EU–USA csúcstalálkozó (Brüsszel, 2021. 06. 15.), 2021. június 15.

Főbb eredmények

A 2021. június 15-i EU–USA csúcstalálkozó a megújult transzatlanti partnerség kezdetét jelentette, és meghatározta a világjárvány utáni időszakban folytatandó EU–USA együttműködés közös menetrendjét. A vezetők elkötelezték magukat a rendszeres párbeszéd mellett, aminek keretében folyamatosan áttekintik majd az elért eredményeket.

A csúcstalálkozón a felek meghatározták a legfontosabb elérendő célokat, ezek között szerepel három jelentős új kereskedelmi kezdeményezés megvalósítása. A vezetők megállapodtak arról, hogy a két fél:

• együttműködési keretet hoz létre a nagy polgári légi járművekre vonatkozóan
• párbeszédet folytat azzal a céllal, hogy az év végéig rendezze az acélra és az alumíniumra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket
• egy EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot állít fel

Az EU-t Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte, az Egyesült Államokat pedig Joe Biden elnök. 2014 óta ez volt az első EU–USA csúcstalálkozó, és 2017 óta az első alkalom, hogy amerikai elnök látogatást tett az EU intézményeiben.

A csúcstalálkozó végén a vezetők együttes nyilatkozatot fogadtak el.

• Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata: „A megújult transzatlanti partnerség felé”
• Charles Michel elnök nyilatkozata az EU–USA csúcstalálkozót követően, 2021. június 15.

Covid19, egészségügyi felkészültség, fenntartható globális helyreállítás

Száműzni szeretnénk a Covid19-et a történelemkönyvekbe, erre pedig csak egy megoldás van: a nemzetközi együttműködés. Fontos, hogy ezt megvalósítsuk, ennek érdekében pedig biztosítanunk kell, hogy a világ népessége hozzáférjen az oltóanyagokhoz. Charles Michel elnök

Az EU és az USA elkötelezte magát amellett, hogy továbbra is támogatják a COVAX-eszközt, és más donorokat is arra ösztönöztek, hogy 2021 végéig kétmilliárd adag oltóanyagot bocsássanak rendelkezésre. A két fél arra törekszik, hogy elegendő oltóanyagot sikerüljön rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy 2022 végéig a világ népességének kétharmadát be lehessen oltani.

A vezetők utaltak a Covid-vakcinák gyártásával és ellátási láncával foglalkozó közös EU–USA munkacsoport létrehozására. Ennek célja a vakcinák és a terápiás készítmények gyártási kapacitásainak növelése a következők által:

• oltóanyagokat és terápiás készítményeket gyártó új üzemek építése
• az ellátási láncok nyitottságának és biztonságosságának megőrzése
• az indokolatlan exportkorlátozások elkerülése
• a know-how és a technológia önkéntes megosztásának ösztönzése

Az EU és az USA szorosabban együtt fognak működni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megreformálása kapcsán. A vezetők üdvözölték azt az elképzelést, miszerint meg kell vizsgálni, hogy milyen előnyökkel járna egy, a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló WHO-egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi eszköz kidolgozása.

A Covid19-világjárvány tanulságainak levonása azt is magában foglalja, hogy meg kell tanulnunk, hogy miként készülhetünk fel a jövőbeli világjárványokra és egészségügyi válságokra. Megvitattuk egy világjárványokról szóló esetleges szerződés elfogadásának lehetőségeit. Charles Michel elnök

A vezetők kijelentették: előrelépést kell elérni a Covid19 eredetével kapcsolatos átlátható, tényeken alapuló, szakértők által vezetett és a WHO által szervezett, külső beavatkozástól mentes II. fázisú vizsgálatot illetően.

A vezetők üdvözölték, hogy a G7-ek megbeszélést folytattak a világ jobb újjáépítéséről, a fejlesztésfinanszírozási eszközöknek olyan kihívásokra történő összpontosításáról, mint például a reziliens infrastruktúrák és technológiák létrehozása, valamint az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséről.

• G7-csúcstalálkozó, Cornwall, Egyesült Királyság, 2021. június 11–13.

Az EU és az USA közösen kívánja előmozdítani a fenntartható és inkluzív globális helyreállítást, összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével. Továbbra is segítséget nyújtanak a rászoruló országoknak, kezelik az adóssággal kapcsolatos sebezhetőségeket, továbbá ösztönzik a belföldi reformokat és a magánberuházások növelését.

A vezetők megállapodtak abban, hogy közös EU–USA szakértői munkacsoportot hoznak létre az EU és az Egyesült Államok közötti, nem alapvető fontosságú, biztonságos és fenntartható utazások újraindítása érdekében.

Üdvözölték azokat az eredményeket, amelyeket az Egyesült Államokba való vízummentes utazás előnyeinek további uniós tagállamokra történő kiterjesztéséről folytatott megbeszélések során sikerült elérni, és megállapodtak abban, hogy folytatják ezt a párbeszédet.

Bolygónk védelme és a zöld növekedés előmozdítása

Az EU és az USA elkötelezett a Párizsi Megállapodás, valamint annak tényleges és megerősített végrehajtása mellett. Az e téren folytatott együttműködés hatékony platformjának biztosítása érdekében a vezetők elkötelezték magukat egy magas szintű EU–USA éghajlat-politikai munkacsoport létrehozása mellett.

Jó példával kívánunk elöl járni azáltal, hogy legkésőbb 2050-re nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdasággá válunk, és végrehajtjuk a 2030-ra vonatkozó, megemelt szintű célkitűzéseinket / nemzetileg meghatározott hozzájárulásainkat (NDC). Elkötelezzük magunkat aziránt, hogy párbeszédet folytassunk nemzetközi partnereinkkel annak érdekében, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 26. konferenciáján (COP26) ambiciózus eredményt érjünk el, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést továbbra is 1,5 fok alatt tartsuk. Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata

A vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy gyors ütemben fejlesztik tovább azokat a technológiákat és szakpolitikákat, amelyek révén még jobban fel lehet gyorsítania szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nélküli széntermelésről való elmozdulást és ezzel azt, hogy 2030-as évekre megvalósuljon a túlnyomórészt dekarbonizált villamosenergia-rendszerre való átállás, összhangban az EU és az USA 2030-ra vonatkozó, nemzetileg meghatározott hozzájárulásával és a 2050-re vonatkozó, nulla nettó kibocsátásra irányuló kötelezettségvállalással.

A vezetők elhatározták, hogy intenzívebbé teszik az együttműködésüket a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás terén. Céljuk egyrészt egy Transzatlanti Zöld Technológiai Szövetség létrehozása, amely előmozdítaná a zöld technológiák kifejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos együttműködést, másrészt pedig a piacok arra történő ösztönzése, hogy fejlesszék ezeket a technológiákat.

• Éghajlatváltozás: uniós fellépés (háttéranyag)

Az EU és az USA határozottan elkötelezett amellett, hogy 2030-ig megállítsa és visszafordítsa a biológiai sokféleség csökkenését, és sürgős lépéseket tegyen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség csökkenését előidéző tényezőket. A vezetők 2030-ig teljesítendő célként vállalták, hogy a világ földterületeinek legalább 30%-án és a világ óceánjainak legalább 30%-án megőrzik vagy védik a biológiai sokféleséget. Közös céljuk, hogy az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján (COP15) közösen előmozdítsák egy sikeres és ambiciózus 2020 utáni globális keret létrehozását a biológiai sokféleségre vonatkozóan. A vezetők továbbá elkötelezték magukat amellett, hogy együttműködnek a világ óceánjainak védelme érdekében, többek között a tengeri hulladék elleni küzdelem révén.

A kereskedelmi, beruházási és technológiai együttműködés

Az EU és az USA gazdasági kapcsolata a legjelentősebb a világon. Elkötelezettek a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataik bővítése, valamint a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer fenntartása és reformja iránt. A vezetők kijelentették, hogy a kereskedelmet olyan területek szolgálatába kívánják állítani, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, a munkavállalói jogok érvényesítésének előmozdítása, a reziliens és fenntartható ellátási láncok bővítése és tisztességes munkahelyek teremtése.

Elhatároztuk, hogy összefogunk annak érdekében, hogy megvédjük vállalkozásainkat és munkavállalóinkat a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, különös tekintettel a világkereskedelmi rendszert aláásó, nem piacgazdasággal rendelkező országok által alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra. Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata

Az együttműködés hatékony platformjának biztosítása céljából a vezetők létrehoztak egy magas szintű EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot (TTC). Ennek céljai többek között a következők:

• a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok bővítése
• a kereskedelem szükségtelen új technikai akadályainak elkerülése
• a globális együttműködés intenzívebbé tétele a technológia, a digitális kérdések és az ellátási láncok terén
• együttműködés a kompatibilis és nemzetközi szabványok kidolgozása terén
• a szabályozási politika kialakításának elősegítése
• az amerikai és európai cégek innovációjának és vezető szerepének előmozdítása

A TTC keretében mindkét partner kötelezettséget vállal arra, hogy az EU és az USA között partnerséget alakít ki a félvezetők globális ellátási láncai egyensúlyának helyreállítására, hogy az EU-ban és az USA-ban javuljon ezáltal az ellátás biztonsága, és mindkét partnernek nőjenek a legnagyobb teljesítményű és erőforrás-hatékony félvezetők tervezésével és gyártásával kapcsolatos kapacitásai.

A TTC-vel párhuzamosan az EU és az USA közös EU–USA technológiai versenypolitikai párbeszédet kíván indítani, amely a versenypolitikával és a végrehajtással kapcsolatos megközelítésekre, valamint a technológiai ágazatban folytatott intenzívebb együttműködésre összpontosít.

A csúcstalálkozó lehetőséget teremtett a régóta fennálló kereskedelmi viták rendezésére is.

• A vezetők üdvözölték, hogy megállapodás született a nagy polgári légi járművekre vonatkozó együttműködési keretről, amely új transzatlanti kapcsolatot tükröz ezen a területen.
• A vezetők arról is megállapodtak, hogy megbeszéléseket kezdenek annak érdekében, hogy még az év vége előtt rendezni lehessen az acélra és az alumíniumra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket.

Emellett az EU és az USA elkötelezett aziránt, hogy előmozdítsa egy méltányos, fenntartható és modern nemzetközi adórendszer megvalósítását, és együttműködjön annak érdekében, hogy 2021 közepéig az OECD-n belül átfogó konszenzus jöjjön létre a multinacionális vállalatok adóztatásával kapcsolatban.

A vezetők megállapodtak abban is, hogy együttműködnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) érdemi reformjára irányuló erőfeszítések terén. Ez magában foglalja a WTO tárgyalási funkciója és vitarendezési rendszere megfelelő működésének előmozdítását, amihez hosszú ideje fennálló kérdéseket kell rendezni.

• Az EU és az USA döntő lépéseket tesz a légi járművekkel kapcsolatos vita lezárása érdekében (Európai Bizottság)

Egy demokratikusabb, békésebb és biztonságosabb világ építése

Az EU és az USA együttesen a demokrácia, a béke és a biztonság sarokkövét jelentik világszerte. Szándékuk közös: szeretnék békés úton megelőzni és rendezni a konfliktusokat, érvényre juttatni a jogállamiságot és a nemzetközi jogot, továbbá előmozdítani az emberi jogok egyetemes érvényesülését, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalását. A két partner világszerte támogatni kívánja a demokráciát, többek között azzal, hogy védi a tömegtájékoztatás szabadságát, előmozdítja a nyílt és szabad internetet, ösztönzi a kibertérben a felelős magatartást, és fellép a dezinformációval szemben.

A vezetők eltökélt szándéka, hogy jó példával járjanak elöl saját hazájukban, és partnerként részt vegyenek a demokráciáról szóló csúcstalálkozón, vállalva az egyetemes emberi jogok védelmére, a demokratikus erózió megakadályozására és a korrupció elleni küzdelemre irányuló konkrét intézkedések végrehajtását.

Az EU és az USA szoros konzultációt és együttműködést kíván folytatni a Kínával kapcsolatos kérdések teljes köréről, köztük az együttműködésről, a versenyről és a rendszerszintű rivalizálásról. A felek a jövőben is egyeztetni szeretnének egymással az általuk aggályosnak tartott kérdésekben, így például a Hszincsiangban és Tibetben zajló emberi jogi jogsértések kapcsán, az autonómia és a demokratikus folyamatok Hongkongban tapasztalható kiüresítését illetően, valamint a gazdasági kényszerítés és a félretájékoztatási kampányok jelentette problémák és a regionális biztonsági kérdések tekintetében.

Továbbra is komoly aggodalommal tölt el bennünket a Kelet- és Dél-kínai-tengeren kialakult helyzet, és határozottan ellenzünk mindennemű egyoldalú fellépést, amelynek célja a status quo megváltoztatása és a feszültségek kiélezése. Hangsúlyozzuk a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát, és ösztönözzük a Tajvani-szoros tekintetében fennálló kérdések békés megoldását. Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata

Az EU és az USA arra is törekszenek, hogy koordinálják a Kínával való konstruktív együttműködésüket olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás és a nonproliferáció, valamint bizonyos regionális kérdésekben.

Az EU és az USA egységesek az Oroszországgal kapcsolatos, elvi alapokon nyugvó megközelítésükben. Készen állnak arra, hogy határozottan reagáljanak az ország vezetése által tanúsított ismétlődő negatív magatartásra és az általa kifejtett káros tevékenységekre. A vezetők megállapodtak arról, hogy Oroszországról magas szintű EU–USA párbeszédet folytatnak, és koordinálják vonatkozó politikáikat és intézkedéseiket.

A vezetők a fentiek mellett több más, aggodalomra okot adó sürgető geopolitikai, külpolitikai és biztonsági kérdést is megvitattak.

Kifejezték, hogy töretlenül támogatják az EU keleti partnereinek szuverenitását, függetlenségét és területi integritását, valamint támogatják Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság reformpályáját. Megállapodtak arról, hogy munkálkodnak a Dél-Kaukázus hosszú távú békéjének, rezilienciájának és stabilitásának megvalósításán.

Az EU és az USA kiáll Fehéroroszország lakossága mellett, és támogatja annak az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos követeléseit.

Eldöntöttük, hogy felelősségre vonjuk a Lukasenka-rezsimet, amiért egyre durvábban megsérti az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, és támadást intéz azok ellen, valamint amiért a légi közlekedés biztonságát veszélyeztetve példátlan és elfogadhatatlan módon, hamis indokkal leszállásra kényszerített egy uniós utasszállító járatot, majd ezt követően letartóztatott egy újságírót, ami az ellenzéki hangok és a sajtószabadság elleni folyamatos támadás újabb példája. Az EU–USA csúcstalálkozó feleinek nyilatkozata

Ezen túlmenően az EU és az USA tovább kívánják erősíteni közös szerepvállalásukat a Nyugat-Balkánon, és határozott törekvésük, hogy vállvetve együtt dolgozzanak a helyzet tartós dezeszkalációja érdekében a Földközi-tenger keleti térségében, ahol a nézeteltéréseket jóhiszemű párbeszéd útján és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell rendezni. Az EU és az USA emellett arra törekszenek, hogy kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítsanak ki egy demokratikus Törökországgal.

A vezetők üdvözölték, hogy a közel-keleti konfliktus felei tűzszünetet tartanak, ugyanakkor súlyos aggodalmuknak adtak hangot az etiópiai, szomáliai és Száhel-övezetbeli politikai, emberi jogi, biztonsági és humanitárius helyzet miatt, és különösen amiatt, hogy Etiópiában egyre nagyobb méreteket ölt a politikai és etnikai polarizáció, ami veszélyezteti az ország szuverenitását és területi integritását. A vezetők foglalkoztak az afrikai országoknak nyújtott konkrét pénzügyi és fejlesztési támogatás kérdésével.

Megvitatták továbbá az indiai-csendes-óceáni térségben, Mianmarban, Afganisztánban, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, illetve különösen a Venezuelában fennálló helyzetet, és elhatározták, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy az Északi-sarkvidék a béke és stabilitás térsége maradjon.

A vezetők hangsúlyozták, hogy támogatják a Bécsben folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítéseket és tárgyalásokat, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az USA újbóli csatlakozását az iráni nukleáris megállapodáshoz, valamint hogy Irán és az USA maradéktalanul és ténylegesen végrehajtsa a megállapodást.

Végezetül a vezetők üdvözölték, hogy az EU felkérte az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projekthez, ami fontos lépés az EU és az USA közötti szorosabb biztonsági és védelmi partnerség felé. A vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy munkálkodnak egy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Védelmi Ügynökség közötti igazgatási megállapodás létrejöttén, és megállapodtak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy növeljék a NATO és az EU ambíciószintjét és ezzel még szorosabbra fűzzék ezt az egymást kölcsönösen erősítő, kulcsfontosságú stratégiai partnerséget.

Háttér

Az Európai Tanács 2020. december 10-én és 11-én megbeszélést folytatott az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról. Az ülésen jóváhagyott következtetéseikben az Európai Tanács tagjai a közös érdekeken és értékeken alapuló, erős stratégiai transzatlanti partnerség jelentőségét hangsúlyozták.

• Háttéranyag
• Európai Tanács, 2020. december 10–11.
• EU–USA kapcsolatok – tájékoztató

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden 2021. március 25-én csatlakozott az Európai Tanács tagjainak videokonferenciájához.

• Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2021. március 25.

Az amerikai elnökválasztást követően a Tanács egy közös közlemény alapján 2020. december 7-én megvitatta, miként lehet új lendületet adni az Egyesült Államokkal folytatott stratégiai partnerségnek, majd következtetéseket fogadott el az EU és az USA közötti kapcsolatokról.

• A Tanács következtetései az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról, 2020. december 7.
• A Bizottság és a főképviselő közös közleménye (Európai Bizottság)

A Külügyek Tanácsa február 22-én videokonferencia keretében véleménycserét tartott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel a legfontosabb globális, kül- és biztonságpolitikai kérdésekben az EU és az USA között folytatott együttműködés átfogó programjáról.

• Külügyek Tanácsa, 2021. február 22.

A Külügyek Tanácsa május 10-én megvitatta az Egyesült Államok kormányával folytatott együttműködés során követendő prioritásokat, és véleményt cserélt John Kerryvel, az USA elnökének klímaügyi különmegbízottjával.

• Külügyek Tanácsa, 2021. május 10.

A Külügyek Tanácsa május 20-án megvitatta az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatokat, és nem hivatalos véleménycserét tartott Katherine Taijal, az USA kereskedelmi képviselőjével.

• Külügyek Tanácsa (Kereskedelem), 2021. május 20.
• Infografika – Az EU és az USA közötti kereskedelem
• Az EU és az USA közötti kereskedelem (Európai Bizottság)

A legutóbbi EU–USA vezetői találkozóra 2017. május 25-én Brüsszelben került sor. Ezen Donald Tusk, az Európai Tanács előző elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke találkozott Donald Trumppal, az USA 45. elnökével.

• Az EU és az USA vezetőinek találkozója, 2017. május 25.