Skip to content

Értékpapírosítás: az uniós gazdaság finanszírozásának javítása

A tőkepiaci unió egyik fő építőköve az a törekvés, amely az uniós értékpapírosítási piac újjáélesztésére és ezáltal az uniós gazdaság megfelelőbb finanszírozására irányul. E célok megvalósítása érdekében két jogalkotási javaslat került benyújtásra, amelyek új szabályokat tartalmaznak az értékpapírosításra vonatkozóan:

  • az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításról szóló rendelet és
  • a tőkekövetelmény-rendelet módosításáról szóló rendelet

A Tanács és az Európai Parlament között 2017. május 30-án politikai megállapodás született mindkét javaslatról. A rendeletek végleges változatát a szövegek szakértői szintű véglegesítését követően fogadják majd el.

A két rendelet közös szabályokat állapít meg minden értékpapírosításra vonatkozóan, és megteremti a biztonságos, egyszerű, átlátható, egységesített és kellően felügyelt értékpapírosítási termékek kereteit, továbbá segítséget nyújt ahhoz, hogy ezeket a termékeket meg lehessen különböztetni az összetettebb és kockázatosabb pénzügyi eszközöktől.

Az új szabályok segítséget nyújtanak majd a befektetőknek az értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatok felméréséhez – a termékeken belül és a termékek között egyaránt.

Ez pedig Unió-szerte valószínűleg új beruházási lehetőségeket segít elő, valamint további finanszírozási forrásokat biztosít a gazdaságban, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára.

A rendeleteket rendes jogalkotási eljárással kell elfogadni, azaz mind a Tanács, mind pedig az Európai Parlament jóváhagyása szükséges.

Miért van szükség az értékpapírosítási rendeletre?

Az értékpapírosítás olyan folyamat, melynek során a hitelezők, például a bankok, a náluk lévő hiteleket (például a jelzáloghiteleket) újracsomagolják értékpapírokká, amelyeket azután értékesíteni lehet a befektetőknek. A befektető jövedelme az alapul szolgáló hitelekből keletkezik.

A finanszírozási források diverzifikálása jobb kockázatkezelést eredményez

Az értékpapírosítás lehetővé teszi, hogy a bankok a tőkéjük egy részét (amelyet máskülönben a kihelyezett hitelek kockázatainak fedezésére különítenének el) felszabadítsák, és ezáltal további hiteleket nyújtsanak a gazdaságnak.

Emellett az értékpapírosítás hozzájárul a kockázatmegosztáshoz a pénzügyi ágazatban, mivel a bankok a kockázatok egy részét más bankokra vagy egyéb intézményi befektetőkre (például biztosítókra) hárítják át.

A diverzifikáltabb és a bankszektortól kevésbé függő finanszírozási források növelik a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és rezilienciáját, mivel a bankszektorban esetlegesen jelentkező problémák kevésbé akut hatást fejtenek ki a forráshoz jutásra

További finanszírozási források biztosítása a kkv-k számára

Az Európai Bizottság vizsgálata szerint 2014-ben az értékpapírosítás volumene az EU-ban 42%-kal esett vissza a válság előtti időszak (2001–2008) átlagos szintjéhez képest.

A hitelek értékpapírosítása a kis- és középvállalkozások számára fontos finanszírozási forrást jelent.

A Bizottság megállapításai szerint a kkv-knak nyújtott hitelek értékpapírosítása 2007-ben még 77 milliárd euró volt, 2014-re azonban 36 milliárd euróra esett vissza. 2013-ban a kkv-k 35%-a nem jutott hozzá a teljes igényelt banki forrásokhoz.

A Bizottság becslése azt mutatja, hogy az uniós értékpapírosítás 100–150 milliárd eurónyi többletforrást biztosítana, amennyiben ismét elérné a válság előtti átlagos szintet.

Az értékpapírosítás tehát, amennyiben stabil struktúrával rendelkezik:

  • javíthatja a pénzügyi rendszer hatékonyságát és stabilitását
  • befektetési lehetőségeket teremthet
  • olcsóbb és igénybe vehető hitelek révén előnyöket jelenthet a vállalkozások és a polgárok számára

A javaslatcsomag útja a Tanácsban

2017. május 30.: a Tanács és az Európai Parlament között politikai megállapodás született mindkét értékpapírosítási javaslatról.

2015. december 8.: a Tanács jóváhagyta az értékpapírosítási javaslatokra vonatkozó tárgyalási álláspontját. Ez lehetővé teszi, hogy a Tanács elnöksége megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a javaslatok végső változatáról.

2015. december 2.: az uniós tagállamok kormányait képviselő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) a Tanács nevében jóváhagyta a Tanács elnökségének az értékpapírosítási csomagra vonatkozó tárgyalási megbízatását.

2015. szeptember 30.: a Tanács kézhez kapta a két rendeletjavaslatot. A tanácsi álláspont kialakítása céljából a pénzügyi szolgáltatási munkacsoport megvizsgálta a javaslatokat.

Az értékpapírosítási rendeletek főbb elemei

Az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításról szóló rendelet kritériumokat állapít meg az „egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás” fogalmának meghatározására. Így például az értékpapírosítás „egyszerűnek” tekintendő, amennyiben ugyanazon típusú hitelek felhasználásával hozzák létre, például a csomag kizárólag lakóingatlannal fedezett jelzáloghiteleket tartalmaz, és a további értékpapírosítás nem engedélyezett stb. A kritériumok szerint ahhoz, hogy az értékpapírosítás „átláthatónak” és egységesítettnek” minősüljön, a kibocsátóknak például egyértelmű dokumentációban kell ismertetniük az eszköz struktúráját és a kifizetések sorrendjét.

A rendelet olyan szabályokat tartalmaz továbbá a kellő gondosságra, a kockázatmegtartásra és az átláthatóságra vonatkozóan, amelyeket valamennyi értékpapírosítás vonatkozásában alkalmazni kell.

A Tanács megállapodott az Európai Parlamenttel arról, hogy – a nemzetközi követelményekkel összhangban – a kockázatmegtartási követelmény 5% legyen. A kockázatmegtartás azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács megállapodott továbbá az Európai Parlamenttel arról, hogy adattár jöjjön létre az értékpapírosítási ügyletekről.

Ezenkívül a Tanács és a Parlament megállapodott az összeférhetetlenség elkerülésére irányuló szabályokról: még ha egy harmadik fél részt is vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

A jóváhagyott szöveggel biztosítható továbbá, hogy személyre szabott szabályokat alkalmazzanak az eszközfedezet melletti értékpapír kibocsátási programokra (ezekre sokszor „rövid távú értékpapírosításként” utalnak). Az ilyen értékpapírosítások gyakran tartalmaznak gépjárműhiteleket, valamint gépjárművek, illetve berendezések lízingjét.

A módosított tőkekövetelmény-rendelettel az értékpapírosításra vonatkozóan a bankok és a befektetési vállalkozások számára megállapított tőkekövetelményekben fokozottabban megjelennek a kockázatok és az STS értékpapírosítás egyedi jellemzői.

A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament között 2017. május 30-án megállapodás született mindkét jogi aktus tervezetéről.

A Tanács és az Európai Parlament a szakértői véglegesítést követően fogadja majd el hivatalosan első olvasatban a rendeleteket.

Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok

További információ