Hulladékok

A hulladék mint erőforrás

A hulladék mérgezi a talajt és a vizeket, a műanyagszemét elárasztja óceánjainkat.

A nem megfelelő hulladékgazdálkodás környezetszennyezéshez vezet, megterheli a természetes környezetet, és veszélyezteti az emberi egészséget.

Pedig megfelelő kezelés mellett a hulladék erőforrássá is válhat. Ha nem ártalmatlanítjuk a hulladékot, hanem újrafelhasználjuk, illetve újrafeldolgozzuk, értékké válhat a gazdaság számára.

A körforgásos gazdaságban a hulladékokból kinyert értékes anyagokat – rendeltetésük módosítása mellett – felhasználják új termékek előállítására. Ezáltal meghosszabbodik az anyagok élettartama: nem kerülnek ártalmatlanításra, és kevesebb új anyagra lesz szükség. Ez pedig hozzájárul a természeti erőforrásokra gyakorolt hatás csökkentéséhez.

A hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok

Az EU a következő általános célokat tűzte ki a hulladékképződéssel szembeni küzdelem tekintetében:

• a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás javítása révén minimálisra kell csökkenteni a negatív hatásokat
• elő kell mozdítani az erőforrások és az anyagok újrafeldolgozását és újrahasználatát, ezáltal támogatva a körforgásos gazdaságot

A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályok alapja a hulladékokról szóló keretirányelv, amely lefekteti a hulladékgazdálkodás fő elveit. Külön intézkedések vonatkoznak a hulladékok speciális típusainak – például az e-hulladéknak vagy az élelmiszer-hulladéknak – a kezelésére.

A hulladékokról szóló keretirányelv

A hulladékokról szóló keretirányelv alapvető hulladékgazdálkodási elveket és fogalommeghatározásokat tartalmaz. Meghatározza a különböző hulladéktípusokat, definiálja a veszélyes hulladék fogalmát, továbbá rögzíti, hogy mikor válik a hulladék másodlagos nyersanyaggá.

Az irányelv elsőbbségi sorrendet állapít meg a hulladékkezelés tekintetében, azaz felállítja az ún. „hulladékhierarchiát”. E hierarchia értelmében az első helyen a hulladékképződés megelőzése áll. Ártalmatlanításra pedig csak akkor kerül sor, ha a hulladékot nem lehet sem újrafelhasználni, sem újrafeldolgozni, sem hasznosítani.

Az irányelv célértékeket határoz meg: a tagállamoknak a hulladék tömege alapján számítva 2025-re legalább 55%-ra, 2030-ra legalább 60%-ra, 2035-re pedig legalább 65%-ra kell növelniük a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának arányát.

Az élelmiszer-hulladékra és a textilhulladékra vonatkozó aktualizált szabályok

2025 szeptemberében az EU felülvizsgálta az irányelvet, különös tekintettel az élelmiszer-hulladékra és a textilhulladékokra vonatkozó szabályokra.

Új szabályokat állapított meg, amelyek értelmében csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást:

• 10%-kal a feldolgozás és az előállítás során
• 30%-kal egy főre jutóan a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben és a háztartásokban együttesen

Az EU emellett intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a textilágazat fenntarthatóbbá váljon, és kevesebb hulladékot termeljen. A jogszabály harmonizált szabályokat állapít meg a textilgyártók és a divatmárkák kiterjesztett gyártói felelősségére vonatkozóan: őket terheli majd a felelősség a hulladékaikért, továbbá a hulladékgyűjtés és -kezelés finanszírozását támogató díjat kell majd fizetniük.

Hulladékszállítás

Évente mintegy 32,7 millió tonna hulladék exportálására kerül sor, az EU-n belüli hulladékkereskedelem volumene pedig kb. 70 millió tonna.

A nem megfelelően szabályozott és ellenőrzött hulladékkereskedelem káros lehet a környezetre és az egészségre. A veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék szennyezheti a talajt és az óceánokat, aminek katasztrofális környezeti hatásai lehetnek.

Az EU a hulladékszállítást is szabályozza. E szabályok aktualizálására 2024-ben került sor annak érdekében, hogy megfelelőbben lehessen szabályozni a hulladékkereskedelmet az EU-n belül, illetve az EU és nem uniós országok között egyaránt.

Elemek, illetve akkumulátorok és hulladékelemek, illetve -akkumulátorok

Elemek, illetve akkumulátorok előállításához sok új nyersanyagra van szükség, ráadásul a hulladékelemek, illetve -akkumulátorok veszélyes anyagokat is tartalmaznak. Az EU által elfogadott szabályok az elemek, illetve az akkumulátorok teljes életciklusát szabályozzák – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítják, hogy az ágazat és termékei biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek.

E célból az EU kritériumokat határoz meg a teljesítménnyel, a tartóssággal és a biztonsággal kapcsolatban, szigorú korlátozásokat alkalmaz a veszélyes anyagokra, így például a higanyra, a kadmiumra és az ólomra, továbbá kötelező tájékoztatást írt elő az elemek, illetve az akkumulátorok karbonlábnyomáról.

Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai (e-hulladékok) alatt az életciklusuk végét elérő eszközök széles körét értjük, például a hulladékká vált számítógépeket, hűtőszekrényeket és mobiltelefonokat. Ha a kidobásra ítélt eszközökkel nem megfelelően járunk el, ez a hulladéktípus nagy környezeti és egészségügyi problémákat tud okozni. A korszerű elektronikai eszközök ráadásul ritka erőforrásokat – köztük kritikus fontosságú nyersanyagokat – is tartalmaznak. Hatékony hulladékkezelés mellett ezeket újra fel lehet dolgozni, és újra fel lehet használni.

Az EU-ban rohamosan nő az évente keletkező e-hulladékok mennyisége. Annak érdekében, hogy meg tudja állítani ezt a tendenciát, és ösztönözni tudja az e-hulladékokban található anyagok megfelelőbb újrafeldolgozását, az EU e hulladéktípus kezelésére vonatkozóan is elfogadott szabályokat. Ezáltal pedig a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz is hozzájárul.

Az EU 2024-ben módosította a szabályokat annak érdekében, hogy pontosítsa a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó egyes rendelkezéseket.

Csomagolás

Az uniós országokban 2022-ben csaknem 84 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami 20%-kal haladja meg a 2011. évi mennyiséget. Ha nem teszünk semmit, a csomagolási hulladék mennyisége 2030-ra további 19%-kal nőhet, ami még nagyobb szennyezéshez és a kapcsolódó kockázatok növekedéséhez vezet.

Ennek kezelése érdekében az EU 2024 decemberében felülvizsgálta a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló jogszabályt. Célja ezzel:

• csökkenteni a csomagolási hulladék keletkezését
• előmozdítani a költséghatékony, körforgásos gazdaság megvalósulását a csomagolás terén
• uniós szinten harmonizálni a csomagolási szabályokat

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok – más néven az „örök vegyi anyagok” – nem bomlanak le a környezetben. Különösen káros, mérgező anyagok tehát, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre és a természetre nézve.

Ilyen vegyszerek találhatók egyes, hulladékká vált fogyasztási cikkekben, például vízálló textíliákban, bútorokban, műanyagokban és elektronikai berendezésekben.

Az EU 2022-ben szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy csökkentse az ilyen anyagok előfordulását a hulladékokban.

További információk