A munkavállalók védelme: munkahelyi egészségvédelem és biztonság
Az uniós jogszabályok minimumkövetelményeket határoznak meg a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan, valamint védik a munkavállalókat a veszélyes anyagoknak, például az azbesztnek való kitettségtől.
Minimumkövetelmények a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan
Annak érdekében, hogy az EU területén munkát vállaló polgárok védettebbek legyenek a munkához kapcsolódó balesetekkel és megbetegedésekkel szemben, az EU olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek Unió-szerte a magán- és közszférabeli munkáltatókra egyaránt érvényes biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket garantálnak.
A munkavállalók védelme során az EU nemcsak a műszaki biztonságot veszi figyelembe, hanem a jóllét általános előmozdítását is, többek között a munkaszervezés, a munkafeltételek, a társas kapcsolatok, valamint a munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők hatása tekintetében.
Az EU 1989-ben elfogadta a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelvet. Ezzel az irányelvvel az EU kötelezte a munkáltatókat arra, hogy megfelelő megelőző intézkedéseket tegyenek a munkavégzés biztonságosabbá és egészségesebbé tétele érdekében, valamint hogy a munkavállalók számára tájékoztatást és képzést nyújtsanak a munkahelyi egészség és biztonság előmozdítása érdekében.
Veszélyes vegyi anyagok a munkahelyen
A rák a munkával összefüggő halálesetek első számú oka az EU-ban, évente e halálesetek 52%-át okozza (adat: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 2017).
A következő ágazatokban dolgozókat veszélyeztetik leginkább a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések:
- építőipar
- gépjármű-, textil-, fafeldolgozó és bútoripar
- vegyipar
- élelmiszeripar
- egészségügyi ellátás
Az évek során a munkavállalók védelme érdekében az EU szabályokat fogadott el a munkavégzés egyes aspektusaira és a veszélyekre vonatkozóan. Például olyan szabályok vannak érvényben az Unióban, amelyek a munkahelyi káros anyagok annak érdekében való korlátozására vonatkoznak, hogy a munkavállalók védettek legyenek a következő anyagoknak való kitettség kockázataitól:
- rákkeltő és mutagén anyagok (beleértve a reprodukciót károsító anyagokat is, amelyek olyan vegyi anyagok, amelyek károsíthatják az emberi reprodukciós rendszer működését)
- ólom
- azbeszt
A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szóló uniós jogszabályokat rendszeresen frissítik, és a legújabb tudományos ismeretekkel és technikai adatokkal összhangban kiigazítják az expozíciós határértékeket.
A rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet 2004-es első elfogadása óta többször felülvizsgálták, így annak hatálya immár 28 rákkeltő anyagra terjed ki.
Új szabályok a munkavállalók védelmének megerősítésére
A tagállamok foglalkoztatási miniszterei 2025. december 1-jén újabb lépést tettek a munkával összefüggő egészségkárosodás megelőzése és a munkavállalók olyan káros anyagoknak való kitettséggel szembeni védelme felé, amelyek olyan súlyos betegségek kialakulásához vezethetnek, mint például a rák, illetve amelyek fejlődési rendellenességek kialakulását eredményezhetik.
A Tanács elfogadta a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokról szóló irányelv hatodik felülvizsgálatára vonatkozó álláspontját. A felülvizsgálat célja a veszélyes vegyi anyagoknak való munkahelyi kitettségre vonatkozó szabályok aktualizálása a legújabb tudományos fejleményekkel összhangban.
A felülvizsgálat várhatóan mintegy 1700 tüdőrákos eset és 19 000 egyéb megbetegedés megelőzését teszi lehetővé a következő 40 évben.
A Tanács tovább szigorította az aktualizált szabályokat azáltal, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség ajánlásaival összhangban foglalkozási expozíciós határértéket vezetett be az izoprénre vonatkozóan.
Amint az Európai Parlament kialakította álláspontját, a két intézmény tárgyalásokat kezd a végleges szöveg elfogadása érdekében.
Rákmegelőzés az EU-ban
A rák elleni küzdelem az Európai Unió egyik prioritása az egészségügy területén.
Amellett, hogy közvetlen kihatással van az egyének egészségére és jóllétére, a rák az egészségügyi és a szociális rendszerekre, az állami költségvetésekre, valamint a gazdaság termelékenységére és növekedésére, így például az egészséges munkaerőre is hatást gyakorol.
E tekintetben a rákszűrés alapvető fontosságú a lakosság és a munkaerő egészségének megőrzése szempontjából. 2003-ban a Tanács ajánlást fogadott el a rákszűrésről, amelyben arra ösztönözte az uniós országokat, hogy vezessenek be lakossági alapú, minőségbiztosított szűrőprogramokat. Az ajánlás végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a legújabb tudományos adatok nyomán az uniós miniszterek az ajánlás aktualizálásáról tárgyalnak annak érdekében, hogy még több ember vehessen részt rákszűrésen.
Azbeszt
Az azbeszt veszélyes rákkeltő anyag. Az Európai Unió 2005-ben betiltotta használatát, de számos régebbi épületben és infrastruktúrában továbbra is jelen van. Ásványi összetétele miatt egykor széles körben használták az építőanyagok megerősítésére és azok tűzállóvá tételére.
Az azbeszt súlyos betegségeket, például rákot okoz, amelyek esetében a túlélési arány nagyon alacsony. Csak 2019-ben több mint 70 000 emberéletet követelt az EU-ban. Az azbeszttel való érintkezés csökkentése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének védelme és az életek megmentése szempontjából.
Az új uniós jogszabály az azbesztnek való munkahelyi kitettség határértékének csökkentése és az azbeszt mérésének korszerűsítése révén növeli a munkavállalók védelmét.
Alacsonyabb expozíciós határérték
Az új szabályok a jelenlegi érték tizedére (a levegőben található 0,1 rost/cm³ maximális koncentrációról 0,01 rost/cm³-re) csökkentik azt a maximális azbesztmennyiséget, amelynek a munkavállalók ki lehetnek téve.
Érzékenyebb mérési technológia
Egy legfeljebb hatéves átmeneti időszakot követően az azbesztszint mérésére a rostok kimutatására alkalmas, modernebb és érzékenyebb technológiát, az elektronmikroszkópiát kell majd alkalmazni.
Az új szabályok ezenkívül a munkavállalók hatékonyabb védelmét szolgáló új biztonsági követelményekről is rendelkeznek, például régebbi épületek esetében a bontási vagy karbantartási munkálatokat megelőzően külön engedélyt kell beszerezni az azbesztmentesítéshez és az azbeszt esetleges jelenlétének ellenőrzéséhez.
Az azbesztnek való kitettség határértékének módosítása várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a munkavállalók körében az azbeszttel összefüggő bizonyos megbetegedések, köztük a rák kialakulásának kockázatát. Ez azért is rendkívül fontos, mert az EU célul tűzte ki az energetikai felújítások ösztönzését az Unión belül, ami 2030-ig 35 millió épület felújítását eredményezheti.
- Azbeszt: a Tanács és a Parlament egyezségre jutott a munkavállalók védelmét szolgáló új szabályokról (sajtóközlemény, 2023. június 27.)
- A munkavállalók azbeszttel szembeni védelme: a Tanács megszavazta az expozíciós határértékek csökkentését (sajtóközlemény, 2023. október 23.)
Azbesztmentesítés
Az azbesztnek való kitettség kockázatának csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként a Tanács közös álláspontot fogadott el az épületek energiahatékonyságára vonatkozó uniós szabályok 2022 októberében javasolt felülvizsgálatáról. Ez a javaslat az épületek mélyfelújítására ösztönöz, valamint megállapítja, hogy a mélyfelújítás kiváló lehetőséget kínál az azbeszt eltávolítására.
Az azbeszt hatása a munkavállalók egészségére (Infografika)
Ólom és diizocianátok
Közismert tény, hogy az ólomnak való tartós kitettség befolyásolja a reprodukciós funkciókat és a magzat fejlődését, valamint károsítja az idegrendszert, a veséket, a szívet és a vért. Az EU ezért 1982 óta rendelkezik a foglalkozási ólomexpozíció korlátozására irányuló szabályokkal.
2024. február 26-án a Tanács irányelvet fogadott el, amely szerint az ólomra és annak szervetlen vegyületeire vonatkozó foglalkozási expozíciós határértéket az ötödére kell csökkenteni.
A jogszabály emellett a diizocianátokra vonatkozóan is meghatároz határértékeket. Ez a gyűjtőnév olyan ártalmas anyagokat fed le, amelyek asztmát és bőrbetegségeket okozhatnak, és jelenleg 4,2 millió munkavállaló van ilyen anyagoknak kitéve.
Ólom
Az új szabályok értelmében csökken az ólomra vonatkozó foglalkozási expozíciós határérték: 0,15 mg/m3-ről 0,03mg/m3-re módosul. Az ólomra vonatkozó biológiai határérték szintén csökken, 70 µg/100ml-ről 15 µg/100ml-re.
Diizocianátok
Az új szabályokkal az EU a diizocianátok tekintetében most első alkalommal vezet be általános foglalkozási expozíciós határértéket.
A határérték 6 µg NCO/m³. Ez az érték a munkavállaló által egy nyolcórás munkanap során belélegzett levegő vonatkozásában megállapított maximális koncentrációnak felel meg. A rövid távú expozíciós határérték, amely a 15 perces időtartam alatti átlagos expozícióra vonatkozik, 12 µg NCO/m³.
Átmeneti időszak
A Tanács és az Európai Parlament megállapodott továbbá az ólomra vonatkozó új biológiai határértékkel kapcsolatos átmeneti időszakról is, annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen termelési folyamataik kiigazítására, valamint a szükséges megelőző és óvintézkedések végrehajtására. Az új határértékek 2028. december 31-től alkalmazandók.
Az EU egészségügyi politikája
Az uniós tagállamok feladata az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása. Ezért az egészségügyi politika területén az EU kiegészítő szerepet tölt be a tagállami szakpolitikákhoz képest.
Az uniós együttműködés célja az egészségfejlesztés, valamint a fertőző és a nem fertőző betegségek (például a rák) elleni küzdelem. Az uniós együttműködés keretében foglalkoznak továbbá például az antimikrobiális rezisztencia, valamint a környezeti, illetve életmódbeli tényezők okozta közös egészségügyi kihívásokkal is.
Az EU az EUMSZ 153. cikke értelmében hatáskörrel rendelkezik olyan jogszabályok elfogadására, amelyek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén kiegészítik és támogatják a nemzeti jogszabályokat. A Tanácsban a miniszterek a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi formációban (EPSCO) vitatják meg ezeket a kérdéseket.
Legutóbbi frissítés: 2026. június 24.