Szennyvízkezelés

A vízszennyezés fő oka

Megfelelő kezelés hiányában a szennyvíz a természetes vizek szennyeződésének egyik fő oka lehet, ez pedig hatással van az emberi egészségre és a környezetre is.

Az elmúlt 30 évben jelentősen javult a vízminőség az EU-ban, nem utolsósorban a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós jogszabálynak köszönhetően. Mindemellett még mindig túl sok a szennyezés, és folyamatosan új szennyező anyagok jelennek meg. E szennyezést az emberi egészség és a környezet védelme érdekében vissza kell szorítani.

Az EU célja, hogy környezetünk 2050-re mentessé váljon a szennyezőanyagoktól. Ennek részeként a Tanács elfogadta a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó, 1991-ben elfogadott szabályok aktualizált változatát.

Főbb szennyező anyagok

A háztartásokból vagy az iparból származó szennyvíz számos szerves és szervetlen anyagot, olajokat és más részecskéket tartalmaz. A legjelentősebb szennyező anyagok közé tartoznak a nitrogén, a foszfor, a szerves anyagok és a mikroszennyező anyagok.

Nitrogén és foszfor

Tudta, hogy élelmiszer-fogyasztási szokásaink nitrogénszennyezéssel járnak?

A nitrogént és a foszfort műtrágyaként használják az élelmiszer-termelésben, valamint más ágazatokban – például – adalékanyagként, illetve a gyógyszeriparban is felhasználják.

Szerves anyagok

Tudta, hogy a toaletthasználat nagyobb biológiai oxigénigényt okozhat?

A szerves anyagok lebomlásához oxigénre van szükség. Minél több szerves anyag van a vízben, annál nagyobb az oxigénigény, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem marad elegendő oxigén az állatok, például a halak számára.

Mikroszennyező anyagok és mikroműanyagok

Tudta, hogy a kozmetikumok vagy a gyógyszerek használata révén mikroszennyező anyagok jutnak a környezetbe?

Az EU-ban gyűjtött és kezelt szennyvízben található mérgező mikroszennyező anyagok 92%-a gyógyszerekből, többek között antibiotikumokból, illetve kozmetikumokból származik.

A szennyvízben lévő nitrogén és foszfor egyúttal fontos tápanyagok is. Ha ezek a vegyi anyagok túl nagy mennyiségben vannak jelen a folyókban, tavakban vagy tengerekben, az algák és a vízi növények gyors ütemben nőnek, amikor pedig elpusztulnak, lebomlásuk kimerítheti a vízben lévő oxigénszintet. Ez a halakra és más vízi élőlényekre káros folyamat az eutrofizáció.

Az uniós szennyvízkezelési szabályok pozitív hatása

Az immár 30 éve hatályban lévő uniós szennyvízkezelési szabályok sikeresnek bizonyultak. Az évek során az uniós szabályok alkalmazása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a folyók, tavak, felszín alatti vizek és tengerek tisztábbá váltak.

Az uniós jogszabályok Bizottság által végzett 2019. évi értékelése szerint az EU-ban keletkező szennyvíz csaknem 100%-át gyűjtik és kezelik, ezen belül több mint 90%-át az uniós szabályokban előírt magas szintű normáknak megfelelően.

Mindennek eredményeként a kezelt szennyvízben található szennyező anyagok szintje óriási mértékben csökkent.

A főbb szennyező anyagok csökkenése a kezelt szennyvízben

Egyértelmű csökkenő tendenciák figyelhetők meg az EU folyóiban és felszín alatti vizeiben található szennyező anyagok szintjében is.

Alacsonyabb szennyezőanyag-szint a folyókban és a felszín alatti vizekben

Új szabályok a települési szennyvíz kezelésére

Az első szennyvízkezelési szabályok elfogadása óta három évtized telt el. Időközben új szennyező anyagok jelentek meg, és új lehetőségek adódtak a vízkezelés energiahatékonyabbá tételére és az adatok jobb felhasználására.

Az Európai Bizottság ezért 2022 októberében javaslatot terjesztett elő a települési szennyvíz kezeléséről szóló – 1998-ban a 98/15/EK bizottsági irányelv által módosított – 91/271/EGK tanácsi irányelv aktualizálására. A javaslat a szabályok 2019-ben végzett értékelésén alapult, amely egyaránt rávilágított az irányelv segítségével elért kézzelfogható eredményekre és a fennmaradó kihívásokra.

• Irányelv a települési szennyvíz kezeléséről (1998)

2023 októberében a 27 tagállam a Tanácsban kialakította álláspontját (azaz az úgynevezett általános megközelítését) a javaslatról. Az Európai Parlament még ugyanabban a hónapban elfogadta az álláspontját. A Tanács és az Európai Parlament 2024 januárjában ideiglenes politikai megállapodásra jutott a javaslatról. A Tanács 2024 novemberében elfogadta a szabályokat.

• Települési szennyvíz: a Tanács a hatékonyabb kezelést célzó új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2024. november 5.)

A módosított irányelvnek köszönhetően:

• a szabályok a kisebb városokra is vonatkozni fognak
• tovább javulnak majd a szennyvízkezelési műveletek
• az ágazat kevesebb energiát fog felhasználni és kevesebb üvegházhatású gázt fog kibocsátani
• érvényesülni fog a szennyező fizet elve
• könnyebb lesz nyomon követni és megelőzni a járványokat
• javulni fog a higiéniás létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők számára

Az új szabályok alkalmazása beruházásokat igényel az ágazatban. A vízszolgáltatás azonban várhatóan nem lesz költségesebb az egyes háztartások számára, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hosszú távú előnyök pedig messze meghaladják majd az üzemeltetőkre háruló költségeket.

A szabályok a kisebb településekre is kiterjednek majd

Az EU városi agglomerációinak 43%-a esetében a lakosegyenérték kevesebb mint 2000 (a lakosegyenérték olyan paraméter, amelyet a települési szennyvíz mennyiségének kiszámítására használnak). Az 1991-ben elfogadott uniós szabályok értelmében ezeknek a kisebb településeknek nem kell gyűjteniük és kezelniük a szennyvizüket, holott jelentős szennyezést okoznak a víztestekben.

Az új szabályok előírják, hogy 2035-re a legalább 1000 fős lakossággal rendelkező összes településnek be kell tartania a szennyvízkezelési szabályokat. Ez magában foglalja:

• a települési szennyvíz gyűjtésére szolgáló rendszerek kialakítását
• a szennyvíz annak érdekében történő kezelését, hogy a környezetbe való kibocsátás előtt eltávolítsák belőle a biológiailag lebomló szerves anyagokat

A kisebb agglomerációkra és az EU-hoz legutóbb csatlakozott tagállamokban lévő agglomerációkra vonatkozóan ugyanakkor néhány eltérés lesz majd érvényben.

A nitrogén és a foszfor eltávolítása

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak legkésőbb 2039-re kötelezővé kell tenniük a nitrogén és a foszfor szennyvízből történő eltávolítását azáltal, hogy a szennyvizet legalább 150 000 lakosegyenértékű telepeken további kezelésnek vetik alá. Legkésőbb 2045-ig az uniós országokban a mikroszennyező anyagok eltávolítása is kötelezővé fog válni.

Emellett az uniós országoknak jobban kell kezelniük az esővizet (csak a nagyobb városokban), hogy csökkentsék a szerves anyagok és más szennyező anyagok kibocsátását. Ez segíteni fogja az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló heves esőzések okozta helyzetek hatékonyabb kezelését is.

Hozzájárulás az éghajlat-politikai célokhoz és a körforgásos gazdasághoz

Az új szabályok értelmében a szennyvízkezelési ágazatnak csökkentenie kell üvegházhatásúgáz-kibocsátását, amely ma az EU teljes kibocsátásának mintegy 0,85%-át teszi ki.

Az ágazatnak energiasemlegessé kell válnia, amit azt jelenti, hogy 2045-re a településiszennyvíz-tisztító telepeknek maguknak kell megtermelniük az általuk felhasznált energiát. Ez az energia akár a helyszínen, akár máshol is előállítható, és legfeljebb 35%-a külső forrásokból is megvásárolható.

Az új szabályok mindezen túl segítenek megelőzni az erőforrások elvesztését, és előmozdítják a körforgásos modellben való további felhasználásukat. A szennyvíziszapból származó foszfort például hasznosítani fogják, és újra fel fogják használni növénytermesztési célú műtrágyák előállításához.

A vállalkozások fizetnek

A szennyvízben található mikroszennyező anyagok több mint 90%-a gyógyszerekből és kozmetikumokból származik.

Az e termékeket előállító ágazatokban rendelkezésre állnak a mérgező anyagok eltávolítását célzó, hatékony módszerek. Ennek megfelelően az új szabályok bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősséget: „a szennyező fizet” elv alapján kötelezik a gyártókat és az importőröket e kezelések alkalmazására.

A világjárványok alakulásának nyomon követése

A szennyvíz vizsgálata segít megelőzni a vírusok terjedését és a világjárványokat.

A települési szennyvíz elemezhető annak kimutatása érdekében, hogy jelen vannak-e benne emberi betegségeket és világjárványokat előidéző kórokozók. A Covid19-válság során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyvízvizsgálat nagyon hatékony eszköz lehet a vírusok terjedésének előrejelzésére.

Az új irányelv rendelkezései szerint az uniós országoknak nyomon kell követniük a települési szennyvíz bizonyos egészségügyi paramétereit, hogy megállapíthassák például a SARS-CoV-2 (koronavírus), a poliovírus, az influenzavírus és más kórokozók jelenlétét.

A higiéniás létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

Az Eurostat adatai alapján az EU-ban mintegy 10 millió ember nem fér hozzá az alapvető higiéniás létesítményekhez.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő higiéniás szolgáltatások álljanak rendelkezésre, különösen a leginkább marginalizált és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek számára. Emellett mindenki számára javítani kell a nyilvános illemhelyekhez való hozzáférést.