Hulladékkereskedelem

Mi a hulladékkereskedelem?

Az adott országban keletkezett hulladékot nem mindig ugyanabban az országban ártalmatlanítják vagy dolgozzák fel újra: az egyes országok kereskedhetnek egymás között a hulladékkal. A kereskedelem különböző célokkal történhet, például:

• a hulladék kezelése (beleértve a hulladékban előforduló nyersanyagok hasznosítását)
• ártalmatlanítás

Az EU-ban folytatott gazdasági tevékenységek, illetve a háztartások évente több mint 2000 millió tonna hulladékot termelnek. Ez egy főre vetítve 4,8 tonna hulladéknak felel meg – nagyjából egy afrikai elefánt súlyának.

Bár az EU-ban keletkező hulladék nagy részét az Unión belül kezelik, jelentős mennyiséget szállítanak más országokba is. Mintegy 32,7 millió tonnát visznek ki – ami 2004-hez képest 75%-os növekedést jelent –, míg 70 millió tonnával az EU-n belül kereskednek.

Az Unió hulladékkivitelének messze legnagyobb része Törökországba irányul (13,7 millió tonna), amelyet India és az Egyesült Királyság követ (az Európai Bizottság adatai, 2020).

Az uniós hulladékkereskedelem legnagyobb részét a vas és az acél teszi ki

Miért van szükség a hulladékkereskedelem szabályozására?

A szabályozatlan és ellenőrizetlen hulladékkereskedelem káros lehet a környezetre és az emberek egészségére.

Különösen így van ez a veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék esetén, amely talaj- és óceánszennyezést okozhat, és katasztrofális környezeti következményekkel járhat. A műanyaghulladék például általában nem bomlik le biológiailag, és nagyon hosszú ideig a környezetben marad.

A hulladékexport korlátozása és nyomonkövetési intézkedések bevezetése révén a környezeti kockázatok korlátozhatók vagy elháríthatók.

A szennyezés megelőzése mellett a hulladékkereskedelemre vonatkozó szabályok meghatározása azt is biztosíthatja, hogy a hulladékban lévő nyersanyagokat újra fel lehessen használni vagy újra fel lehessen dolgozni, ezáltal pedig elő lehet segíteni a fenntartható körforgásos gazdaság kialakítását.

Ma az EU-ban az összes hulladéknak csupán 46%-át dolgozzák fel újra (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, 2020), világszinten pedig – becslések szerint – a hulladék kevesebb mint 20%-a kerül újrafeldolgozásra. Ez azt mutatja, hogy nagy potenciál rejlik az újrafeldolgozási arányok növelésében.

Melyik a leginkább újrafeldolgozott hulladék az EU-ban?

Fontos vonatkozás a hulladék illegális kereskedelme is.

Napjainkban a hulladékszállítás 15–30%-a is illegális lehet. Az olyan szállítmányok, amelyeket nem követnek nyomon, kikerülnek az ellenőrzés alól, és nagyobb valószínűséggel ártalmatlanítják vagy kezelik őket nem megfelelő módon, ez pedig növeli a környezeti kockázatokat. Az illegális hulladékkereskedelem emellett elszalasztott lehetőséget jelent a hulladékanyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén.

Hogyan szabályozza az EU a hulladékszállítmányokat?

A hulladékszállításra vonatkozó, először 2006-ban elfogadott uniós szabályok egyaránt vonatkoznak:

• a hulladéknak az EU és harmadik országok közötti kivitelére és behozatalára
• az uniós tagállamok közötti hulladékszállításra

A szabályok minden hulladéktípusra vonatkoznak.

Az EU-n belül a veszélyes és a nem veszélyes hulladék szállítása egyaránt megengedett és szabályozott. Ezzel szemben az EU-n kívüli szállítmányok esetében a szabályok tiltják a veszélyes hulladék kivitelét uniós országokból az EU-n vagy az OECD-n kívüli országokba. A szabályok bejelentési és hozzájárulási eljárásokat határoznak meg a hulladékszállítás tekintetében.

Határokon átívelő szabályok

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet az 1989. évi Bázeli Egyezményre épül, amely a legátfogóbb globális környezetvédelmi megállapodás a veszélyes és egyéb hulladékok területén. Az EU 1994 óta részes fele ennek az ENSZ-megállapodásnak.

A hulladékszállításra vonatkozó uniós szabályok további alapja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2001. évi határozata, amely felügyeleti rendszert hoz létre a hulladék OECD-országokon belüli hasznosítására. E szervezet tagjai között a legtöbb uniós tagállam megtalálható.

• Bázeli Egyezmény (honlap)
• Az OECD határozata a hulladékok hasznosítására vonatkozó felügyeleti rendszerről

A hulladékszállításra vonatkozó uniós szabályok aktualizálása

Az EU 2024-ben aktualizálta a szabályait az EU-n belüli és a nem uniós országokkal folytatott hulladékkereskedelem jobb szabályozása érdekében. Az európai zöld megállapodással és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a hulladékszállításról szóló felülvizsgált uniós rendelet célja:

• a körforgásos gazdaság előmozdítása az EU-ban
• annak biztosítása, hogy a hulladékkivitel ne jelentsen veszélyt a környezetre és az emberi egészségre nézve
• az illegális hulladékszállítás kezelése

Az aktualizált szabályok a következőket foglalják magukban:

• szigorúbb szabályok a nem uniós országokba irányuló hulladékkivitelre vonatkozóan
• az EU-n belüli hulladékszállításra vonatkozó szabályok javítása
• az illegális hulladékszállítás kezelésére irányuló intézkedések

Kivitel nem uniós országokba

Az új szabályok szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak a nem uniós országokba irányuló hulladékkivitelre vonatkozóan.

A cél annak biztosítása, hogy az EU-ból kizárólag abban az esetben vigyenek ki hulladékot nem uniós országokba, ha garantálható, hogy a fogadó ország környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlatokat követ, és fenntartható módon tudja kezelni a hulladékot.

Az aktualizált szabályok értelmében továbbra is kiviteli tilalom vonatkozik:

• az ártalmatlanításra szánt hulladékra a nem uniós országok viszonylatában
• a hasznosításra szánt veszélyes hulladékra a nem OECD-országok viszonylatában

Emellett a nem uniós országokba irányuló műanyaghulladék-kivitel tekintetében is szigorúbb szabályok kerülnek bevezetésre. Ezek értelmében például tilos lesz nem veszélyes műanyaghulladékot exportálni nem OECD-országokba, a nem veszélyes műanyaghulladékok OECD-országokba történő kivitele pedig engedélyezett lesz ugyan, de szigorúbb előzetes hozzájárulási eljárást kell majd hozzá elvégezni.

Az aktualizált szabályok a következőket is magukban foglalják:

• az országok hulladékkezelési képessége alapján összeállított jegyzék azon országokról, amelyekbe engedélyezett a hulladékbevitel az EU-ból
• az OECD-országokba irányuló hulladékkivitel nyomon követése és ellenőrzése az Európai Bizottság által
• a kivitellel foglalkozó uniós vállalkozások kötelezése arra, hogy a hulladékgazdálkodási létesítményeket független harmadik fél ellenőrizze
• kötelező kritériumok megállapítása a „használt áruk”, például járművek és akkumulátorok tekintetében

Hulladékszállítás az EU-n belül

Az uniós országok közötti hulladékszállítás tekintetében az új szabályok a körforgásos gazdaság élénkítésére összpontosítanak.

A szabályok hatékonyabbá teszik az eljárásokat a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás ösztönzése, valamint a nyersanyagok újrafeldolgozási arányának növelése érdekében.

Az intézkedések között szerepelnek a következők:

• tilalom valamennyi, ártalmatlanításra szánt hulladékszállítmányra vonatkozóan, kivéve ha a szállítást előzetes hozzájárulási eljárás keretében engedélyezték
• az eljárások lazítása a hasznosításra szánt „zöldlistás” hulladékok szállítása terén
• az eljárások digitalizálása
• a hasznosítandó hulladékra vonatkozó eljárások gyorsítása
• a hulladékok osztályozásának EU-n belüli harmonizálása

Illegális hulladékszállítás

Az illegális hulladékkereskedelem kezelése érdekében az aktualizált szabályok célja:

• a hulladékkereskedelemmel kapcsolatos transznacionális nyomozások támogatása
• uniós végrehajtási csoport létrehozása a koordináció fokozása érdekében, a nemzetközi partnerekkel is
• a szankciókkal és az érvényesítéssel kapcsolatos szabályok javítása

A Tanács szerepe

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jár el, és meg kell állapodnia az aktualizált szabályok végleges szövegéről.

Miután az Európai Bizottság 2021 novemberében javaslatot tett a szabályok felülvizsgálatára, a Tanács a környezetvédelmi munkacsoport keretében szakértői szintű megbeszéléseket folytatott a tagállamok képviselőinek részvételével.

A Tanács keretében az uniós tagállamok 2023 májusában megállapodtak az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízásról. A Tanács és az Európai Parlament 2023 novemberében megállapodásra jutott.

A szabályokat a Tanács 2024 márciusában elfogadta, ezzel lezárva a jogalkotási folyamatot.

• Hulladékszállítás: a Tanács hatékonyabb, aktualizált szabályokat hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2024. március 25.)

Honnan származik a hulladék az EU-ban?

Az EU-ban a hulladék több mint 35%-át az építőipar termeli. A hulladékkeletkezés tekintetében a második helyen a bányászat és kőfejtés áll.