A közepes tüzelőberendezések okozta levegőszennyezés csökkentése
Röviden
A közepes tüzelőberendezések igen változatos célokat szolgálnak, használják őket például villamosenergia-termelésre, háztartási/lakossági fűtésre és hűtésre, valamint arra is, hogy ipari célra hőt/gőzt biztosítsanak. E tüzelőberendezések a kén-dioxid-, a nitrogén-oxid- és a szállópor-kibocsátás (finom por) jelentős forrásai. Az EU területén mintegy 142 986 ilyen tüzelőberendezés található.
A közepes tüzelőberendezésekből származó kibocsátásokra jelenleg nem vonatkozik külön szabályozás uniós szinten. A javasolt irányelv határértékeket vezetne be e berendezések kibocsátásaira, így jelentősen hozzájárulna a tagállamok teljes kibocsátási kötelezettségvállalásának teljesítéséhez.
Részletek
A közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló irányelvjavaslat – 2013/0442 (COD)
A javasolt irányelv kibocsátási határértékeket szab meg a közepes tüzelőberendezésekből származó kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szállópor tekintetében. A javaslat konkrétan a következőket tartalmazza:
- a közepes tüzelőberendezések kötelező nyilvántartásba vételének szabályozása
- konkrét kibocsátási határértékek az új, illetve a meglévő tüzelőberendezésekből származó kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szállópor tekintetében, továbbá határidők e határértékek bevezetésére
- kötelezettség a tagállamok számára, hogy szigorúbb kibocsátási határértékeket alkalmazzanak azokban az övezetekben, ahol a levegőminőség nem éri el a kívánt szintet
- követelmény az üzemeltetőkkel szemben, hogy kövessék nyomon a kibocsátásokat és jelentsék, ha azok nem felelnek meg az előírtaknak; továbbá tagállami szinten ki kell dolgozni a közepes tüzelőberendezések környezetvédelmi ellenőrzésének rendszerét, vagy más olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyekkel ellenőrizhető, hogy e berendezések megfelelnek-e a követelményeknek; továbbá meg kell hozni a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha azok nem teljesülnek
- jelentéstételi mechanizmus kialakítása
- a szabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó konkrét szabályozás
2015. november 10-én a Tanács elfogadta az irányelvet.
A Tanácsban folyó munka
A Bizottság a Környezetvédelmi Tanács 2014. március 3-i ülésén ismertette javaslatát. Az uniós környezetvédelmi miniszterek 2014. június 12-én tartották az első irányadó vitát a javasolt irányelvről.
A Tanács 2014. december 17-én általános megközelítést fogadott el a javaslatról. Az elnökség így 2015 májusában megkezdhette a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
Az Európai Parlament és a Tanács 2015. június 23-án ideiglenes megállapodásra jutott a javaslatra vonatkozóan. A közösen elfogadott szöveg számos ponton módosította a Bizottság eredeti javaslatát. E módosítások a következők voltak:
- annak kikötése, hogy a közepes tüzelőberendezések kizárólag nyilvántartásba vétel után vagy engedéllyel üzemeltethetők
- differenciált szabályozás bevezetése a meglévő közepes tüzelőberendezésekre, azok mérete alapján
- meghosszabbított megfelelési határidők bizonyos berendezések – úgymint: távfűtési rendszerek, főként biomasszával üzemelő berendezések, kis méretű, elszigetelt rendszerek részét képező berendezések (például szigeteken) és az országos gázszállítási rendszerhez kapcsolódó konkrét berendezések – esetében
- előírás a tagállamok számára, hogy vizsgálják meg, szükséges-e egy-egy berendezésre szigorúbb határértékeket meghatározni azokban az övezetekben, ahol nem teljesülnek a levegő minőségére vonatkozó uniós határértékek
- a szén-monoxid kibocsátás nyomon követésére vonatkozó szabályok bevezetése
2015. június 30-án a Coreper megerősítette a megállapodást. Az Európai Parlament 2015. október 7-én kialakította álláspontját, a Tanács pedig 2015. november 10-én elfogadta az irányelvet.