Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2016.5.30–31., 2016. május 30–31.

Főbb eredmények

A következtetések aktualizált politikai iránymutatást fognak nyújtani ehhez a 2008-ban indított európai projekthez. Nyolc év elteltével az Europeana már 3700 kulturális intézményt köt össze, ami több mint 50 millió kulturális kincs elektronikus megosztását teszi lehetővé. Ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesülünk. Ezek leküzdéséhez megint csak együttes erőfeszítésre van szükség.” Jet Bussemaker, Hollandia oktatási, kulturális és tudományügyi minisztere, a Tanács elnöke

Kultúra és audiovizuális terület

A miniszterek első véleménycserét folytattak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, a Bizottság által nemrégiben benyújtott felülvizsgált irányelvjavaslatról. Ez az irányelv szabályozza az audiovizuális alkotások szabad forgalmazását, összekötve a származási országban meglévő joghatóságot az általános érdekeknek az Unió egészében megvalósuló (minimális) védelmével. A javaslattal a Bizottság célja az, hogy modernizálja a jelenlegi szabályozási keretet, hozzáigazítva azt a gyorsan fejlődő digitális piachoz és az audiovizuális tartalmak fogyasztásához kapcsolódó új szokásokhoz.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a digitális egységes piaci stratégia részeként fontos az irányelv aktualizálása és kiemelték azt is, hogy annak tükröznie kell Európa kulturális és nyelvi sokféleségét, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, az internet nyitottságát és a fogyasztók – különösen a kiskorúak – védelmét.

Az irányelv kapcsán a miniszterek külön foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a közpolitikák révén hogyan támogatható az európai audiovizuális tartalmak határokon átnyúló forgalmazása. A miniszterek áttekintették többek között a következőkkel kapcsolatos kérdéseket: tartalom-előállítás kontra közönségelérés, koprodukciók, valamint nemzeti pénzügyi ösztönzők és kvóták.

A Tanács ezenkívül következtetéseket fogadott el az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről. A következtetésekben a Tanács ajánlja az Europeana platformjának technológiai fejlesztését és szorgalmazza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján fenntarthatóbb finanszírozási modellt dolgozzanak ki.

Jet Bussemaker, Hollandia oktatási, kulturális és tudományügyi minisztere kijelentette: „Ezek a következtetések aktualizált politikai iránymutatást fognak nyújtani ehhez a 2008-ban indított európai projekthez. Nyolc év elteltével az Europeana már 3700 kulturális intézményt köt össze, ami több mint 50 millió kulturális kincs elektronikus megosztását teszi lehetővé. Ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesülünk. Ezek leküzdéséhez megint csak együttes erőfeszítésre van szükség.”

A sport nagyszerű szórakozás, de csak akkor, ha a fair play mindenütt érvényesül: nemcsak a pályán, hanem a sportszervezetek és a sportügyi hatóságok vezetőtestületeiben egyaránt. A holland elnökség ezért tette egyik prioritásává a sport tisztaságát és átláthatóságát, valamint a sport területén a jó kormányzás elvének az érvényesülését.” Edith Schippers, Hollandia egészségügyi, népjóléti és sportminisztere, a Tanács elnöke

Sport

Az ismétlődő korrupciós, pénzmosási és doppingbotrányok, valamint amiatt, hogy ezek kedvezőtlenül érintik a sport pozitív értékeinek hitelességét és a polgárok ezen értékekbe vetett bizalmát, a miniszterek megvitatták, hogy a kormányok hogyan tudnák javítani a sport területén a jó kormányzás elvének az érvényesülését.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a sportágazat által hosszú ideje élvezett önállóság csak a jó kormányzásra vonatkozó magas szintű normák alkalmazása mellett tartható fenn. Ugyanakkor a kialakult helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy a sportszervezetek önmagukban nem képesek fellépni a sport tisztaságát folyamatosan veszélyeztető problémákkal szemben.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a sportszervezeteknek támogatásra és együttműködésre van szükségük, bizonyos esetekben pedig a nemzeti kormányok fellépésére is. Emlékeztettek arra, hogy a sportágazatnak tiszteletben kell tartania a jó kormányzással kapcsolatos olyan alapelveket, mint például a hozzáértő igazgatás, a fenntartható finanszírozás, az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Európának össze kell fognia a sport tisztaságának fokozása érdekében.

A Tanács ezenkívül következtetéseket fogadott el a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról. A Tanács a következtetésekben több tagállami és európai szintű intézkedést is javasol arra vonatkozóan, hogy ezeket az elveket hogyan lehetne érvényre juttatni az említett sportesemények valamennyi szakaszában (megvalósíthatóság vizsgálata, pályáztatás, előkészítés, szervezés, értékelés, további tevékenységek), valamint azok lezárulását követően is.

A Sportügyi Tanács ülését követően strukturált párbeszédre került sor az uniós sportminiszterek, valamint a NOB, az EOB, a FIFA és az UEFA képviselői között. Ennek során megvitatták a sport területén az átláthatósággal és a jó kormányzás elvének érvényesülésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá megállapodtak a rendszeres párbeszéd kialakításáról.

Edith Schippers, Hollandia egészségügyi, népjóléti és sportminisztere kijelentette: „A sport nagyon szórakoztató, de csak akkor, ha a fair play mindenütt érvényesül: nemcsak a pályán, hanem a sportszervezetek és a sportügyi hatóságok vezetőtestületeiben egyaránt. A holland elnökség ezért tette egyik prioritásává a sport tisztaságát és átláthatóságát, valamint a sport területén a jó kormányzás elvének az érvényesülését.”

Ifjúság

A Tanács következtetéseket fogadott el arról, hogy az ifjúsági ágazat miként járulhat hozzá a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez. A Tanács e következtetésekben kiemeli azt a felbecsülhetetlen szerepet, amelyet az ifjúsági munka, az önkéntes és a kulturális tevékenységek, valamint a sport tölthetnek be az olyan fiatalokkal való kapcsolatteremtés érdekében, akik egyébként könnyebben a radikális eszmék célpontjaivá válhatnának.

A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy hitelteleníteni kell és meg kell kérdőjelezni a az erőszakos szélsőséges ideológiákat, és hogy vonzó és erőszakmentes alternatívákkal kell ellensúlyozni őket. A meglévő támogatórendszerekkel és tanácsadási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatással kell segíteni az erőszakos radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok szüleit, testvéreit, társait és a velük kapcsolatban lévő egyéb személyeket.

A miniszterek megvitatták, hogy az ifjúságpolitika hogyan támogathatja a leghatékonyabban a fiatalok azonosságtudatának a fejlődését. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a fiataloknak minden eddiginél nagyobb szükségük van egy szilárd és pozitív énképre ahhoz, hogy sikereket érjenek el az oktatásban, a munkahelyen és általában a társadalomban, és hogy az ilyen énkép integrált oktatási hálózatokkal fejleszthető ki. Ezek a hálózatok abban is segítenek a fiataloknak, hogy ellenállóbbakká váljanak az antidemokratikus befolyásokkal és erőkkel szemben.

Martin van Rijn államtitkár szerint „Kialakulóban van az európai ifjúságügyi és oktatási miniszterek összefogása. Ennek keretében előtérbe került a tanárok, az ifjúságsegítők és az egyéb szociális szakemberek szerepe. Az általuk végzett munka ugyanis rendkívül értékes lehet a fiatalok szerepvállalásának előkészítésében és abban, hogy képesek legyenek felismerni és elutasítani az erőszakos radikálisok üres ígéreteit.”

Oktatás

A Tanács következtetéseket fogadott el a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről. A következtetésekben elismeri az internet és a közösségi média kedvező vonásait, ugyanakkor kiemeli az általuk képviselt potenciális fenyegetéseket és veszélyeket is. A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy az oktatásnak és a képzésnek alapvető szerepe van abban, hogy a fiatalok szert tegyenek a médiaműveltségre és később felelős polgárrá váljanak.

A Tanács – a 2015. márciusi párizsi nyilatkozatot követő lépésként – e következtetésekkel kiemeli, hogy az oktatásnak kulcsszerepet kell betöltenie a polgári szerepvállalás és az alapvető uniós értékek előmozdításában. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az egyik figyelmet igénylő terület az, hogy a fiatalok képesek legyenek a kritikus gondolkodásra és az ítéletalkotásra azért, hogy tisztában legyenek a realitásokkal, meg tudják különböztetni a tényeket a véleménytől, és hogy ellen tudjanak állni az indoktrináció és a gyűlöletbeszéd minden formájának.

A hamarosan megjelenő bizottsági javaslatra tekintettel a miniszterek áttekintették az európai felsőoktatás jövőjét is.

Jet Bussemaker kijelentette: „Az ifjúságpolitika és az oktatás együttes szerepet tölt be annak megelőzésében, hogy a fiatalok körében teret nyerjen a radikalizáció. Nyilvánvaló, hogy e sürgető probléma kezelésében a társadalom valamennyi szereplőjének – a szülőknek és a családoknak, a tanároknak és az ifjúságsegítőknek, a szociális segítőknek és a civil társadalom egyéb képviselőinek is – részt kell vennie. Áttekintettük, hogy hogyan tudjuk őket ebben támogatni, és hogy uniós szinten milyen további lépésekre van szükség.”