Ismertető a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágításáról
A külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó uniós szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy ellenőrizzék az EU-ba irányuló külföldi befektetéseket, valamint kezeljék a biztonságot vagy a közrendet fenyegető kockázatokat. Ezt a tagállamok a többi tagállammal és az Európai Bizottsággal együttműködésben valósítják meg.
Mik a közvetlen külföldi tőkebefektetések?
Közvetlen külföldi tőkebefektetésről (FDI) akkor beszélünk, ha a befektető tényleges részesedést szerez egy uniós vállalkozásban, vagy megszerzi az ellenőrzést felette. A közvetlen külföldi tőkebefektetés különbözik a portfólióbefektetéstől, amelynek esetében a befektető anélkül vásárolja meg valamely vállalat részvényeit, hogy részt venne annak irányításában vagy ellenőrzésében.
A nemzetközi kereskedelemhez hasonlóan a közvetlen külföldi tőkebefektetések is jellemzően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, és elősegíthetik az áruk, szolgáltatások és a tőke határokon átnyúló áramlását.
Az EU-ba irányuló, valamint az EU-ból kifelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések
Különbséget tehetünk a beáramló és a kiáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések között. Beáramló FDI-ről akkor beszélünk, amikor külföldi befektetők fektetnek be egy országban vagy régióban, míg kiáramló FDI-ről akkor, amikor a belföldi befektetők külföldi piacokon fektetnek be.
Az FDI-t jellemzően két fő mutatóval mérik: az állományokkal és az FDI-áramlásokkal.
Állományok
Az FDI-állományok pillanatképet adnak arról, hogy egy adott időpontban mekkora a külföldi befektetések állománya, bemutatva a teljes felhalmozott értéket.
A kiáramló FDI-állomány az uniós befektetők saját tőkéjének (valamely vállalkozásban fennálló tulajdonosi érdekeltségének) és a külföldi vállalatok számára nyújtott nettó hiteleinek az értéke.
A beáramló FDI-állomány a külföldi befektetők EU-beli székhellyel rendelkező vállalatokban tartott saját tőkéjének és az e vállalatok számára nyújtott nettó hiteleinek az értéke.
FDI-áramlások
Az FDI-áramlás a tőke mozgását jelző mutató, amely az új befektetések értékét mutatja egy adott időszakban. Tőketranzakciókból, a jövedelmek újrabefektetéséből és vállalatok közötti hitelügyletekből áll.
A befelé irányuló FDI-áramlás az EU-ba egy adott időszakban belépő új külföldi befektetések értéke.
A kifelé irányuló FDI-áramlás az uniós vállalatok által ugyanazon időszakban külföldön eszközölt befektetések értéke.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések számokban
Az EU a világ legjelentősebb külföldi befektetője és a külföldi befektetések első számú globális célpontja.
2024 végére az EU-ból kifelé irányuló befektetések összértéke 12,34 billió EUR-t, az EU-ba irányuló befektetéseké pedig 10,59 billió EUR-t tett ki. Ezek az adatok az EU-n belüli befektetéseket is magukban foglalják (vagyis azokat az eseteket, amikor az egyik uniós országban honos vállalat egy másik uniós országban fektet be).
Ha csak a nem uniós országok befektetéseit vesszük figyelembe, akkor az EU-ból kifelé irányuló befektetések összértéke 9,31 billió EUR, míg az EU-ba irányuló befektetések összértéke 7,04 billió EUR.
Az EU-ba és a kifelé irányuló befektetések tekintetében is az öt legfontosabb partner a következő:
- Egyesült Államok
- Egyesült Királyság
- Svájc
- Kajmán-szigetek
- Szingapúr
A nyolc legfontosabb FDI-célpontot bemutató alluviális diagram:
- Egyesült Államok: 31%
- Egyesült Királyság: 17,5%
- Svájc: 8,9%
- Kajmán-szigetek: 5%
- Szingapúr: 3,9%
- Bermuda: 3,5%
- Kanada: 3,3%
- Japán: 3,3%
A nyolc legfontosabb FDI-célpontot bemutató alluviális diagram:
- Egyesült Államok: 28,7%
- Egyesült Királyság: 19,5%
- Svájc: 8,4%
- Kajmán-szigetek: 3%
- Szingapúr: 2,7%
- Bermuda: 2,6%
- Kanada: 2,6%
- Japán: 2,5%
Különleges célú gazdasági egységek
A különleges célú gazdasági egység olyan jogi személy – például leányvállalat, holdingtársaság vagy finanszírozási eszköz –, amelyet egy országban elsősorban pénzügyi, adózási vagy szabályozási célból hoztak létre, nem pedig azért, hogy az tényleges gazdasági tevékenységet folytasson.
A különleges célú gazdasági egységek jelentős szerepet játszanak a közvetlen külföldi tőkebefektetések terén. 2024 végén a szóban forgó gazdasági egységek adták a külföldön tartott teljes uniós FDI-állomány 29%-át, valamint a világ többi része által az EU-ban tartott FDI-állomány 34%-át.
A befektetésekre vonatkozó uniós célkitűzések
Az EU a világ egyik legnyitottabb befektetési helyszíne, és koordinált politikát folytat a közvetlen külföldi tőkebefektetések terén. Az EU továbbá kereskedelmi megállapodásokba vagy különálló beruházási megállapodásokba foglalt, a befektetésekre vonatkozó szabályokat tárgyal meg és hajt végre.
Az EU befektetésekre vonatkozó politikájának fő céljai többek között a következők:
- egyenlő versenyfeltételek biztosítása annak érdekében, hogy se az uniós, se a külföldi befektetőket ne érje megkülönböztetés vagy rossz bánásmód
- az EU-ba irányuló befektetések lehetővé tétele a kiszámítható és átlátható üzleti környezet révén
- a fenntartható fejlődést és az emberi jogoknak, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normáknak a tiszteletben tartását előmozdító befektetések ösztönzése
Az átvilágításra vonatkozó szabályok
A közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágítására vonatkozóan az EU olyan szabályokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy ellenőrizzék az EU-ba irányuló külföldi befektetéseket, valamint kezeljék a biztonságot vagy a közrendet fenyegető kockázatokat. Ezt a többi tagállammal és az Európai Bizottsággal együttműködésben valósítják meg.
A külföldről érkező befektetésekkel kapcsolatban uniós szintű együttműködésre és információcserére van szükség, mivel az egyik tagállamban végrehajtott közvetlen külföldi tőkebefektetések biztonsági vagy a közrendet fenyegető kockázatokat jelenthetnek egy másik tagállamban, vagy akár az EU egészében.
A Tanács első alkalommal 2019. március 5-én fogadott el rendeletet a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágításáról, és a szabályok 2020 októbere óta alkalmazandók. A rendelet többek között együttműködési mechanizmust hozott létre az egyes konkrét befektetésekkel kapcsolatos aggályok felvetésére és megvitatására, meghatározta a nemzeti szintű átvilágítási mechanizmusok követelményeit, továbbá lehetővé tette a Bizottság számára, hogy véleményeket bocsásson ki az olyan befektetésekről, amelyek több tagállam biztonságát is fenyegetik.
A Bizottság – a növekvő geopolitikai feszültségek és a technológiai fejlődés által támasztott kihívásokra való jobb reagálás, valamint az EU mint a világ egyik legnyitottabb befektetési helyszíneként betöltött pozíciójának megőrzése érdekében – 2024-ben javaslatot terjesztett elő a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágítására vonatkozó szabályok javítására irányulóan. Az új szabályok – amelyek 1200, a 2021–2024-es időszakban megvalósult közvetlen külföldi tőkebefektetés áttekintésén alapulnak –:
- biztosítani fogják, hogy valamennyi tagállamban rendelkezésre álljon egy összehangoltabb nemzeti szabályokon alapuló átvilágítási mechanizmus
- kiterjesztik majd az uniós átvilágítást a végső soron nem uniós országbeli magánszemélyek vagy vállalkozások irányítása alá tartozó uniós befektetők befektetéseire
A Tanács 2026 júniusában hivatalosan elfogadta a felülvizsgált rendeletet. Az új szabályok többek között meghatározzák azt a minimális ágazati alkalmazási kört, amelyben valamennyi tagállamnak át kell világítania a külföldi befektetéseket a következő területeken:
- a kettős felhasználású termékek és katonai felszerelések
- a hiperkritikus technológiák
- a kritikus fontosságú nyersanyagok
- az energetika, a közlekedés és a digitális infrastruktúra kritikus szervezetei
- a választásokhoz kapcsolódó infrastruktúrák
- a pénzügyi rendszer szervezeteinek limitált köre
Az új szabályok alkalmazása 18 hónappal a felülvizsgált rendelet hatálybalépését követően kezdődik.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágítására vonatkozó felülvizsgált szabályok azon uniós stratégia részét képezik, amely egyrészt arra irányul, hogy az EU megerősítse gazdasági biztonságát, másrészt pedig, hogy védje a stratégiai fontosságú ipari ágazatokat a külföldi befektetők azon befektetéseivel szemben, amelyek kockázatot jelentenek.
Legutóbbi frissítés: 2026. szeptember 8.