Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2015.11.23–24., 2015. november 23–24.

Az ülés főbb eredményei

Ifjúság és Oktatás, november 23.

A Tanács mai megbeszéléseinek mindegyikén kiemelt témaként kapott helyett a jelenlegi migrációs és menekültválság. A migrációval kapcsolatos kérdésekkel mind az ifjúsági, mind pedig az oktatási miniszterek szakpolitikai vita keretén belül foglalkoztak, és véleményt cseréltek arról, hogy

• az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka milyen szerepet tölt be a migrációt illetően – a miniszterek e kérdés kapcsán hangsúlyozták, hogy szorosabbra kell fűzni az ágazatközi együttműködést, különösen az oktatási, az ifjúsági, a kulturális és a sportágazatban
• milyen oktatási és képzési stratégiákra van szükség a közelmúltban érkezett migránsok és migráns hátterű személyek integrációjához – a miniszterek e kérdés kapcsán mindenekelőtt azt emelték ki, hogy el kell ismerni az újonnan érkezett migránsok kompetenciáit és elő kell mozdítani az intenzív nyelvtanulást, hiszen mindez segíti a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdését

Megelőzhetjük a fiatalok marginalizálódását és radikalizálódását, ha csökkentjük a korai iskolaelhagyók arányát és képessé tesszük a fiatalokat a társadalmi részvételre, lehetőséget kínálva ezzel számukra, hogy magukévá tegyék közös európai értékeinket.” Claude Meisch, Luxemburg ifjúsági és oktatási minisztere

A Tanács egy perces csenddel emlékezett meg a párizsi támadások áldozatairól. A miniszterek együttérzésüket és részvétüket fejezték ki Najat Vallaud-Belkacem francia oktatási miniszternek és a november 13-i párizsi támadásokban életüket vesztett vagy megsérült áldozatok családtagjainak.

„Megelőzhetjük a fiatalok marginalizálódását és radikalizálódását, ha csökkentjük a korai iskolaelhagyók arányát és képessé tesszük a fiatalokat a társadalmi részvételre, lehetőséget kínálva ezzel számukra, hogy magukévá tegyék közös európai értékeinket” – mondta Claude Meisch miniszter.

Ifjúság

A Tanácsa elfogadta az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) végrehajtásáról szóló 2015. évi uniós ifjúsági jelentést.

A Bizottság és a Tanács által közösen készített jelentés áttekinti, hogy a 2013–2015-ös időszakban milyen eredményeket sikerült elérni az együttműködési keretnek köszönhetően. Emellett értékeli a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd végrehajtását is, valamint új szakpolitikai kezdeményezéseket és prioritásokat állapít meg a következő, 2016-tól 2018-ig tartó hároméves időszakra.

A Tanács a fentieken túl elfogadott két állásfoglalást is:

• egyet az új (a 2016–2018-os időszakra szóló) uniós ifjúsági munkatervről, amely elsősorban arra keresi a választ, hogy miként lehetne gyorsabban és eredményesebben kezelni a fiatalok körében tapasztalható, tartósan magas munkanélküliséget, valamint a válság fiatalokra gyakorolt hatásait,
• egyet pedig a strukturált párbeszéd jelenlegi munkaciklusának prioritásáról, vagyis arról, hogy miként lehetne ösztönözni a fiatalok politikai szerepvállalását és ezzel azt, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében.

Oktatás

A Tanács elfogadta az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) megvalósításáról szóló 2015. évi közös jelentést.

A jelentés készítői áttekintik az előző munkaciklusban (2012–2014) történt előrelépéseket, valamint mintegy félidős értékelést készítve felülvizsgálják az „Oktatás és képzés 2020” keretet, és javaslatokat tesznek annak kiigazítására.

Az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködésnek a következő öt évben, azaz 2020-ig elsősorban arra kell irányulnia, hogy az oktatási és képzési rendszerek elősegítsék a későbbi foglalkoztathatóságot, előtérbe helyezzék a készségek fejlesztését és az innovációt, növeljék a társadalmi mobilitást és egyenlőséget, segítsenek megelőzni a radikalizálódást és megteremtsék a demokratikus értékek iránti elkötelezettség és az aktív polgári szerepvállalás alapjait.

Kultúra és sport, november 24.

A Tanács ülésének második napján (november 24-én) is a jelenlegi migrációs és menekültválság képezte a tárgyalások vezérfonalát. Az ehhez a témához kapcsolódó kérdések kiemelt figyelmet kaptak azokban a megbeszélésekben, amelyekben a miniszterek azt vitatták meg, hogy

• miként lehetne közösen fellépni az ellen, hogy a konfliktus sújtotta térségekben lerombolják a kulturális örökség részét képező műemlékeket, és tiltott műkincskereskedelmet folytassanak – a miniszterek e kérdés kapcsán hangsúlyozták, hogy a kulturális örökség komoly jelképes értéket képvisel nem csak az identitás szempontjából, hanem azért is, mert hozzájárul a kultúrák közötti párbeszédhez, és kérték, hogy a tagállamok minden szinten fokozzák az együttműködést e téren
• milyen nevelési lehetőségeket kínál a sport, hogyan támogathatja a hátrányos helyzetű fiatalokat, köztük a migránsokat abban, hogy megtalálják helyüket a társadalomban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a sport Európában nemcsak a különböző kultúrák közötti párbeszéd előmozdításában játszik döntő szerepet, hanem a társadalmi integráció szempontjából is kulcsfontosságú.

Kultúra

A kulturális ügyekkel foglalkozó ülés középpontjában az a kérdés állt, hogy a kultúra területén folytatott szakpolitika miként erősítheti leginkább az EU külső fellépését. A miniszterek következtéseket fogadtak el, amelyekben vázolták, hogy a fejlesztési együttműködés és a kultúrák közötti párbeszéd hogyan segíthet eredményesebbé tenni a migránsok és menekültek integrációját.

Az első, a fejlesztési együttműködésről szóló következtésekben érvényre jut az az elv, miszerint átfogóbb szemlélettel, a világszintű szolidaritás jegyében kell megközelíteni a kulturális kérdéseket. A miniszterek felkérik a Bizottságot és a főképviselőt, hogy nyújtsanak be stratégiai megközelítést a kultúrára vonatkozóan, és dolgozzanak ki néhány, e tekintetben irányadó elvet.

A Tanács hangsúlyozta, hogy ennek a megközelítésnek kellően reflektálnia kell az EU előtt álló olyan jelenlegi kihívásokra, mint a migrációs válság, a radikalizáció, és az idegengyűlölet terjedése.

A kultúrák közötti párbeszédről szóló következtetések egyrészt a kulturális munkaterv részét képezik – amely arra hivatott, hogy javítsa a fogadó ország és a migránsok között a kölcsönös megértést –, másrészt pedig beágyazódnak abba a szélesebb körű, a migrációra vonatkozó stratégiába, amelynek kidolgozására az Európai Tanács a 2015. októberi ülésén szólított fel.

A sport valóban döntő szerepet játszhat és játszik abban, hogy sok embert, és különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat integrálni tudjuk napjaink társadalmába. Az e téren megvalósított legjobb gyakorlatok cseréje segíthet abban, hogy esélyt adjunk a fiataloknak arra, hogy előbbre jussanak.” Roman Schneider, Luxemburg sportminisztere

Sport

A Tanács következtéseket fogadott el a gyermekek testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról, amelyben felkérte a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet arra, hogy már a kisgyermekkortól kezdődően fontos a rendszeres testmozgás, és az számos előnnyel jár, továbbá ösztönözzék azokat a fellépéseket, amelyek célja, hogy a gyermekek körében népszerűsítsék az aktív életmódot.

A miniszterek megvitatták, miként lehetne még jobban kiaknázni a sport kínálta nevelési lehetőségeket, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok, a migránsok és az újonnan érkezett menekültek integrációja érdekében.

A sport nevelő erejéről folytatott vitában két vendégelőadó is felszólalt: Edwin Moses olimpiai bajnok, az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének jelenlegi elnöke és egyben a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) oktatási bizottságának elnöke mellett az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság, a Premier League részéről Mathieu Murrell tartott rövid beszédet.

Mindketten olyan projektekről számoltak be, amelyek sikerrel ötvözték a nevelést és a sportot. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a sport inkább eszköz, mint cél, és hogy a hátrányos helyzetű térségekben elengedhetetlenül fontos az oktatás és a foglalkoztatás.

Roman Schneider miniszter így nyilatkozott: „A sport valóban döntő szerepet játszhat és játszik abban, hogy sok embert, és különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat integrálni tudjuk napjaink társadalmába. Az e téren megvalósított legjobb gyakorlatok cseréje segíthet abban, hogy esélyt adjunk a fiataloknak arra, hogy előbbre jussanak.”