Élelmiszer-hulladék

Az élelmiszer-hulladék képződésének hatásai

Az élelmiszer-hulladék képződése és az élelmiszer-veszteség – ez utóbbi akkor következik be, amikor az élelmiszer még azelőtt kárba vész, hogy eljutna a fogyasztókhoz – globális kihívást jelent. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a bolygónkon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik az élelmiszer-ellátási lánc valamely pontján.

Az EU-ban évente több mint 59 millió tonna, azaz egy főre vetítve 132 kg élelmiszer megy veszendőbe.

Az élelmiszer-hulladék képződésének forrásai

Az EU-ban az élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban képződik. Ez közel kétszerese a termelés vagy a feldolgozás során képződő élelmiszer-hulladéknak. Az ábra az élelmiszer-hulladék ágazatonkénti mennyiségét mutatja, az egy főre jutó 132 kg hulladékot alapul véve.

^{Forrás: Eurostat 2024, 2022-es adatok.}

Az élelmiszer-ellátási láncban és a fogyasztás terén tapasztalható hatékonyságbeli hiányosságok jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra.

Az élelmiszer-hulladék képződésének főbb hatásai

Környezetvédelem

Az élelmiszer-hulladék képződése okozza az EU élelmiszerrendszere általi teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 16%-át.

Gazdaság

Az élelmiszer-pazarlás évente akár 132 milliárd EUR kárt okoz.

Társadalom

Az EU-ban közel 33 millió ember csak minden másnap engedhet meg magának egy teljes étkezést, miközben több millió tonna élelmiszer válik hulladékká.

Hogyan lép fel az EU az élelmiszer-hulladék képződése ellen?

Az EU és tagországai elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladékot a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, valamint csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget a termelési és ellátási láncok mentén.

Az e cél elérésére irányuló fellépés felgyorsítása érdekében az EU konkrét intézkedéseket vezetett be az élelmiszer-veszteség és -pazarlás visszaszorítására.

A hulladékokról szóló uniós keretirányelv elsőbbségi sorrendet jelöl ki a hulladék és a pazarlás csökkentését célzó intézkedések tekintetében. A megelőzés jelenti az első intézkedést, amelyet a tagállamoknak érvényre kell juttatniuk. Ahol a megelőzés nem lehetséges, az uniós tagországoknak lépéseket kell tenniük az élelmiszerek újrafelhasználására, újrafeldolgozására vagy más célokra történő felhasználására irányulóan.

Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésére irányuló intézkedések elsőbbségi sorrendje.

1. MEGELŐZÉS: első helyen az élelmiszer-veszteségnek és az élelmiszer-hulladék képződésének az elkerülése

2. ÚJRAFELHASZNÁLÁS: emberi fogyasztás céljából – újraelosztás és élelmiszerbankok útján –, vagy a rendeltetés módosításával állati takarmányként

3. ÚJRAFELDOLGOZÁS: a melléktermékek hasznosítása és a tápanyagok újrafelhasználása például komposztként

4. HASZNOSÍTÁS: égetés energetikai hasznosítással

A hulladékokról szóló uniós keretirányelv értelmében a tagállamoknak:

• csökkenteniük kell a termelés és a forgalmazás során képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét
• csökkenteniük kell a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét
• ösztönözniük kell az élelmiszer-adományozást
• nyomon kell követniük és értékelniük kell az élelmiszer-hulladék képződésének megelőzésére irányuló uniós intézkedések végrehajtását

Az élelmiszer-veszteségnek és az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentését célzó egyéb intézkedések közé tartozik a felesleges élelmiszertermékek rendeltetésének módosítása, például állati takarmányként vagy komposztként való felhasználásra.

Az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentésére vonatkozó célértékek

2023 júliusában az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. A felülvizsgálat keretében az EU új kötelező célértékeket fog megállapítani arra vonatkozóan, hogy 2030-ra mennyivel kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék képződését.

A Tanács 2024 júniusában megállapodott azon álláspontjáról, amelyet a javasolt célértékekről az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokon képvisel.

A társjogalkotók között 2025 februárjában ideiglenes megállapodás jött létre. Az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentése érdekében e megállapodásban a következő célértékek szerepelnek:

Az EU 2025 szeptemberében fogadta el a felülvizsgált irányelvet.

• A Tanács és a Parlament megállapodott az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentéséről, valamint a hulladékká vált textilanyagokra vonatkozó új szabályok kialakításáról (sajtóközlemény, 2025. február 19.)

Lásd még