Bankunió

Mi a bankunió?

A bankunió elengedhetetlen az EU gazdasági és monetáris uniójának megteremtéséhez.

Olyan szabályokból, eljárásokból és eszközökből álló keretrendszert alkot, amelyek az euróövezeti bankok rezilienciájának és felügyeletének megerősítését, valamint a pénzügyi válságokkal szembeni ellenálló képességét hivatottak biztosítani.

A bankunió fő célkitűzései a következők:

• a bankok biztonságának és stabilitásának megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy képesek legyenek átvészelni a jövőbeli pénzügyi válságokat
• az életképtelen bankok szanálása az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül és minimális következményekkel a reálgazdaságra nézve
• a piac széttöredezettségének csökkentése a banki szabályok és a bankfelügyelet harmonizálásával

• Gazdasági és monetáris unió

Mely országok tartoznak a bankunióba?

Az euróövezeti tagállamok automatikusan részt vesznek a bankunióban.

Bulgária és Horvátország 2020. október 1-jei csatlakozása nyomán a bankuniónak jelenleg 21 tagállama van.

Az euróövezeten kívüli tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az Európai Központi Bankkal való szoros együttműködés kialakításával csatlakozzanak a bankunióhoz. Ezáltal az euró bevezetése nélkül is részt vehetnek a bankunió felügyeleti és szanálási mechanizmusában.

Miért hozták létre a bankuniót?

A bankuniót a 2008-as pénzügyi válságra és az azt követő euróövezeti adósságválságra reagálva hozták létre.

Ezek a válságok rávilágítottak az euróövezet bankszektorán belüli mély összefonódásokra, amelyek következtében az egyik országban felmerülő pénzügyi nehézségek továbbgyűrűző hatással lehetnek más országokban, az egész régió pénzügyi stabilitását veszélyeztetve.

Így 2014-ben létrejött a bankunió egy új és integráltabb európai bankfelügyeleti és -szanálási struktúra biztosításának céljával. Az új szabályok a már meglévő banki szabályozási keretre épültek.

A bankunió végső célja az, hogy megerősítse az európai bankok biztonságát és stabilitását, valamint rezilienciáját, és növelje a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

• A bankokra vonatkozó szabályozás

Melyek a bankunió pillérei?

A bankunió három pillérre épül. Az első kettő már teljes mértékben működőképes, és az euróövezeti országokra kötelezően, az euróövezeten kívüli országokra pedig önkéntes alapon alkalmazandó:

• egységes felügyeleti mechanizmus
• egységes szanálási mechanizmus
• európai betétbiztosítási rendszer

Egységes felügyeleti mechanizmus

Az egységes felügyeleti mechanizmus az EU nemzetek feletti bankfelügyeleti szerve.

A bankunióban letelepedett hitelintézeteket az Európai Központi Bank felügyeli, és ezt a feladatát a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szorosan együttműködve látja el. Az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok együttesen:

• biztosítják, hogy a bankok megfeleljenek az egységes uniós szabálykönyvnek
• idejében fellépnek a pénzügyi stabilitást fenyegető potenciális veszélyekkel szemben

• Hogyan felügyeli az EU a bankszektort?
• Egységes felügyeleti mechanizmus (Európai Központi Bank)

Egységes szanálási mechanizmus

Az egységes szanálási mechanizmus az életképtelen hitelintézetek hatékony és eredményes szanálására szolgáló rendszer. Célja annak biztosítása, hogy a csődközeli állapotban lévő bankok szanálása minimális költségekkel járjon az adófizetők és a reálgazdaság számára.

Az egységes szanálási mechanizmus az alábbiak révén működik:

• Egységes Szanálási Testület
• Egységes Szanálási Alap

• Hogyan szanálja az EU a bajban lévő bankokat?
• Egységes Szanálási Mechanizmus (Egységes Szanálási Testület)

Európai betétbiztosítási rendszer

A betétbiztosítási rendszer azt hivatott garantálni, hogy a bankoknál elhelyezett betétek a bank csődje esetén 100 000 EUR összegig védelemben részesüljenek. A betéteket jelenleg tagállami szinten létrehozott, nemzeti betétbiztosítási rendszerek védik.

Az Európai Bizottság 2015-ben tett javaslatot egy közös betétvédelmi rendszer, azaz az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) bevezetésére. A bankbetétek egységes szintű védelmének biztosításával az EDIS célja:

• garantálni a betétesek azonos mértékű védelmét, függetlenül attól, hogy bankjuk hol található az euróövezetben
• megszüntetni a bankok és a nemzeti kormányok közötti összekapcsoltságot, csökkentve ezáltal a pénzügyi fertőzés kockázatát
• hatékonyabban kezelni a bankválságokat, , minimálisra csökkentve a gazdaságra gyakorolt potenciális hatást

Az európai betétbiztosítási rendszer egyelőre csak javaslat szintjén létezik, amelyet a társjogalkotók még nem fogadtak el.

• Európai betétbiztosítási rendszer (Európai Bizottság)