A legfontosabb eredmények
A cornwalli Carbis Bay-ben tartott idei G7-csúcstalálkozón az Európai Uniót Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte.
A háromnapos találkozón a G7-ek vezetői számos sürgető témát vitattak meg, ideértve a következőket: Covid19, a világjárványokra való felkészültség és gazdasági helyreállítás; geopolitikai kihívások és külügyek; kereskedelem és fejlesztés; a nyitott társadalmak és a demokratikus értékek előmozdítása; valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem.
A csúcstalálkozóra a G7-ek brit elnöksége alatt került sor, amelynek átfogó témája: „építsük újra, de jobban” a világjárványt követően. Az Egyesült Királyság meghívta Ausztrália, India, Dél-Korea és Dél-Afrika vezetőit, hogy az ülés egy részén vendégországként vegyenek részt.
A találkozó végén a G7-ek vezetői nyilatkozatot fogadtak el.
- A G7-ek vezetőinek nyilatkozata – Közös globális cselekvési menetrendünk a világjárvány utáni jobb újjáépítés érdekében
- Charles Michel elnök nyilatkozata a 2021. június 11–13-án, a cornwalli Carbis Bay-ben tartott G7-csúcstalálkozót követően
Infografika – Covid19: globális szolidaritás a vakcinák terén – az EU hozzájárulása
A teljes infografika megjelenítése
Egészségügy
A vezetők azt a közös célt tűzték ki, hogy 2022-ben véget kell vetni a világjárványnak. Ehhez a világ népességének legalább 60%-át be kell oltani. A biztonságos, hatékony, hozzáférhető és megfizethető oltóanyagok bevezetésének felgyorsítása ezért nemzetközi prioritást jelent a G7-országok számára.
A G7-csoport kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő év során egymilliárd adag vakcinát bocsát rendelkezésre. Ezeket elsősorban a COVAX-eszközön, vagyis a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés oltóanyagokkal kapcsolatos pillérén keresztül juttatják majd el a leginkább rászorulókhoz. A G7-ek 8,6 milliárd dolláros pénzügyi hozzájárulásának dózisegyenértékével együtt számolva a G7-ek így összesen több mint kétmilliárd dózis oltóanyagot bocsátanak rendelkezésre.
A G7-országok vezetői – hangsúlyozva a Covid19-oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés szükségességét – elkötelezetten támogatják a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközök alacsony jövedelmű országokban történő gyártását és a gyártás felgyorsítását valamennyi kontinensen. A vezetők konstruktívan részt fognak venni a WTO keretében a szellemi tulajdon szerepéről folytatott megbeszéléseken, így többek között következetesen együtt dolgoznak majd a TRIPS-megállapodás keretében.
Elsősorban azt kellett biztosítanunk, hogy ki tudjuk elégíteni az oltóanyagok iránti keresletet, és ezen a területen az EU élen jár. Partnereink csatlakoztak hozzánk, hogy világszerte fel tudjuk gyorsítani az oltóanyagok előállítását és szállítását.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
- Az EU hozzájárulása a nemzetközi szolidaritáshoz a Covid19-világjárvány idején (háttéranyag)
- Infografika – Covid19: globális szolidaritás a vakcinák terén – az EU hozzájárulása
A globális egészségügyről szóló megbeszéléseken a vezetők arra összpontosítottak, hogy miként lehetne jobban felkészülni a jövőbeli világjárványokra és kezelni a régóta fennálló globális egészségügyi veszélyeket. A G7-ek vezetői elismerték különleges szerepüket a globális egészségügyi és egészségbiztonsági struktúra megerősítésében, illetve felelősségüket e téren.
A G7-ek vezetői üdvözölték a május 21-i Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón elfogadott Római Nyilatkozatot, és várakozással tekintenek az elé, hogy a G20-akkal és az érintett nemzetközi szervezetekkel együttműködve többoldalú intézkedéseket hozzanak a világjárványokra való felkészültség és reagálás terén, ideértve a világjárványokról szóló szerződés potenciális értékének feltárását is.
A vezetők ezenkívül elfogadták a Carbis Bay-i egészségügyi nyilatkozatot is, amelyben a G7-ek elkötelezték magukat a jövőbeli világjárványok eredményesebb megelőzése, észlelése, a rájuk való jobb reagálás, illetve a belőlük való hatékonyabb kilábalás mellett, amit hathatós többoldalú fellépés és egy olyan megerősített globális egészségügyi rendszer révén kívánnak megvalósítani, amelynek középppontjában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) áll.
A vezetők csatlakoztak a Covid19 eredetének felkutatására irányuló felhíváshoz.
Emellett felszólítunk egy, a WHO által megrendelt, átlátható, szakértők által vezetett és tudományos alapokon nyugvó, 2. fázisú tanulmány elkészítésére a Covid19 eredetéről, többek között – a szakértői jelentés ajánlásának megfelelően – Kínában.
A G7-ek vezetőinek nyilatkozata
Gazdasági helyreállítás és munkahelyteremtés
A világjárvány hatásainak mérséklése érdekében a G7-országok példátlan támogatást nyújtottak a polgároknak több mint 12 billió USA dollár értékben. A G7-ek továbbra is támogatni fogják gazdaságaikat, ameddig szükséges, és a válságelhárításról az erőteljes, reziliens, fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív jövőbeli növekedés előmozdítására térnek át.
A vezetők egy méltányosabb globális adórendszer létrehozása, a beruházásokat támogató, magasabb adóbevételek elérése, valamint az adókikerülés visszaszorítása érdekében a G20-ak/OECD inkluzív keretrendszerén belül jóváhagyták a legalább 15%-os globális társasági minimumadó bevezetését (országonkénti bontásban). A cél az, hogy a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek júliusi ülésén megállapodás szülessen.
Szabad és tisztességes kereskedelem
A G7-ek egységesen elkötelezték magukat a szabad és tisztességes kereskedelem mellett, amely a szabályokon alapuló multilaterális rendszer egyik alapelve és célkitűzése is egyben. A vezetők egyetértettek ugyanakkor abban, hogy közös jövőképre van szükség a multilaterális kereskedelmi rendszer reformjára vonatkozóan, amelynek középpontjában egy korszerűsített szabálykönyv létrehozásának és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának kell állnia. Ezzel összefüggésben kiemelték a WTO tárgyalási funkciója és vitarendezési rendszere megfelelő működésének a fontosságát.
A vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy kezeljék a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és összhangba hozzák kereskedelmi gyakorlataikat a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikkal.
Emellett vállalták azt is, hogy továbbra is együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a globális ellátási láncokban ne alkalmazzanak kényszermunkát.
Jövőbeli célok
A G7-ek szorosabb együttműködést fognak előmozdítani a kutatás és fejlesztés terén, és elősegítik majd a kutatás biztonságához és integritásához, valamint a nyílt tudományhoz kapcsolódó elveket. E célból a vezetők jóváhagyták a kutatási együttműködésről szóló paktumot.
Éghajlat és környezet
A G7-ek továbbra is fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fok alatt maradjon. A vezetők megerősítették a Párizsi Megállapodás melletti elkötelezettségüket, és együttesen arra tettek vállalást, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re elérik a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
A zöld átállás révén csökkenthetjük a kibocsátásokat, világszerte előmozdíthatjuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, megállíthatjuk és visszafordíthatjuk a biológiai sokféleség csökkenését, új, minőségi munkahelyeket teremthetünk, valamint növelhetjük a jólétet és a jóllétet. A zöld átállás technológiavezérelt folyamat lesz, amelyet a G7-ek gazdaságainak és társadalmainak valamennyi ágazatában kézzelfogható intézkedések segítenek majd elő.
A konkrét kötelezettségvállalások között szerepel a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nélküli széntermeléstől való elmozdulás felgyorsítása és ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalók támogatása, valamint a szenet használó, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nélküli nemzetközi hőenergia-termeléshez nyújtott új közvetlen kormányzati támogatás megszüntetése 2021 végéig.
A klímasemleges gazdaságra való átállás rendkívüli finanszírozási kihívást jelent a fejlődő országok számára. A G7-ek vezetői a két- és többoldalú kötelezettségvállalásaikkal összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása révén támogatják e partnerek dekarbonizációs erőfeszítéseit.
A vezetők megerősítették azt a kollektív célt, hogy érdemi mérséklési intézkedések és átlátható végrehajtás keretében 2025-ig együttesen évente 100 milliárd USA dollárt mozgósítanak köz- és magánforrásokból a fejlődő országok számára.
A vezetők hangsúlyozták egyrészt azt, hogy a nagymértékben integrált szén-dioxid-kibocsátási piacok fontos szerepet töltenek be, másrészt pedig azt, hogy a méltányos és hatékony szén-dioxid-árképzés felé való elmozdulás érdekében optimálisan kell bevetni a szakpolitikai ösztönzőket.
A G7-ek vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ra megállítják és visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését, és támogatták azt a 2020 utáni időszakra vonatkozó ambiciózus globális biodiverzitási keretet, amelyet a részes feleknek a biológiai sokféleségről szóló 15. konferencián kell elfogadniuk. Ennek jegyében elfogadták a 2030-ra szóló természetvédelmi paktumot, ami a biológiai sokféleség terén meghozandó intézkedéseket négy pillér köré szervezi: átállás, beruházás, megőrzés és elszámoltathatóság.
A paktum értelmében a G7-ek 2030-ig teljesítendő célként vállalták, hogy a világ földterületeinek legalább 30%-án és a világ óceánjainak legalább 30%-án megőrzik vagy védik a biológiai sokféleséget. Ezt úgy kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti körülményeiknek és koncepcióiknak megfelelően saját szárazföldi, valamint part menti és tengeri területeik legalább 30%-án megőrzik és védik a biológiai sokféleséget.
Nemek közötti egyenlőség
A G7-ek vezetői megállapították, hogy a Covid19-világjárvány aránytalanul súlyos következményekkel járt a nőkre és a lányokra nézve. Mindez azzal a veszéllyel a jár, hogy a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, a szexuális és reproduktív egészség és jogok, valamint az oktatás és a foglalkoztatás terén nehezen kivívott eredmények a semmibe vesznek.
A nemek között egyenlőség előmozdítása központi pillért jelent a G7-ek arra irányuló terveiben és szakpolitikáiban, hogy a kilábalás folyamán jobbat építsünk, mint amit a járvány lerombolt. Ennek során a három prioritás: a lányok oktatása, a nők szerepvállalásának növelése, valamint a nők és lányok elleni erőszak felszámolása.
A vezetők elkötelezték magukat a 4. fenntartható fejlődési cél két új, mérföldkőnek számító, a lányok oktatására vonatkozó célkitűzése mellett:
- az első cél az, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2026-ra 40 millióval több lány részesüljön oktatásban
- a második pedig az, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2026-ra 20 millióval több lány tanuljon meg olvasni 10 éves korára vagy az általános iskola végére
Annak érdekében, hogy e célok megvalósításához fenntartható finanszírozás társuljon, a G7-ek vezetői bejelentették, hogy az elkövetkező öt évben a „Globális partnerség az oktatásért” programhoz annak júliusi feltöltése előtt összesen 2,75 milliárd USA dollár összegű finanszírozással járulnak hozzá.
Globális felelősség és fellépés
A világ vezető demokráciái elkötelezettek amellett, hogy együttműködjenek közös értékeiknek a nemzetközi rendszerben való előmozdítása érdekében. Ez a kötelezettségvállalás tükröződik a nyitott társadalmakról szóló nyilatkozatban is, amelyet a csúcstalálkozón a G7-ek vezetői, valamint Ausztrália, India, a Koreai Köztársaság és Dél-Afrika vezetői fogadtak el.
E nyilatkozatban a vezetők kiálltak az olyan értékek és elvek mellett, mint az emberi jogok, a demokrácia, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a véleménynyilvánítás szabadsága, a jogállamiság, a hatékony többoldalú rendszer, valamint a sokszínű, független és pluralista civil társadalmak, illetve támogatták azokat.
A vezetők elismerték, hogy a legnagyobb országok és gazdaságok kiemelt felelősséggel tartoznak a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer és a nemzetközi jog fenntartásáért. Elkötelezték magukat amellett, hogy e célból együttműködnek valamennyi partnerrel, és a G20-ak, az ENSZ és a tágabb nemzetközi közösség tagjaiként egymással, és erre ösztönöztek másokat is.
A vezetők mindemellett megvitatták a legsürgetőbb geopolitikai és külpolitikai kérdéseket, többek között Kína, Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Tigré, a Száhel-övezet, Líbia, Afganisztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, az indiai-csendes-ócáni térség, Irán és Irak kapcsán.
Kínát és a világgazdaságon belüli versenyt illetően a G7-ek a jövőben is egyeztetni fognak azokról a kollektív megközelítésekről, amelyek célja, hogy fellépjenek a világgazdaság tisztességes és átlátható működését aláásó nem piaci politikákkal és gyakorlatokkal szemben.
A multilaterális rendszerben vállalt felelősségeik keretében a G7-ek együttműködnek, amennyiben ez közös érdekük a közös globális kihívások tekintetében, így többek között a COP26 és más többoldalú megbeszélések keretében fellépnek az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével szemben.
Ezzel egyidejűleg elő fogjuk mozdítani értékeinket, így például felszólítjuk Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, különösen Hszincsiang kapcsán, valamint a kínai-brit együttes nyilatkozatban és az alaptörvényben rögzített, Hongkongra vonatkozó jogok, szabadságok és nagyfokú autonómia tekintetében.
A G7-ek vezetőinek nyilatkozata
A vezetők megerősítették: érdekük, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatokat tartsanak fenn Oroszországgal. Felszólították Oroszországot, hogy hagyjon fel destabilizáló magatartásával és rossz szándékú tevékenységeivel, és tegyen eleget nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak.
Ukrajnát illetően felszólították Oroszországot, hogy enyhítse a feszültségeket, tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és vonja vissza katonai csapatait és felszereléseit Ukrajna keleti határáról és a Krím félszigetről.
Továbbra is az a határozott véleményünk, hogy Oroszország a kelet-ukrajnai konfliktusban részes fél, nem pedig közvetítő.
A G7-ek vezetőinek nyilatkozata
Figyelemmel arra, hogy Belaruszban a hatóságok folyamatos támadásokat hajtanak végre az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nemzetközi jog ellen, a G7-ek együttműködnek annak érdekében, hogy felelősségre vonják a felelősöket, így például szankciókat szabnak ki, és továbbra is támogatják a civil társadalmat, a független médiát és az emberi jogokat az országban.
A vezetők mély aggodalmukat fejezték ki az etiópiai Tigré régióban jelenleg zajló konfliktus miatt. Felszólítottak az eritreai erők azonnali visszavonására, valamint sürgették a feleket, hogy azonnal vessenek véget az összetűzéseknek, biztosítsák, hogy a humanitárius segítség akadálymentesen eljuthasson valamennyi területre, és kezdjenek hiteles politikai folyamatot.
A hét hónapja tartó konfliktus, az atrocitások, az etnikai alapú erőszak, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértése ártatlan emberek ezreit fenyegeti az ember által valaha okozott egyik legsúlyosabb éhínséggel. A teljes nemzetközi közösséget cselekvésre szólítjuk fel.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Fejlesztés
A G7-ek vezetői elismerték, hogy a Covid19-járvány messzemenő hatást gyakorol a legszegényebb országokra, amelyek már most is olyan problémák következményeivel néznek szembe, mint a konfliktusok, az éghajlatváltozás, a társadalmi-gazdasági sokkok, valamint az erőforrások és az infrastruktúra krónikus hiánya. A legsérülékenyebb országok megsegítése érdekében a G7-ek egy sor kiegészítő intézkedést támogatnak; ezek közé tartozik az adósságkönnyítés, a fejlesztésfinanszírozás és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül nyújtott támogatás.
A G7-ek vezetői megállapították, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelentős infrastrukturális szükségletek állnak fel, amelyeket a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított. Elkötelezték magukat amellett, hogy alapvetően megváltoztatják a globális infrastruktúra-finanszírozással kapcsolatos megközelítésüket, és abban külön hangsúlyt helyeznek Afrikára. Közvetlen külföldi befektetők és multilaterális partnerek a következő öt évben legalább 80 milliárd USA dollárt kívánnak befektetni az afrikai magánszektorba, hogy előmozdítsák a fenntartható gazdasági helyreállítást és a növekedést.
Néhány európai vezetővel együtt nekünk is évek óta meggyőződésünk, hogy az Afrikával való együttműködésnek a jövőbeli nemzetközi kapcsolataink középpontjában kell állnia. Fokozatosan sikerült közelítünk egymáshoz az európai országok álláspontját ebben a kérdésben, és most, hogy álláspontunk egységes, meggyőztük partnereinket, hogy mozgósítsanak további forrásokat egy olyan stratégia megvalósítására, amely Afrika és Európa számára egyaránt előnyös.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
A G7-ek egyesült királysági elnöksége
Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől december 31-ig tölti be a G7-ek elnöki tisztét. Ebben az időszakban a vezető demokráciák fő prioritása, hogy segítsék a világot a Covid19 elleni küzdelemben, majd az azt követő, a korábbinál jobb állapotokra törekvő újjáépítésben, és a környezetbarátabb, virágzóbb jövő megteremtésében azzal, hogy:
- a koronavírus-járvány utáni globális helyreállítás élére állnak, és ezzel párhuzamosan megerősítik a jövőbeli járványokkal szembeni rezilienciánkat
- a szabad és méltányos kereskedelem támogatása révén előmozdítják jövőbeli jólétünket
- fellépnek az éghajlatváltozással szemben és megőrzik bolygónk biológiai sokféleségét
- síkra szállnak közös értékeinkért
Az Egyesült Királyság elnökségi prioritásaival és a cornwalli csúcstalálkozóval kapcsolatos további információkért látogasson el a G7-ek brit elnökségének honlapjára:
- A G7-ek egyesült királysági elnökségének honlapja
- A cornwalli csúcstalálkozó weboldala (a G7-ek brit elnökségének honlapja)
A cornwalli csúcstalálkozó előkészítéseként az Egyesült Királyság 2021. február 19-én videokonferenciát tartott a G7-ek vezetőinek részvételével. Az ülésen Charles Michel elnök szorgalmazta a világjárványokról szóló szerződés létrejöttét és annak biztosítását, hogy az oltóanyagok mindenki számára méltányos alapon hozzáférhetőek és megfizethetőek legyenek.
A videokonferencia végén a vezetők együttes nyilatkozatot fogadtak el.
A G7-csúcstalálkozóról
A G7-csúcstalálkozó olyan fórum, amely kiegészíti a G20-ak globális gazdasági koordinációs tevékenységét és fontos szerepet tölt be abban, hogy a globális kihívásokra globális megoldások szülessenek.
A csúcstalálkozón az Unió vezetői mellett a következő országok vezetői vesznek részt:
- Kanada
- Franciaország
- Németország
- Olaszország
- Japán
- Egyesült Királyság
- Egyesült Államok
A legutóbbi G7-csúcstalálkozóra 2019-ben került sor Biarritzban (Franciaország). 2020-ban a G7-ek amerikai elnöksége alatt nem került sor G7-csúcstalálkozóra.
A vezetők 2014 óta üléseznek G7-es formációban, miután az Oroszországi Föderáció megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Az EU mint a G7-ek tagja
Az akkor még Európai Közösség képviselői első ízben 1977-ben Londonban vettek részt a csúcstalálkozón. Az EU szerepe eredetileg csak a kizárólagos hatáskörébe tartozó területekre korlátozódott, idővel azonban folyamatosan bővült.
Az EU-t fokozatosan bevonták a csúcstalálkozó napirendjén szereplő valamennyi politikai tanácskozásba, és az ottawai csúcstalálkozótól (1981) kezdve részt vesz a csúcstalálkozók összes munkaülésén.
Az EU-t a tagsággal járó összes felelősség terheli. A csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat politikailag kötelező erővel bír a G7-ek összes tagjára nézve.
Az elnökségi feladatokat minden évben más ország látja el, a következő sorrendben: Kanada 2018-ban, Franciaország 2019-ben, az USA 2020-ban, az Egyesült Királyság 2021-ben, Németország 2022-ben, Japán 2023-ban, Olaszország pedig 2024-ben.
