A közlekedési miniszterek videokonferenciája, 2020. december 8.

Az ülés főbb eredményei

Úthasználati díjak (euromatrica)

A miniszterek az úthasználati díjakra vonatkozó uniós szabályok (euromatrica-irányelv) felülvizsgálatára irányuló javaslatról folytatott irányadó vitával kezdték meg nem hivatalos videokonferenciájukat. A javaslat célja olyan fontos kérdések kezelése, mint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és más környezeti hatások, a forgalmi torlódások és a közúti infrastruktúra finanszírozása.

Az elnökség háttéranyagában felkérte a minisztereket, hogy fejtsék ki véleményüket az alábbi két kérdésről:

• esetlegesen megadható-e a lehetőség a tagállamoknak arra, hogy meghatározott feltételek mellett mentesítsék a 3,5 és 7,5 tonna közötti legnagyobb terhelt tömegű járműveket az úthasználati díj vagy használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól;
• ahhoz, hogy a tagállamok a gyakori torlódás jellemezte területeken felárat alkalmazzanak a bizonyos útszakaszokon kivetett infrastruktúradíjra, szükséges-e valamennyi érintett tagállam beleegyezése (azon tagállamoké, amelyeken az adott folyosó áthalad, illetve amelyek a folyosó felár által érintett szakaszával szomszédosak).

A vita végén az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy a megbeszélések alapján az elnökség mindkét kérdésben jó úton halad, ezért ennek megfelelően fog eljárni annak érdekében, hogy előkészítse a tárgyalási megbízás tervezetét a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának december 18-i ülésére.

Az úthasználati díjakra vonatkozó aktualizált szabályok kulcsszerepet fognak játszani az EU azon erőfeszítéseiben, amelyek a közlekedés környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá tételére, valamint a közúti közlekedés terén a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig történő csökkentési célkitűzéseinek elérésére irányulnak. A német elnökség kiemelt prioritásként kezelte a javaslattal kapcsolatos előrelépést, és bizakodó vagyok a tekintetben, hogy hivatali időnk végéig meg tudunk állapodni a Tanács álláspontjáról.

Andreas Scheuer, német szövetségi közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

• Háttéranyag az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról

Egységes európai égbolt

A miniszterek nem hivatalos irányadó vitát tartottak az egységes európai égboltra vonatkozó, 2020 szeptemberében előterjesztett bizottsági javaslatokról. A javaslatok célja, hogy javuljon az európai légtérgazdálkodás és a léginavigációs szolgálatok rendszere a kapacitás növelése, a költséghatékonyság javítása és a rendszernek a forgalom változásaihoz való alkalmazkodási képességének fokozása érdekében, valamint hogy lehetőség szerint csökkenjen a légi közlekedés szénlábnyoma. Az elnökség vitaanyagot készített, amelyben kérdéseket fogalmazott meg a miniszterek számára a vita irányítása céljából.

A megbeszélések során a tagállamok támogatták az egységes európai égbolt átfogó célkitűzéseit, különösen a digitális menetrend és a zöld megállapodás céljai tekintetében, és széleskörűen üdvözölték a meglévő jogi keret egyszerűsítésére és javítására irányuló célkitűzést. Számos miniszter azonban úgy vélte, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a javasolt rendelkezések némelyike további adminisztratív terhekhez és költségekhez vezet.

Néhány tagállam kifejtette, hogy véleménye szerint a javaslatok nem tartják teljeskörűen tiszteletben a tagállamoknak a légterükkel kapcsolatos, a Chicagói Egyezmény szerinti szuverenitását és felelősségét, valamint a légiforgalmi szolgáltatások szuverén jellegét. Hangsúlyozták, hogy a szabályokban maradéktalanul tükrözni kell a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a katonai, biztonsági és védelmi dimenziót.

Bár a tagállamok határozottan támogatták a hálózati perspektíva és az Eurocontrol szerepének megerősítését, néhány miniszter rámutatott arra, hogy a hálózatkezelő funkcióit és feladatait illetően további pontosításokra van szükség.

A reformnak figyelembe kell vennie a tagállamok valamennyi sajátosságát is. E tekintetben számos miniszter aggodalmát fejezte ki a közelkörzeti szolgáltatásokra vonatkozó uniós szintű célok megfelelőségével, valamint a tagállamoknak a teljesítménytervezésben és az egységdíjak meghatározásában játszott korlátozott szerepkörével kapcsolatban.

A tagállamok szintén szükségesnek tartják tisztázni a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek mint független európai szabályozó hatóságnak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen (EASA) belül történő létrehozására irányuló javaslat előnyeit.

A miniszterek elismerték, hogy a digitalizáció és a piaci megközelítés javíthatja a hatékonyságot a támogató adatszolgáltatások nyújtásában. Mindazonáltal meg kell tartani azt a lehetőséget, hogy a tagállamok a polgári és katonai légi közlekedésben fenntartsák az integrált légiforgalmi szolgáltatást.

Több miniszter rámutatott arra, hogy az új szabályokban valamennyi érdekelt fél igényeit figyelembe kell venni, és oly módon kell a célok elérésére törekedni, hogy az ne keletkeztessen szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket. E tekintetben néhány miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a javaslatban nem veszik figyelembe a Covid19 iparra gyakorolt drámai hatását, valamint hogy a javaslat olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek további széttöredezettséget és nagyobb komplexitást eredményezhetnek egy olyan időszakban, amikor az iparnak stabilitásra van szüksége a helyreállításhoz.

A tagállamok úgy vélik, hogy a légi közlekedési ágazatban csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást. Több delegáció azonban megemlítette, hogy bizonyos intézkedések – például a díjak uniós szintű kötelező modulációja vagy a közös egységdíj – további költség-haszon elemzést igényelnek.

A mai irányadó vita fontos iránymutatást fog nyújtani az egységes európai égboltra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos további munkához.

• Elnökségi vitaanyag – Az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer teljesítményének javítása

Egyéb

Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európai Bizottság által december 9-én előterjesztendő, a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiát kiegészítő új mobilitási megközelítésről folytatott megbeszélésekről. Az elnökség tájékoztatta továbbá a minisztereket a vasúti közlekedésről szóló jelenlegi javaslatok aktuális állásáról és a Covid19-nek a légi utasok jogaira gyakorolt hatásáról.

A luxemburgi delegáció megismételte az európai vasúti hálózat bővítésébe való összehangolt beruházás iránti kérését, a finn delegáció pedig tájékoztatta a minisztereket az összekapcsolt és automatizált járművezetésről szóló magas szintű találkozóról. Az osztrák küldöttség Belgiummal, Dániával, Franciaországgal, Luxemburggal, Hollandiával és Portugáliával közösen együttes nyilatkozatot nyújtott be, amelyben felkérte a Bizottságot és valamennyi érdekelt felet, hogy törekedjenek a légi közlekedési ágazat társadalmilag felelős helyreállítására. A lengyel delegáció tájékoztatta a minisztereket a Visegrádi Csoportnak a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) közelgő felülvizsgálatáról szóló együttes nyilatkozatáról.

A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a Covid19-világjárvány által a hajózási ágazatban okozott, személyzetváltással kapcsolatos válságról. Naprakész tájékoztatást nyújtott továbbá a légi utasok közegészségügyi utasazonosító űrlapjainak cseréjére szolgáló platformról, amely segítséget nyújt a tagállamoknak az érkező utasok kockázatértékelésében, és lehetővé teszi a kontaktkövetést a Covid19-világjárvány összefüggésében, továbbá sürgette a tagállamokat, hogy vegyenek részt az EASA által irányított kísérleti projektben.

A soron következő portugál elnökség pedig bemutatta a 2021 első félévére szóló munkaprogramját.

A videokonferencia valamennyi napirendi pontját nyilvános ülés keretében tárgyalták.