Uniós szabályok a platformalapú munkavégzésről
A platformalapú munkavégzés a fizetett munkaerő terén fennálló kínálat és az ilyen munkaerő iránti kereslet összehangolásának új eszköze. Az EU új szabályokat kíván bevezetni a haknigazdaságban dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.
Mi az a platformalapú munkavégzés?
A platformalapú munkavégzés olyan foglalkoztatási forma, amelynek keretében szervezetek vagy egyének online platformokat használva lépnek kapcsolatba más szervezetekkel vagy egyénekkel azzal a céllal, hogy fizetés ellenében megoldjanak konkrét problémákat vagy konkrét szolgáltatásokat nyújtsanak.
A digitális platformgazdaság gyorsan növekszik. A Covid19-világjárvány alatt elterjedt, majd az alapvető trend részévé vált a platformalapú munkavégzés, részben az étel- és élelmiszer-kiszállítás térnyerésének köszönhetően. Napjainkra a munkavégzés e formája az innováció és a foglalkoztatás motorjává vált.
A platformalapú munkavégzés, amelyet néha „haknigazdaságnak” is neveznek, számos különböző formát ölthet. Noha a digitális platformok növekedése a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt előnyökkel jár, ennek hatására számos munkavállaló esetében a foglalkozási viszony tekintetében szürke zóna alakult ki.
Az EU a világon az első olyan jogalkotó, amely a digitális munkaplatformokra vonatkozó konkrét szabályokra tett javaslatot.
Az irányelv két alapvetően fontos javítást vezet be:
- egyrészt segít meghatározni a digitális platformokon dolgozók helyes foglalkozási viszonyát
- másrészt pedig meghatározza az algoritmikus rendszerek munkahelyi használatára vonatkozó első uniós szabályokat
Munkavállalók a digitális munkaplatformokon
Több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkaplatformon (vagy -platformokon) keresztül az EU-ban, 2025-re pedig számuk várhatóan eléri a 43 milliót is.
A digitális munkaplatformokon keresztül dolgozók sokféle feladatot látnak el, helyszíni és helyszínen kívüli (távoli) feladatokat is beleértve. E feladatok közé tartozhat például a szállítás, a fordítás, az adatbevitel, a gyermekfelügyelet, az idősgondozás vagy a taxivezetés.
A platformalapú munkát általában a főállásuk mellett végzik, másodlagos jövedelemforrásként.
Platform-munkavállalók: munkavállaló vagy önálló vállalkozó?
Jelenleg az Unióban platformalapú munkát végzők – így többek között a taxisofőrök, a háztartási alkalmazottak és az ételkiszállító futárok – többségében formálisan önálló vállalkozók. Ennek ellenére sokuknak számos olyan szabályt és korlátozást kell betartaniuk, amelyek a munkavállalókra vonatkoznak.
Ez azt jelzi, hogy ezek a személyek valójában munkaviszonyban állnak, és ezért meg kellene illetniük őket a nemzeti és az uniós jogszabályok értelmében a munkavállalók számára biztosított munkavállalói jogoknak és szociális védelemnek.
A munkavállalói jogokhoz és a szociális védelemhez való hozzáférésük javítása a kínált munka általános minőségének és a platformalapú munkavégzésben részt vevő munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek javítását is jelentené.
Ezáltal például táppénzre vonatkozó lehetőségekhez, munkanélküli ellátásokhoz vagy jövedelemtámogatási rendszerekhez férnének hozzá.
A munkajog ugyan érvényes a munkavállalói jogviszonyban lévőkre, ám a platformalapú munkát végzők közül sokan – legalábbis formálisan – önálló vállalkozók. Az EU-ban a bíróságok mindenütt eseti alapon döntenek a platformalapú munkát végzők foglalkozási viszonyáról.
A tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatban. A platformalapú munkavégzésre adott nemzeti válaszok eltérőek, és Európa-szerte egyenlőtlenül alakulnak; a nemzeti szinten elfogadott jogszabályok többnyire ágazatspecifikusak, így például csak az utazásmegosztó személyszállítási szolgáltatásokra és/vagy az élelmiszer-szállítási szolgáltatásokra vonatkoznak.
Új uniós szabályok a platformalapú munkavégzésről
Foglalkozási viszony
Az új szabályok orvosolnák a platform-munkavállalók hibás besorolásának eseteit, és megkönnyítenék az érintett dolgozók számára a munkavállalóvá történő átsorolásukat, ezáltal biztosítva az uniós jog szerinti munkavállalói jogaikhoz való könnyebb hozzáférést.
A Tanács és az Európai Parlament között 2024. február 8-án létrejött megállapodás tényleges, megdönthető jogi vélelmet vezet be. E megállapodás szerint a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti kapcsolatot jogilag munkaviszonynak kell vélelmezni, ha az adott tagállamban hatályos jogszabályokkal, kollektív szerződésekkel vagy gyakorlattal összhangban ellenőrzésre és irányításra utaló tények kerülnek megállapításra.
Ha a digitális platform meg kívánja dönteni ezt a vélelmet, bizonyítania kell, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony nem munkaviszony.
A tagállamok feladata, hogy nemzeti jogukban meghatározzák az említett jogi vélelem módozatait. A vélelemnek eljárási szempontból meg kell könnyítenie a platform-munkavállalók számára foglalkozási viszonyuk jogi meghatározását.
Algoritmusok munkahelyi használata
A digitális munkaplatformok algoritmusokat használnak az emberierőforrás-gazdálkodás céljából. E rendszerek lehetővé teszik, hogy a platformok az alkalmazásaikon vagy weboldalaikon keresztül megszervezzék és irányítsák a platformalapú munkavégzést végző személyek munkáját.
Az új szabályok értelmében a dolgozókat tájékoztatni kell majd az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról.
Emellett a digitális munkaplatformok nem kezelhetnek majd bizonyos típusú személyes adatokat, így például a következőket:
- a platformalapú munkát végzők érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok
- a magánjellegű beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok
- a tényleges vagy potenciális szakszervezeti tevékenység előrejelzésére szolgáló adatok
- a munkavállaló faji vagy etnikai származásának, migrációs státuszának, politikai véleményének, vallási meggyőződésének vagy egészségi állapotának megállapításához használt adatok
- biometrikus adatok, a hitelesítésre használt adatok kivételével
Az új szabályok értelmében e rendszerek nyomon követését minden esetben erre kiképzett személyzetnek kell végeznie, amelynek tagjai különleges védelmet élveznek a hátrányos bánásmóddal szemben. Az emberi felügyelet olyan jelentős döntések meghozatalakor is garantált lesz, mint például a fiókfelfüggesztések.
Végrehajtás, átláthatóság és nyomon követhetőség
A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokkal és az azokon keresztül dolgozó személyekkel kapcsolatos adatokhoz. Ez még nehezebb, ha a platformok több tagállamban működnek, és nem egyértelmű, hogy hol és ki végzi a platformalapú munkát.
Ez az irányelv tisztázni fogja a digitális munkaplatform nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeit. Továbbá felkéri majd a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a rajtuk keresztül dolgozó személyekre vonatkozó alapvető információkat.
A platformgazdaság
Az EU-ban mintegy 500 digitális munkaplatform működik. Minden uniós országban működnek digitális munkaplatformok.
A platformgazdaság növekedését jól szemlélteti az a tény, hogy 2016 és 2020 között a platformgazdaság bevételei közel ötszörösére nőttek: a becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra.
A becslések szerint a legnagyobb bevétel a szállítási és a taxiszolgáltatások ágazatában jelentkezik.
A jogszabály útja a Tanácson belül
Néhány uniós jogszabály, például az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv már tesz említést a platformalapú munkát végző munkavállalókról.
A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2018. december 6-án politikai megállapodásra jutott arról a tanácsi ajánlásról, amelynek tárgya a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáférése, és amely szintén hivatkozik a platformalapú munkát végző munkavállalókra is.
- Átlátható és kiszámítható munkafeltételek (háttér-információk)
- A Tanács ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről
- Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, 2018. december 6–7.
A Tanács 2019-ben megvitatta az új munkavégzési formákat, és jóváhagyta a témáról szóló tanácsi következtetéseket, amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkavállalók védelmét biztosító jogszabályok kidolgozásának lehetőségét.
Az Európai Bizottság 2021. december 9-én nyújtotta be a platformalapú munkavégzés új szabályairól szóló javaslatát a két társjogalkotónak: a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Tanácsban a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport vizsgálta meg a javaslatot. Ez a munkacsoport foglalkozik minden olyan jogalkotási és nem jogalkotási javaslattal is, amelyek a foglalkoztatás- és szociálpolitikával kapcsolatosak.
A Tanács 2023. június 12-én fogadta el az álláspontját. Az új szabályokról tárgyalásokat kellett folytatni az Európai Parlamenttel, mielőtt azok uniós jogszabállyá válhattak.
- Irányelvjavaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról (Európai Bizottság, 2021. december 9.)
- Új munkavégzési formák: a Tanács következtetései (sajtóközlemény, 2019. június 13.)
- A platform-munkavállalók jogai: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2023. június 12.)
A Tanács és a Parlament 2024. február 8-án ideiglenes megállapodásra jutott a platformalapú munkavégzésről, amely megállapodást a foglalkoztatási és szociális miniszterek a Tanács 2024. március 11-i ülésén jóváhagyták.
A Tanács 2024. október 14-én új szabályokat fogadott el a platformalapú munkavégzésre vonatkozóan. Az elfogadást követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogukba átültessék.
Legutóbbi frissítés: 2025. február 4.