EU–Japán csúcstalálkozó – videokonferencia, 2021. május 27.

Főbb eredmények

A 27. EU–Japán csúcstalálkozóra 2021. május 27-én, videokonferencia keretében került sor.

Az EU-t az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen képviselte.

Japán képviseletében Szuga Josihide miniszterelnök vett részt a csúcstalálkozón.

A vezetők együttes nyilatkozatot fogadtak el.

• Együttes nyilatkozat – EU–Japán csúcstalálkozó, 2021. május 27.
• Charles Michel elnök nyilatkozata a videokonferencia keretében tartott EU–Japán csúcstalálkozót követően

Az EU-t és Japánt a közös értékekre és elvekre, köztük a szabadságra, az emberi jogok tiszteletben tartására, a demokráciára, a jogállamiságra, a szabad és tisztességes kereskedelemre, a hatékony multilateralizmusra és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre épülő együttműködés köti össze. Idén ünnepeljük az EU–Japán stratégiai partnerség fennállásának 20. évfordulóját.

• EU–Japán stratégiai partnerség (tájékoztató)

A csúcstalálkozón a vezetők megbeszélései a következő három fő pillér köré szerveződtek: globális kérdések, kétoldalú kapcsolatok, valamint kül- és biztonságpolitika.

Globális kérdések

Éghajlatváltozás és környezet

A vezetők útjára indították az EU–Japán zöld szövetséget, amelynek keretében az éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépés felgyorsítása érdekében a felek fokozni fogják a koordinált erőfeszítéseket. E szövetség révén az EU és Japán a következő területeken mélyíti majd el együttműködését:

• az energetikai átalakulás
• környezetvédelem
• szabályozási és üzleti együttműködés
• kutatás és fejlesztés
• fenntartható finanszírozás
• az átalakulás megkönnyítése a harmadik országokban

• EU–Japán zöld szövetség (sajtóközlemény)

Az EU és Japán ezenkívül egymással és más szereplőkkel együttműködve arra fog törekedni, hogy a novemberben tartandó éghajlatváltozási konferencia (COP26) a lehető legambiciózusabb eredményekkel záruljon, a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek októberben tartandó 15. konferenciája (COP15) nyomán pedig ambiciózus 2020 utáni globális keret jöjjön létre a biológiai sokféleségre vonatkozóan.

Covid19

A vezetők újólag megerősítették, hogy elkötelezetten törekednek a világjárvány leküzdésére. Az immunizációt globális közjószágként ismerték el, és kijelentették, hogy támogatják a biztonságos, hatékony és minőségbiztosítással alátámasztott Covid19-oltóanyagokhoz, terápiás készítményekhez és diagnosztikai eszközökhöz való egyetemes, méltányos és megfizethető hozzáférést.

Kiemelték, hogy mindkét fél jelentős mértékben hozzájárult a COVAX-hoz, és üdvözölték, hogy az EU világszerte – többek között Japánban is – vezető szerepet tölt be az oltóanyagokkal való ellátásban. A vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy törekedni fognak az oltóanyag-előállítás fokozására és az ellátási láncok nyitottan tartására, továbbá sürgették az exportra és az utazásra vonatkozó szükségtelen korlátozások mellőzését.

Japánnal együtt szilárdan elkötelezettek vagyunk a COVAX mellett. A jövő heti COVAX adományozói csúcstalálkozó házigazdája Szuga Josihide miniszterelnök lesz. Reményeink szerint ezek az erőfeszítések segítenek majd biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre ahhoz, hogy ez év végéig a világ népességének 30%-a megkaphassa az oltást. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Annak érdekében, hogy a világ felkészültebben nézhessen majd szembe a globális egészségügyi vészhelyzetekkel, az EU és Japán koordinálni fogja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatására, megerősítésére és megreformálására irányuló erőfeszítéseit, és részt fog venni a WHO keretében kidolgozandó, a világjárványokról szóló nemzetközi szerződéssel kapcsolatos megbeszélésekben.

Multilateralizmus

Az EU és Japán elkötelezett a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása mellett, melynek sarokkövét az ENSZ képezi, valamint a multilaterális intézmények megerősítése mellett. Ezentúl is vezető szerepet fognak vállalni a globális kihívásokra való reagálásban és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, a Párizsi Megállapodás, valamint az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásának a felgyorsításában. A vezetők elkötelezettek továbbá az Egyesült Államokkal való háromoldalú együttműködés megerősítése mellett.

Az EU és Japán támogatja a globális gazdasági rendszer egyik központi pillérét jelentő Kereskedelmi Világszervezet megerősítését és reformját. Együtt fognak működni a WTO genfi miniszteri konferenciája (2021. november 30. – december 3.) sikerének biztosítása érdekében.

Digitális transzformáció

Az EU és Japán közösen fog dolgozni azon, hogy előmozdítsa a globális normákat, valamint a digitális politikákra és technológiákra vonatkozó átfogó – többek között szabályozási – megközelítések alkalmazását.

Az EU célja, hogy az elkövetkező tíz év Európa „digitális évtizede” legyen. Együtt fogunk működni Japánnal a kialakulóban lévő technológiák, a kritikus fontosságú anyagok, az 5G és a 6G, a mesterséges intelligencia, az adatok és a platformok terén. Ennek köszönhetően Európa és Japán versenyképessége egyaránt nőni fog, a multilaterális fórumokon pedig új normák fognak kialakulni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

A vezetők hangsúlyozták a személyes adatokra vonatkozó magas szintű adatvédelmi normák melletti közös elkötelezettségüket. Vállalták, hogy folytatni fogják a bizalomra épülő szabad adatáramlásra („Data Free Flow with Trust”) irányuló kezdeményezéssel kapcsolatos együttműködést, amelynek célja a határokon átnyúló biztonságos adatáramlás elősegítése a biztonság és az adatvédelem fokozása révén.

Az EU és Japán kapcsolata

A vezetők üdvözölték az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás révén annak két évvel ezelőtti hatálybalépése óta elért eredményeket. Megerősítették, hogy a megállapodás teljes körű végrehajtása továbbra is közös prioritás.

• EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (Európai Bizottság)
• Infografika – EU–Japán kereskedelmi kapcsolatok: tények és számadatok

A vezetők hangsúlyozták, hogy mindkét fél számára kiemelt jelentőséggel bír a fenntartható, átfogó és szabályokon alapuló összekapcsoltság előmozdítása a fenntartható konnektivitásra és a minőségi infrastruktúrára irányuló uniós partnerség keretében. Japán az első olyan ország, amellyel az EU konnektivitási partnerséget kötött.

A vezetők ezenkívül elkötelezték magukat a két fél által az ipari, tudományos, kutatási, innovációs és űrágazatokban folytatott együttműködés kibővítése mellett. Ennek keretében Japán lehetőséget kap arra, hogy társuljon a Horizont Európa kutatási programhoz.

Kül- és biztonságpolitika

Indiai–csendes-óceáni térség

A vezetők megállapodtak, hogy fokozzák együttműködésüket a befogadó, a jogállamiságra és a demokratikus értékekre épülő és kényszerítéstől mentes, szabad és nyílt indiai-csendes-óceáni térség megteremtése érdekében. Törekedni fognak az ASEAN-nal folytatott együttműködés megerősítésére a régióban, valamint össze fognak fogni a dél-ázsiai országokkal és a csendes-óceáni szigetországokkal is.

A vezetők komoly aggályokat fogalmaztak meg a Kelet- és Dél-kínai-tengeren kialakult helyzettel kapcsolatban, és határozottan elleneznek a status quo megváltoztatása érdekében tett és a feszültséget fokozó mindennemű egyoldalú fellépést.

Az EU úgy határozott, hogy megerősíti stratégiai fókuszát az indiai–csendes-óceáni térségben. Határozott érdekünk, hogy fokozzuk együttműködésünket Japánnal a tengeri védelem, a technológia, a kiberbiztonság és a dezinformáció terén, és hogy előmozdítsuk az alapvető értékeket és elveket a régióban. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Egyéb külpolitikai és biztonsági kérdések

Az EU és Japán intenzívebb konzultációt fog folytatni a biztonsággal kapcsolatban, különösen a nonproliferáció és a leszerelés, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés tekintetében, és ki fogja bővíteni a gyakorlati együttműködést az olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a tengeri védelem és a válságkezelés.

A vezetők elismerték az átlátható, megbízható és tényeken alapuló tájékoztatás fontosságát, és megállapodtak abban, hogy folytatni fogják a dezinformációval szembeni fellépésről szóló párbeszédeket. Emellett ismételten hangsúlyozták a nyitott, szabad, stabil és biztonságos kibertér támogatása melletti elkötelezettségüket.

Az EU és Japán ezentúl is megingathatatlanul támogatni fogja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket, beleértve azokat, amelyek célja, hogy Észak-Korea maradéktalanul, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon leszerelje nukleáris és más tömegpusztító fegyvereit, valamint az összes hatótávolságú ballisztikus rakétára vonatkozó programjait. A vezetők ismételten kijelentették, hogy együttesen támogatják az Iránra vonatkozó/átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) fenntartását és annak teljes körű végrehajtását.

Az EU és Japán szoros konzultációt és koordinációt fog folytatni a többek között Afganisztánnal, Belarusszal, Mianmarral/Burmával, Ukrajnával, a közel-keleti békefolyamattal, Szíriával, a Száhel-övezettel, Líbiával, Hongkonggal, Hszincsianggal és a Földközi-tenger keleti térségével kapcsolatos további regionális kérdésekről. Folytatni fogják továbbá a Kínával és Oroszországgal fennálló kapcsolataikról szóló párbeszédeket.

Háttéranyag

A legutóbbi EU–Japán csúcstalálkozóra 2019. április 25-én került sor Brüsszelben. A Covid19-világjárvány miatt 2020-ban a két fél csúcstalálkozó helyett 2020. május 26-án vezetői találkozót tartott videokonferencia keretében.

• EU–Japán vezetői találkozó videokonferencia keretében, 2020. május 26.
• EU–Japán csúcstalálkozó, Brüsszel, 2019. április 25.

Az EU és Japán közötti kapcsolatok alapját egy stratégiai partnerségi megállapodás és egy gazdasági partnerségi megállapodás képezi. A felek mindkét megállapodást a 2018-as EU–Japán csúcstalálkozón írták alá, és 2019. február óta alkalmazzák.

• EU–Japán stratégiai partnerség (az EKSZ angol nyelvű weboldala)
• EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (Európai Bizottság)
• EU–Japán csúcstalálkozó, Tokió, 2018. július 17.
• Infografika – EU–Japán kereskedelmi kapcsolatok: tények és számadatok

2019 szeptemberében a felek aláírták továbbá az EU és Japán közötti, a fenntartható konnektivitásra és a minőségi infrastruktúrára irányuló partnerséget. Ez volt az első, az EU és egy harmadik ország között létrejött konnektivitási partnerség (a másodikat az EU 2021. május 8-án kötötte meg Indiával).

• Az Európai Unió és Japán közötti partnerség a fenntartható konnektivitás és a minőségi infrastruktúra terén (az EKSZ angol nyelvű weboldala)