"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács kialakította álláspontját három olyan uniós jogszabályról, amelyek arra irányulnak, hogy felgyorsítsák és egyszerűsítsék az elutasított menedékkérők visszaküldésére szolgáló eljárásokat, illetve hogy felgyorsítsák és megkönnyítsék a menekültügyi eljárásokat.
A visszaküldésről szóló rendelet közös visszaküldési eljárásokat határoz meg, kötelezettségeket ró a jogellenesen az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra a migrációs hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan, és eszközöket hoz létre a tagállamok közötti együttműködéshez. Az EU össze fogja továbbá állítani a biztonságos származási országok jegyzékét, ez pedig lehetővé teszi majd a tagállamok számára, hogy gyorsított eljárás keretében kezeljék a jegyzékben szereplő országokból érkező személyek nemzetközi védelem iránti kérelmét. Végezetül a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazásáról szóló új rendelet több lehetőséget biztosít majd a tagállamok számára arra, hogy ezt az elvet alkalmazva a menedékjog iránti kérelmet elfogadhatatlanság okán elutasítsák, illetve hogy megvizsgálják a harmadik országokkal e területen folytatandó együttműködés lehetőségét.
A tagállamok közötti megállapodás mindössze hat hónappal azt követően jött létre, hogy az Európai Tanács június 26-án intenzívebb munkát szorgalmazott a visszaküldések és visszatérések megkönnyítését, növelését és felgyorsítását célzó erőfeszítésekkel, valamint a biztonságos harmadik országok és a biztonságos származási országok elvével kapcsolatban.
Az európai menekültügyi rendszer nem működik. A Tanács a mai napon fontos válaszokat fogalmazott meg.
Képesek leszünk arra, hogy ellenőrzést gyakoroljunk az Európába irányuló migráció felett, és hogy ellehetetlenítsük az embercsempészek üzletszerű tevékenységét. Gondoskodni fogunk arról is, hogy ténylegesen és nagyobb számban küldjük vissza azokat a migránsokat, akik nem jogosultak az EU-ban tartózkodni.
Rasmus Stoklund, Dánia bevándorlásügyi és integrációs minisztere
A fentieken túlmenően a Tanács a mai napon politikai megállapodásra jutott a 2026-ra vonatkozó éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról. A szolidaritási vállalásalap az uniós migrációs és menekültügyi paktum egyik fő eleme, mely hatékony támogatást nyújt a migrációs nyomás alatt álló tagállamok számára. Attól kezdve, hogy 2026. június 12-én megkezdődik az alkalmazása, a paktum hatékonyabbá fogja tenni az európai menekültügyi rendszert, mivel egyértelműbb szabályokat állapít meg a menedékjog iránti kérelmek kezelésével kapcsolatos felelősségre és a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozóan. A paktum végső soron hozzá fog járulni ahhoz, hogy az összes tagállam esetében csökkenjen a migrációs nyomás.
A munkaebéd során a miniszterek megbeszélést folytattak a schengeni térség külső határainak megerősítéséről. Megbeszéléseik során kitértek a régóta fennálló hiányosságok kérdésére, és áttekintették, hogyan lehetne azokat közösen orvosolni. Azzal is foglalkoztak, miként lehet felkészülni a külső határokon felmerülő új sebezhetőségekre.
A miniszterek emellett jóváhagyták az EU interoperabilitási architektúrájának bevezetésére irányuló, 2027–2028-ra vonatkozó ütemtervet. Interoperabilitási architektúra alatt azt a folyamatot kell érteni, melyek célja, hogy azok az uniós informatikai rendszerek, amelyek – a személyek helyes azonosítása, a csalások felderítése és a biztonsági fenyegetések ellenőrzése révén – a biztonságunkat garantálják a schengeni térségben, össze legyenek egymással kapcsolva, a nemzeti hatóságok pedig zökkenőmentesen hozzájuk tudjanak férni.
Mivel a határregisztrációs rendszer, az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer, valamint az aktualizált Eurodac ujjnyomat-adatbázis vagy megkezdte már 2025-ben a működését, vagy 2026 folyamán fog a tervek szerint működésbe lépni, a Tanács most a határokkal és a biztonsággal kapcsolatos közös informatikai architektúra fennmaradó elemeit veszi napirendre.
A miniszterek megvitatták, hogy a drónok visszaélésszerű felhasználása milyen következményekkel jár a bűnüldöző hatóságok szempontjából. Arról is véleményt cseréltek, hogy ezeket a kihívásokat milyen bűnüldözési intézkedések révén lehet megfelelően kezelni, az esetleges uniós intézkedéseket is ideértve. Ezek közé az intézkedések közé tartozhat a drónelhárítási tevékenységek jobb összehangolása, a drónelhárító rendszerekre vonatkozó szabványok harmonizálása, valamint a kutatás és az innováció finanszírozásának növelése.
A megbeszélés során egyértelművé vált, hogy sürgős és gyors előrelépésre van szükség annak érdekében, hogy választ lehessen adni a drónok jelentette egyre növekvő kihívásokra, és fel lehessen vértezni a bűnüldöző szerveket az ehhez szükséges képességekkel.
A miniszterek zárt körű ülés keretében megkapták a jelenlegi biztonsági kihívásokról szóló fenyegetésértékelést, amelynek aktualizálására hathavonta kerül sor. A tájékoztatót Dánia Biztonsági és Hírszerzési Szolgálatának (PET) főigazgatója tartotta az európai nemzeti biztonsági és hírszerző szolgálatok nevében.
A szervezett bűnözés elleni küzdelem
Az elnökség összefoglaló jelentést nyújtott be azokról az intézkedésekről, amelyeket a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemterv 2023 októbere óta prioritásként határoz meg. Az ütemterv 17 rövid és középtávú intézkedést tartalmaz, amelyek a belga, a magyar, a lengyel és a dán elnökség alatt hozott tagállami intézkedések alapjául szolgáltak.
A Bizottság két közleményt ismertetett: egyet az új uniós drogstratégia, egyet pedig a kábítószer-kereskedelem elleni uniós cselekvési terv témájában. A Bizottság mindkét közleményt 2025. december 4-én terjesztette elő. A közlemények azt mutatják be, milyen intézkedéseket hoz az EU a tiltott kábítószerek kereskedelmével és használatával kapcsolatos biztonsági, egészségügyi, társadalmi és környezeti kihívásokra válaszul.
A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet a dán elnökség kiemelt prioritásként kezelte. Rendkívül fontos, hogy tagállamokon átívelően együttműködjünk egymással, ha hatékonyan fel akarunk lépni ezekkel a felforgató elemekkel szemben. Nagyra értékelem, hogy mai ülésünkön konstruktív és eredményes megbeszélést folytattunk ezekről a kérdésekről.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség beszámolt arról, mi az aktuális helyzet a hivatali ideje alatt a hatékony bűnüldözést szolgáló adathozzáférés terén jelentkező fejlemények tekintetében, és tájékoztatta a minisztereket az EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórum október 30–31-én Szarajevóban tartott üléséről.
Lengyelország naprakész tájékoztatást nyújtott a biztonsági helyzetről és folytatta az orosz állampolgárok számára történő vízumkiadás témájának áttekintését, a soron következő ciprusi elnökség pedig ismertette munkaprogramját.
