Reflektorfényben az EU-ban digitális platformon keresztül dolgozó munkavállalók
A digitális platformalapú munkavégzés viszonylag új munkavégzési mód, amelynek során egy online platform – például egy weboldal vagy egy alkalmazás – párosítja az ügyfelek valamilyen szolgáltatás iránti igényét a munkavállalók által kínált fizetett munkával.
Az új irányelv célja, hogy javítsa a digitális platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeit, ugyanakkor megőrizze a platformgazdaság által kínált lehetőségeket és előnyöket.
A Tanács és az Európai Parlament 2023. december 13-án ideiglenes megállapodásra jutott a javasolt irányelvről.
Az új szabályok orvosolják a platform-munkavállalók helytelen besorolásának eseteit, és megkönnyítik az érintett dolgozók munkavállalóvá történő átsorolását, ezáltal biztosítva, hogy könnyebben élhessenek az uniós jog szerinti munkavállalói jogaikkal. A megállapodás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek javítják a platform-munkavállalók személyes adatainak védelmét, valamint növelik az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy milyen módon alkalmaznak algoritmikus rendszereket a munkahelyi döntéshozatal során.
A Tanács 2024 októberében új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy javítsák annak a több mint 28 millió munkavállalónak a munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban.
Öt alapvető kérdés az EU-ban dolgozó platform-munkavállalókról
1. Milyen szerepet játszanak e munkavállalók a platform alapú gazdaságban?
A digitális munkaplatformon keresztül munkát vállalók különböző feladatokat végeznek el az ügyfelek számára díjazásért cserébe. A digitális platform összeköti a munkavállalót az ügyféllel, és azon keresztül szervezik meg az elvégzendő munkát.
Ügyfél – algoritmikus párosítás a digitális munkaplatformon keresztül – a digitális platformon keresztül dolgozó munkavállaló
2. Hány munkavállaló dolgozik ilyen formában?
A platform-munkavállalók jelentős munkaerőt alkotnak az Unióban (2022-ben 28,3 millió fő); ez a szám majdnem megegyezik a gyártóiparban foglalkoztatottak számával (29 millió).
A platform-munkavállalók száma várhatóan gyorsan nő majd, és 2025-re eléri a 43 milliót, ami három év alatt 52%-os növekedést jelent.
3. Milyen egy tipikus platform-munkavállaló?
- a platform-munkavállalók jellemzően fiatal férfiak
- a legtöbben posztszekunder képesítéssel rendelkeznek
- a platformalapú munkát általában a főállásuk mellett, másodlagos jövedelemforrásként végzik
4. Milyen típusú feladatokat látnak el és kinek a megbízásából?
A platformokon keresztül dolgozók díjazása a nyújtott szolgáltatás típusa szerint:
- taxi: 39%
- szállítás (ételkiszállítás, költöztetés, élelmiszer-házhozszállítás): 24%
- háztartási szolgáltatások (takarítás, szakmunka): 19%
- szakmai szolgáltatások (könyvelés): 7%
- szabadúszó munka (grafikai tervezés, fotószerkesztés): 6%
- háztartási munka (gyermekgondozás, egészségügyi ellátás): 3%
- mikrofeladatok (tárgyak osztályba sorolása, címkézés): 2%
Valamennyi szolgáltatást helyalapú platformokon keresztül nyújtják a szabadúszó munka és a mikrofeladatok kivételével, mely utóbbiakat online, webalapú platformokon keresztül végzik.
A legtöbben túlképzettek az általuk végzett munkához. A digitális munkaplatformokon keresztül kínált szolgáltatások 70%-a alacsony szintű, 20%-a alacsony és közepes közötti, illetve közepes szintű, 6%-a magas szintű készségeket igényel; 4%-ának elvégzéséhez pedig valamennyi készség kombinációja szükséges.
A szolgáltatások túlnyomó többségét (83%) egyéni ügyfeleknek nyújtják. A többi szolgáltatást (17%) vállalkozások, illetve egyéni ügyfelek és vállalkozások kombinációja veszi igénybe.
5. Alkalmazotti vagy szabadúszó státuszban dolgoznak?
A platform-munkavállalók számára a helyes foglalkoztatási viszony elengedhetetlen annak biztosításához, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal.
55%-uk kevesebbet keres, mint a munkavégzésük helye szerinti országban alkalmazott nettó minimális órabér, amennyiben van ilyen.
A platformalapú munkára szánt idejük 41%-áért nem kapnak fizetséget (pl. kutatáshoz kapcsolódó feladatok ellátásáért, a következő megbízásig történő várakozásért, hirdetések átnézéséért stb.)
Azok a munkavállalók, akiket helytelenül önfoglalkoztatóként tartanak nyilván, nem élvezhetik ugyanazokat a jogokat, illetve védelmet, amelyek az alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezőket megilletik.
A platformalapú munkavégzés keretében dolgozó 28,3 millió ember 7%-a (2 millió fő) alkalmazott, 93%-a (26,3 millió) pedig önfoglalkoztató. Az önfoglalkoztatók 19%-át (körülbelül 5 millió főt) nem megfelelő jogviszonyban tartják nyilván.
Forrás:
- Hatásvizsgálat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról (bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2021. december 10.) (angol nyelvű kiadvány)
- Tanulmány a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítására irányuló uniós kezdeményezés hatásvizsgálatának támogatására (Európai Bizottság) (angol nyelvű kiadvány)
- Digitális munkaplatformok az EU-ban (CEPS-tanulmány az Európai Bizottság számára) (angol nyelvű oldal)
- Eurostat (az egyes gazdasági tevékenységek területén foglalkoztatott személyek, 2020) (angol nyelvű oldal)
Háttér-információ:
Legutóbbi frissítés: 2023. december 13.