Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2016.11.21–22., 2016. november 21–22.

Az ülés főbb eredményei

2016. november 21.

Ifjúság

A Tanács következtetéseket fogadott el az ifjúsági munkában alkalmazandó új megközelítések előmozdításáról. Az ifjúsági munka segíthet a fiataloknak abban, hogy fejlesszék kompetenciáikat és készségeiket, valamint pozitív hozzáállást alakítsanak ki.

A következtetések kiemelik annak fontosságát, hogy a formális struktúrákon kívül is törekedjünk a különböző hátterű, többek között a marginalizált és a hátrányos helyzetű fiatalok megszólítására. A Tanács ezenfelül szorgalmazza az innovatív eszközök alkalmazását az ifjúsági munka gyakorlatában, az oktatás és a képzés, a sport és a kultúra, a szociális szolgáltatások, valamint az információs és kommunikációs technológiák területén.

A miniszterek továbbá a szeptemberben Pozsonyban megrendezett nem hivatalos csúcson folytatott viták nyomán véleménycserét tartottak arról, miként lehetne az európai projektet újra közel hozni az európai fiatalokhoz.

„A fiatalok fontos szereplői napjaink társadalmainak. Segítenünk kell abban, hogy nyitottak maradjanak, széles körű ismeretekkel rendelkezzenek és készek legyenek önkéntesként segíteni Európa életét. Mindezért cserébe kedvező kilátásokat kell biztosítanunk számukra. Az általános rendszerellenes tendencia részeként ugyanakkor a fiatalok egyre inkább elszakadnak az európai uniós projekttől, és egyre kevésbé tudnak azonosulni azzal. A 2016. szeptemberi pozsonyi csúcs nyomán ma több fontos üzenetet fogalmaztunk meg európai vezetőink számára, amelyekkel célunk a fiatal generációval való kölcsönös bizalom helyreállítása.”

Peter Plavčan szlovák oktatási, tudományügyi, kutatási és sportminiszter

Oktatás

A Tanács állásfoglalást fogadott el az új európai készségfejlesztési programról, amelyben a készségeknek a munkahelyek, a növekedés és a versenyképesség fenntartásában játszott stratégiai szerepéről szóló bizottsági közleményre válaszul rámutat a Tanács által e téren végzendő munka legfontosabb irányvonalaira.

Az állásfoglalás kitér többek között a készségfejlesztésre, a képesítések kölcsönös elismerésére, illetve mind a szakképzés, mind a felsőoktatás támogatására, valamint arra, miként lehetne maradéktalanul kiaknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, mindezt az emberekbe történő, egész életüket végigkísérő befektetés támogatása érdekében.

A Tanács emellett – a Bizottság által javasolt készséggarancia keretében – politikai megállapodásra jutott a felnőttek számára kínált új lehetőségekre vonatkozó ajánlásról. Az ajánlás lehetőséget kíván biztosítani az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára ahhoz, hogy elsajátíthassák a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban való aktív részvételhez szükséges készségeket, tudást és kompetenciákat.

A Tanács következtetéseket fogadott el az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzéséről, ami a párizsi terrorista támadások első évfordulóján különös aktualitással bír.

A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy a meglévő erőszakos szélsőséges ideológiákat vissza kell szorítani és fel kell lépni azokkal szemben, továbbá pozitív, erőszakmentes alternatívákkal kell ellensúlyozni azokat, valamint támogatást kell nyújtani az erőszakos radikalizálódás veszélyének kitett fiatalok szüleinek, testvéreinek és kortársainak, illetve a velük kapcsolatban álló ifjúságsegítőknek és más személyeknek.

Kiemeli továbbá, hogy a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelembe be kell vonni a szolgáltatókat és együtt kell működni velük – teljes mértékben tiszteletben tartva mindeközben a véleménynyilvánítás szabadságát –, tekintettel arra, hogy a közösségi média kiváló terep a radikalizálható személyek célzott megkereséséhez, felkészítéséhez és erőszakos cselekményekre való bevetéséhez.

„A minap emlékeztünk meg a párizsi merényletek szomorú évfordulójáról, ahol oly sok ártatlan ember vesztette életét és számos család maradt csonkán. A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem továbbra is kiemelt helyet foglal el a napirendünkön. Nyilvánvaló, hogy e problémák leküzdésében valamennyi kormányzati szintnek részt kell vennie. A Tanács ma megállapodott arról, hogy ennek során a megelőző intézkedésekre, így például az oktatásra, az önkéntes és kulturális tevékenységekre, valamint az ifjúsági munkára összpontosít majd. Bár ezeket „puha” intézkedésnek tekintjük, széles körben és nagy erőkkel alkalmazva hatékony védelmet nyújthatnak liberális társadalmaink részére.”

Peter Plavčan szlovák oktatási, tudományügyi, kutatási és sportminiszter

2016. november 22.

Kultúra és audiovizuális kérdések

A Tanács nyugtázta az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvre irányuló javaslatot illetően elért eredményekről szóló jelentést. A javaslat célja, hogy jobban hozzáigazítsa az irányelvet a digitális korhoz, tekintettel a gyors technológiai fejlődésre, az új üzleti modellek megjelenésére és a fogyasztói minták változására.

A Tanács további egyeztetéseket folytat még majd több fontos kérdésről, így többek között az irányelv hatályának a videómegosztó platformokra történő kiterjesztéséről, az ilyen platformokra vonatkozó szabályozás mértékéről, a televíziós reklámokra vonatkozó mennyiségi szabályokról, a lekérhető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az európai alkotások népszerűsítése tekintetében előírt kötelezettségekről, a lineáris és a lekérhető szolgáltatásokra vonatkozó szabályok közelítéséről, a származási ország elvéről, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának (ERGA) szerepéről.

„Az audiovizuális médiaszolgáltatások területén zajló változások szükségessé tették az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát, hogy az jobban megfeleljen az új digitális kor kihívásainak. Az irányelv egyik célja, hogy megőrizze az európai médiaipar sikerét. Európában az audiovizuális tartalmak olyan versenyképes egységes piacára van szükség, amely megkönnyíti a szolgáltatások nyújtását, bárhol képes kielégíteni a nézői igényeket és valamennyi szolgáltató számára egyenlő feltéteket biztosít. Ezzel egyidejűleg továbbra is ki kell tartanunk az olyan közpolitikai célok érvényesítése mellett, mint a kiskorúak védelme, az európai alkotások népszerűsítése és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem. Elnökségünk jelentős előrelépést ért el az új javaslattal kapcsolatban, amelyet így büszkén adunk tovább a máltai elnökségnek.”

Marek Maďrič szlovák kulturális miniszter, a Tanács elnöke

A Tanács általános megközelítést fogadott el a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló határozatról. E kezdeményezés általános célja, hogy felhívja a figyelmet az európai kulturális örökség gazdagságára és az általa kínált lehetőségekre, valamint hogy népszerűsítse az e kulturális örökségben megnyilvánuló értékeket és eszményeket. Ezzel egyidejűleg rá kíván világítani a kulturális örökséggel kapcsolatos kihívásokra.

„Az európai kulturális örökség olyan kiemelkedő érték, amely érdemes arra, hogy Európa-szerte megismerjék és becsben tartsák. Elnökségünk ezért arra törekedett, hogy mielőbb lehetővé váljon a kulturális örökség európai évének 2018-as megrendezése. Örömmel jelentjük be, hogy a mai napon a Tanács ülésén általános megközelítést fogadtunk el erről a fontos határozatról, amelynek nyomán a kulturális örökség kérdése ismét a figyelem középpontjába kerülhet. A tagállamok egyhangú támogatása egyértelműen bizonyítja a kezdeményezés aktualitását. A fentiek alapján megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.”

Marek Maďrič szlovák kulturális miniszter, a Tanács elnöke

A Tanács jó ideje prioritásként kezeli a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégiai megközelítés kidolgozását. A miniszterek megvitatták, hogy az EU és a tagállamok miként tudnak hatékonyan együttműködni annak érdekében, hogy e téren stratégiaibb jellegű, átfogó megközelítést alakítsanak ki.

Sport

A Tanács következtetéseket fogadott el a sportdiplomáciáról, amelyben kijelenti, hogy a sport segítségével befolyásolhatók a diplomáciai, kultúraközi, társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatok. A kérdéssel a sportélet képviselőivel tartott ülésen is foglalkoztak.

A Tanács a következtetésekben felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, nemzeti szinten hogyan aknázhatók ki hatékonyabban a sportban rejlő lehetőségek, különösen az oktatásnak és annak a segítségével, hogy közismert sportolók közreműködésével hirdetik a sport pozitív értékeit és az európai értékeket.