Gazdasági és monetáris unió
A gazdasági és monetáris unió magában foglalja a tagállamok gazdaság- és költségvetési politikáinak koordinációját, valamint az azon tagállamokban alkalmazandó egységes monetáris politikát, amelyek bevezették az eurót. A gazdasági és monetáris unió hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz és növekedéshez.
A gazdasági és monetáris unió működése
A gazdasági és monetáris unió (GMU) az Európai Unió egyik építőköve, amely magas foglalkoztatottsági szinttel és fenntartható államháztartással segíti elő a gazdasági stabilitást és növekedést a tagállamokban.
A GMU a gyakorlatban a következőket foglalja magában:
- gazdasági unió: a nemzeti költségvetési és gazdaságpolitikák koordinációja közös szabályok és ajánlások alapján, jellemzően az európai szemeszter folyamatának keretében
- monetáris unió: az euróövezetre vonatkozó egységes monetáris politika, amelyet a független Európai Központi Bank (EKB) határoz meg
A GMU-t az alábbiak egészítik ki:
- bankunió: összehangoltabb szabályok az európai pénzügyi ágazat számára, az euróövezet bankjainak központosított felügyelete és szanálása
- tőkepiaci unió: a kockázatok magánszektor általi megosztását előmozdító szabályok és a forráshoz jutás javítása
Ki vesz részt a gazdasági és monetáris unióban?
A gazdasági unióban minden uniós tagállam részt vesz: együtt ők alkotják az egységes piacot. E tagállamok továbbra is ellenőrzést gyakorolnak gazdaságpolitikájuk felett – kivéve az euróövezethez tartozó tagállamok esetében a monetáris politikát –, de döntéseiket az uniós szabályok és ajánlások alapján, szoros koordináció mellett hozzák meg.
Az egységes piac – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásának biztosításával – kiegészíti a GMU-t.
Az a 21 tagállam, amely már bevezette az egységes pénznemet – az eurót –, alkotja az európai monetáris uniót.
Az EU úgynevezett konvergenciakritériumokat határozott meg az országok euróövezethez való csatlakozására vonatkozóan. Az euróövezetbe való belépéshez az országoknak a következőkkel kell rendelkezniük:
- alacsony infláció
- fenntartható államháztartás
- stabil átváltási árfolyamok
- fenntartható kamatlábak
A gazdasági és monetáris unió története
A gazdasági és monetáris unió napjainkban is zajló folyamatnak tekinthető, amely az EU-ban zajló gazdasági integrációs folyamat eredménye.
1957-ben a tagállamok úgy döntöttek, hogy közös piacot hoznak létre. Az idő múlásával világossá vált, hogy szorosabb gazdasági és monetáris együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a belső piac tovább fejlődhessen és virágozhasson.
Az Európai Tanács az 1991 decemberében a hollandiai Maastrichtban tartott ülésén hozta meg azt a hivatalos döntést, hogy az EU gazdasági és monetáris uniót hozzon létre, és annak az euró legyen az egységes pénzneme. A GMU elveit az Európai Unióról szóló szerződés tartalmazza, amely Maastrichti Szerződés néven is ismert.
A GMU-t három szakaszban vezették be: a harmadik szakasz csúcspontját az euró – az egységes pénznem – 1999. januári bevezetése jelentette. Az első három évben az eurót csak elszámolási egységként és kizárólag elektronikus fizetéseknél használták. Az euróérméket és -bankjegyeket 2002. január 1-jén vezették be.
A gazdasági és monetáris unió elmélyítése
A pénzügyi válság nyomán 2009–2010-ben kibontakozó államadósság-válságot követően – amely rávilágított az euróövezet irányításának hiányosságaira – az EU intézkedéseket hozott gazdasági és monetáris uniójának megerősítésére.
Elhatározta, hogy:
- létrehozza az Európai Stabilitási Mechanizmust
- megerősíti a gazdasági kormányzási keretet
- elindítja a bankuniót
Az államadósság-válság idején számos euróövezeti tagállam részesült a kiigazítási programokat kísérő pénzügyi támogatási hitelben. Ezeket a hiteleket kezdetben ideiglenes eszközökön keresztül nyújtották, 2012-ben azonban állandó eszközként létrehozták az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM). Ez a mechanizmus pénzügyi támogatást nyújthat az euróövezet olyan jellegű pénzügyi nehézségekkel küzdő országainak, amelyek kockázatot jelenthetnek más tagállamokra vagy az euróövezet egészére nézve.
Az EU 2011-ben és 2013-ban felülvizsgálta gazdasági kormányzási keretét annak érdekében, hogy megelőzze és szükség esetén korrigálja a költségvetési és makrogazdasági egyensúlyhiányokat. Az új szabályok a „hatos csomag” és a „kettes csomag” néven váltak ismertté (az aktuálisan elfogadott jogi aktusok száma alapján). Ennek keretében sor került a Stabilitási és Növekedési Paktum közös költségvetési szabályainak megerősítésére.
A bankunió elindítása
A 2012. júniusi euróövezeti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy jól működő és stabil bankszektorra van szükség, különösen az euróövezetben. Az uniós vezetők úgy határoztak, hogy elindítják a bankuniót. A bankunióval az EU elő kívánja mozdítani a pénzügyi integrációt, továbbá biztosítani kívánja, hogy az adófizetők pénzét ne használják nem életképes bankok megmentésére.
A bankunió működése az Európai Központi Bank (EKB) általi, a nagy bankok felügyeletének az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM) létrehozása révén történő központosításával kezdődött. Később, az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásával a bankunió egy második pillérrel egészült ki, amely központosította a bankszanálást.
Az öt elnök jelentése
2015-ben az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnöke „az öt elnök jelentéseként” is ismert jelentést tett közzé, amelyben felvázolták a GMU ütemtervét.
Az EU a jelentés közzétételét követő hónapokban számos, a jelentésben foglalt ajánlást hajtott végre, például az alábbiakat:
- az Európai Költségvetési Tanács létrehozása
- a bankunió kiteljesítéséről – egyebek mellett az európai betétbiztosítási rendszerről – szóló tárgyalások megkezdése
- a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv
A vezetők 2017 decemberében kiemelt feladatként jelölték meg a bankunió kiteljesítését és az ESM továbbfejlesztését. 2018 decemberében mérlegelték egy, az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz létrehozását.
Az ESM továbbfejlesztése
Az eurócsoport az euróövezeti vezetőktől a 2018. decemberi euróövezeti csúcstalálkozón kapott megbízatás nyomán 2019 júniusáig dolgozott az ESM-szerződés felülvizsgálatán. A bevezetett változtatások lehetővé teszik az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) hatékonyabb és rugalmasabb alkalmazását. Ilyen változtatások többek között az alábbiak:
- az ESM elővigyázatossági hitelkeretének hozzáférhetőbbé tétele azon tagállamok számára, amelyeknek pénzügyi támogatásra lehet szükségük
- az ESM szerepének fokozása a gazdasági válságok megelőzésében és kezelésében az euróövezet területén
- a tagállamok államadóssága fenntarthatóságának értékelésére irányuló, átláthatóbb megközelítés
- hitelkeret vagy közös védőháló a bankunió Egységes Szanálási Alapja mellett
2020 novemberében megkezdődtek a nemzeti ratifikációs folyamatok. A felülvizsgált ESM-szerződés akkor lép hatályba, ha azt valamennyi euróövezeti tagállam ratifikálta.
- Az eurócsoport videokonferenciája, 2020. november 30.
- Euróövezeti csúcstalálkozó, 2018. december 14.
Közös költségvetési eszköz
Az eurócsoport 2019 júniusában megállapodott a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköznek az euróövezetre és az uniós árfolyam-mechanizmusban (ERM II) önkéntes alapon részt vevő tagállamokra vonatkozó főbb jellemzőiről is. Az EU 1999. január 1-jén hozta létre az árfolyam-mechanizmust (ERM II) az ERM utódjaként. Az ERM II biztosítja, hogy az euró és más uniós pénznemek közötti árfolyam-ingadozások ne zavarják meg az egységes piac gazdasági stabilitását. A mechanizmus emellett segíti az országokat az euróövezethez történő csatlakozásra való felkészülésben.
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célja az volt, hogy pénzügyi ösztönzőket biztosítson a strukturális reformokhoz és az állami beruházásokhoz az euróövezeti gazdaságok potenciális növekedésének és az egységes pénznem gazdasági sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítése érdekében.
A Covid19-világjárvány 2020-as kitörésekor felfüggesztették a költségvetési eszközzel kapcsolatos munkát. Az ugyanakkor inspirációként szolgált a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, amely az ideiglenes Next Generation EU helyreállítási terv központi eleme.
A program jelentős összegű uniós vissza nem térítendő támogatást és hitelt biztosított a tagállamok számára a gazdaságuk világjárványt követő támogatásához szükséges beruházások és reformok ösztönzése, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében. Összességében a GMU ezúttal reziliensebbnek bizonyult, mint egy évtizeddel korábban.
A bankunió kiteljesítése
Az eurócsoport 2021-ben és 2022-ben újraindította a bankunió kiteljesítéséről szóló megbeszéléseket. A miniszterek olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a válságkezelés, a betétbiztosítás, a határokon átnyúló integráció és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó biztosítékok.
Az eurócsoport 2022 júniusában nyilatkozatot fogadott el a bankunió jövőjéről. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a munkának a közvetlen jövőben a banki válságkezelési és betétbiztosítási közös keretrendszer (CMDI) megerősítésére kell összpontosítania.
A Bizottság ezt követően, 2023 áprilisában jogalkotási javaslatot terjesztett elő az uniós CMDI-keret további megerősítésére, különös hangsúlyt helyezve a közepes és a kisebb bankokra.
- Az eurócsoport nyilatkozata a bankunió jövőjéről (sajtóközlemény, 2022. június 16., magyarul nem elérhető)
- Bankunió: a Bizottság javaslatot tesz a banki válságkezelés és a betétbiztosítási keretrendszer reformjára (az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2023. április 18.)
A gazdasági kormányzás keretének jelentős reformja
A Covid19-világjárványból való kilábalás és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei miatt az uniós gazdaság új kihívásokkal szembesült. Magasabbak az adósságszintek és a kamatlábak, valamint új beruházási és reformcélok fogalmazódtak meg. Az EU ezért tovább aktualizálta gazdasági kormányzási keretét, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak.
A reform fő célja a rendezett és fenntartható államháztartás biztosítása, egyszersmind a fenntartható és inkluzív növekedés reformok és beruházások révén történő előmozdítása valamennyi tagállamban.
A Tanács 2024. április 29-én elfogadta az uniós gazdasági és költségvetési kormányzási keret reformjára irányuló jogszabálycsomagot. Az új szabályok 2024. április 30-án léptek hatályba.
Mit hoz a jövő?
Az uniós intézmények és a tagállamok folytatják a GMU-nak a változó világhoz és igényekhez való hozzáigazításával kapcsolatos munkát.
Emellett a digitális euró lehetséges létrehozására irányuló munka is folyamatban van.
További információ
Legutóbbi frissítés: 2026. január 1.