Skip to content

Adókikerülés elleni csomag

Miről van szó voltaképpen?

Az adókikerülés elleni csomag olyan uniós jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekből áll, amelyek célja, hogy a társasági adó kikerülését akadályozó szigorúbb szabályozással egy méltányosabb, egyszerűbb és hatékonyabb társasági adózási rendszert hozzunk létre az EU-ban.

A csomag alapját az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által 2015-ben jóváhagyott azon ajánlások képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek.

A csomag céljai:

  • az agresszív adótervezés megakadályozása
  • az átláthatóság fokozása
  • méltányosabb üzleti környezet megteremtése az EU-ban

Mit tartalmaz a csomag?

A csomagot a következők alkotják:

Az adókikerülés elleni csomagról szóló közlemény

A közlemény ismerteti a csomagban foglalt javasolt intézkedések politikai és gazdasági okait.

Az adókikerülés elleni irányelv

Az irányelv az agresszív adótervezés megakadályozását szolgáló, jogilag kötelező erejű intézkedéseket állapít meg. Mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben vállalatcsoportok a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenteni a teljes adófizetési kötelezettségüket. Az irányelv az alábbi jogi rendelkezésekkel lép fel az agresszív adótervezéssel szemben:

  • a kamatlevonás korlátozása
  • a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok
  • az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok
  • a visszaélések elleni általános szabály
  • a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok

Emellett biztosítani fogja az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált átültetését, abban a hét uniós tagállamban is, amelyek nem tartoznak az OECD-be.

A Tanács 2016. július 12-én fogadta el az adókikerülés elleni irányelvet, 2017. május 29-én pedig annak módosítását, amelynek révén új szabályokat vezetett be a harmadik országok adórendszereivel való, hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák megszüntetésére.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Az adókikerülés elleni módosított irányelvet, amely szabályokat vezet be a harmadik országok adórendszereivel való, hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák megszüntetésére, 2020. január 1-jéig kell átültetni.

Azok a tagállamok, amelyek az adókikerülés elleni irányelv kamatlevonás-korlátozási szabályaival azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.

Ajánlás az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról

Az ajánlás útmutatást nyújt a tagállamok számára ahhoz, hogy miként erősíthetik meg adóegyezményeiket az agresszív adótervezéssel szemben oly módon, hogy eközben betartják az uniós jogszabályokat.

A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv felülvizsgálata

A meglévő irányelv módosításának célja az volt, hogy bevezesse a multinacionális vállalatokra vonatkozó legfontosabb adózási információkat tartalmazó ún. országonkénti jelentések intézményét, amelyeket a tagállami adóhatóságoknak meg kell majd osztaniuk egymással. A módosítás révén a tagállamok eredményesebben deríthetik fel és előzhetik meg az adókikerülési módszereket.

A Tanács, miután 2016 márciusában megállapodásra jutott a szövegről, 2016. május 25-én elfogadta az irányelvtervezetet.

Az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló közlemény

A közleményben a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy a tagállamok szorosabban koordinálják az adókikerülés külső kockázatai elleni fellépéseiket, és nemzetközi méretekben mozdítsák elő a jó adóügyi kormányzást.

Miért van erre szükség?

Az uniós tagállamok jelentős bevételektől esnek el egyes multinacionális vállalatok agresszív adótervezési gyakorlatai miatt. Ez egyebek között azzal a következménnyel jár, hogy a többi adófizetőre nagyobb teher hárul. A helyzet különösen kiélezett, mivel az EU egy gazdasági válságot követő időszakot él át, amikor egyértelműen szükség van az ilyen gyakorlatok felszámolására és a méltányos közteherviselés biztosítására.

Egységes uniós szintű megoldással sokkal hatékonyabban kezelhető a probléma, mint különálló tagállami intézkedésekkel. Az eltérő tagállami szabályozások következtében az agresszív adótervezők ugyanis további kiskapukat találhatnak, illetve gyengülhet a többi ország szabályainak hatékonysága.

Végezetül az eltérő megoldások növelik a bizonytalanságot és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket. Az adókikerülési csomag tehát egy uniós szintű kezdeményezés, amelynek célja a vállalkozások különböző ismert adókikerülési gyakorlatainak felszámolása az EU-ban.

A javaslatok útja a Tanácsban

A Tanács 2016 januárjában kezdte meg az Európai Bizottság által közzétett javaslatok vizsgálatát.

A Tanács egyhangú szavazással egyedül határoz az uniós adójogszabályokról, az Európai Parlament véleményt nyilvánít.