Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2024. május 30.

A legfontosabb eredmények

Fenntartható villamosenergia-hálózatok

Az energiaügyi miniszterek jóváhagyták a fenntartható villamosenergia-hálózati infrastruktúráról szóló következtetéseket. E következtetések az energiaügyi miniszterek 2024 áprilisában tartott, energiaügyi nem hivatalos miniszteri találkozóján folytatott megbeszélések nyomán készültek.

A következtetések alapja emellett a 2022. március 10-i és 11-i versailles-i nyilatkozat, valamint az EU azon célkitűzése, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. E célkitűzés eléréséhez kulcsfontosságú az európai villamosenergia-hálózatok összekapcsolásának befejezése és javítása, valamint a villamosenergia-hálózatoknak az EU egészére kiterjedő, teljes körű integrálása.

Ezenkívül az Európai Tanács 2024 áprilisában hangsúlyozta a valódi energiaunió létrehozásának fontosságát, amelyhez a hálózatok, a tárolás és az összeköttetések jelentős mértékű kiépítésére, továbbá ezeken a területeken jelentős beruházásokra van szükség.

A miniszterek elismerték az összekapcsolt, integrált és szinkronizált európai villamosenergia-hálózat fontosságát az energiabiztonság szavatolása, a villamosenergia-rendszer rezilienciája, valamint az EU versenyképessége és dekarbonizációja szempontjából.

2004 óta több mint kétszeresére nőtt a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben, elérve majdnem a 40%-ot. A Tanács következtetései igazodnak ehhez a fejleményhez, és tükrözik az Európai Unió azon törekvését, hogy zöldebbé, versenyképesebbé és reziliensebbé váljon az energiaágazatban, emellett hangsúlyozzák, hogy uniós szuperhálózatot kell kiépíteni, amelybe több megújuló energia táplálható be, továbbá támogatni kell a villamosítást, stabilizálni kell az árakat és növelni kell az energiabiztonságot.

Tinne Van der Straeten, Belgium energiaügyi minisztere

A Tanács a következtetésekben felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ennek elérése érdekében tegyenek előrelépést különböző intézkedések révén, így például gyorsítsák fel a hálózatok kiépítését (a komponensek szabványosítása, az engedélyezés különböző dimenziói, a természeti szempontból inkluzív kialakítás), hajtsák végre mielőbb a hálózati cselekvési terv vonatkozó részeit, erősítsék meg az európai és regionális megközelítéseket a hálózattervezés finanszírozásával, valamint a szárazföldi és tengeri hálózatfejlesztési projektekbe irányuló beruházásokkal kapcsolatban, továbbá gondoskodjanak a villamosenergia-hálózatok kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelméről.

• Fenntartható villamosenergia-hálózatok: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2024. május 30.)
• Mit tesz az EU az energia zöldítése érdekében? (háttér-információk)

REPowerEU terv: a következő lépések

Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszióját követően az uniós vezetők 2022. március 11-én elfogadták a versailles-i nyilatkozatot azzal a céllal, hogy „fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszünte[ssék] az EU[-nak] az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”.

Az uniós vezetők az addig példa nélküli energiaválsággal összefüggésben felkérték a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a REPowerEU tervre vonatkozóan azzal a céllal, hogy felgyorsítsák az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségének a csökkentését – figyelembe véve a nemzeti körülményeket és a tagállamoknak az energiaszerkezetükre vonatkozó döntéseit –, valamint hogy diverzifikálják az uniós ellátást és annak útvonalait. A Bizottság 2022 májusában elfogadta a REPowerEU tervet.

A tagállamok és a Bizottság által meghozott és közösen elfogadott megfelelő intézkedéseknek köszönhetően az EU-nak sikerült 125,2 milliárd köbméter (m3) gázt megtakarítania, miközben elegendő gáztartalékokat biztosított, a gázimportot pedig mindössze két év leforgása alatt 45%-ról 15%-ra mérsékelte. Ezen túlmenően 2021 és 2023 között a telepített szél- és napenergia-kapacitás több mint egyharmadával nőtt.

Az energiaválságból levont tanulságokra építve, és figyelembe véve az energiaválság által az európai polgárokra és iparágakra gyakorolt kedvezőtlen és olykor zavarokat okozó hatásokat, az elkövetkező években további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy növelni lehessen az EU és a tagállamok rezilienciáját az energia külföldi rezsimek általi, fegyverként való felhasználásával szemben, megőrizve és erősítve az energiabiztonságot, valamint stabilizálva az árakat.

Az elnökség által készített feljegyzés alapján a miniszterek beszámoltak az orosz energiaimport fokozatos kivezetése kapcsán felmerülő akadályokról, továbbá olyan, elindítandó kezdeményezéseket is felvetettek, amelyek arra hivatottak, hogy támogassák az EU-t és tagállamait a függőség fokozatos megszüntetését célzó erőfeszítéseik során.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy mind ez idáig az EU egysége képezte annak legerősebb eszközét. Hozzátették, hogy ezen eszközre építve fokozni kell az erőfeszítéseket, ideértve azt is, hogy szükség van egy cselekvési terv, egy ütemterv, valamint határidők meghatározására. Számos miniszter felkérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtson további iránymutatást a jobb koordinációra vonatkozóan, valamint vizsgálja meg azokat a javaslatokat, amelyeket a vita során az orosz fosszilis tüzelőanyagok tényleges fokozatos kivezetésének céljával tettek.

Konkrétan két delegáció javasolta, hogy hozzanak létre egy magas szintű munkacsoportot, amely elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozna; e javaslatot számos miniszter támogatta és az a Tanács előkészítő szervein belül további megbeszélések tárgyát fogja képezni.

• REPowerEU: energiapolitika az uniós országok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben (háttér-információk)
• Energetikai ugrás: hogyan vészelték át az uniós országok az Oroszország által előidézett válságot, és miként alakítják át az energiaellátást? (tematikus összeállítás)

Európai zöld megállapodás a versenyképes EU-ért

A miniszterek továbbá eszmecserét folytattak az európai zöld megállapodásról, és ezen belül arról, hogy az miként járulhat hozzá a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes uniós gazdaság megvalósításához.

Az energiaügyi miniszterek áttekintették a végrehajtási szakaszába lépő „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében elért jogalkotási eredményeket. Ennek fényében véleménycserét folytattak arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az EU továbbra is jó úton haladjon a 2030-ra kitűzött, az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó célkitűzések elérése felé, fokozva ezáltal az Unió versenyképességét a dekarbonizációra való igazságos átmenet biztosítása mellett.

Az Európai Tanács 2024. április 17–18-i következtetéseiben foglalt felhívás nyomán megvitatták, hogy a villamosenergia-hálózatok fejlesztésén túl milyen további lépések vezethetnek a valódi energiaunió felé, az európai energetikai szuverenitás és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében.

• Az európai zöld megállapodás (háttér-információk)
• Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2024. április 17–18. (főbb eredmények)

Energiaközösségek

A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét folytattak az energiaközösségekről és a polgári részvételről. Elismerték, hogy a közösségi tulajdonú megújulóenergia-projektekben jelentős potenciál rejlik az energetikai átmenet felgyorsítása és Európa energiaimporttól való függőségének a csökkentése tekintetében.

A miniszterek ugyanakkor körvonalazták azt is, hogy különböző akadályok miatt e helyi kezdeményezések kidolgozása nem annyira népszerű és elterjedt, mint amennyire lehetne. Az egyik rendkívül gyakran említett fő akadály a megújulóenergia-közösségek villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésének a biztosítása volt.

A miniszterek aláhúzták, hogy intézkedéseket kell hozni az egyenlő feltételek megteremtésének és a megújulóenergia-közösségek meglévő energiapiacokba való integrálásának az elősegítése érdekében.

Körvonalazódott, hogy egyes elemeket nemzeti szinten is meg lehet valósítani, azonban számos miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy vannak különböző elemek, amelyek esetében európai szinten kell további munkát végezni.

A miniszterek ezért felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő cselekvési tervet az energiaközösségekre vonatkozóan. Egy ilyen terv keretében megoldásokat lehetne javasolni az energiaközösségeket érintő nem szándékolt, illetve indokolatlan akadályok felszámolására vonatkozóan.

Energia Charta Egyezmény

Az Európai Unió és az Euratom – a mai napon hivatalosan elfogadott határozatok értelmében – ki fog lépni az Energia Charta Egyezményből, míg az egyes tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy az Energia Charta Konferencia következő ülésén támogassák az egyezmény korszerűsítését. A határozatok összefüggnek egymással, mivel egy-egy pillérét alkotják annak a politikai kompromisszumnak, amely az Energia Charta Egyezménnyel kapcsolatos belga menetrendként vált ismertté.

A mai hivatalos elfogadás révén a Tanács – az Európai Parlament által az utolsó, 2024. áprilisi plenáris ülésén adott jóváhagyást követően – véglegesen zöld utat adott annak, hogy az EU és az Euratom kilépjen az Energia Charta Egyezményből.

Azok a tagállamok, amelyek az EU és az Euratom kilépése után is az egyezmény szerződő felei kívánnak maradni, a soron következő – várhatóan 2024 végéig megrendezésre kerülő – Energia Charta Konferencián szavazhatnak majd a korszerűsítésről, jóváhagyva, illetve nem ellenezve a korszerűsített megállapodás elfogadását.

Azzal, hogy ily módon megszüntette az EU-n belüli patthelyzetet, a belga menetrend az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésének folyamatát az egyezmény Unión kívüli szerződő felei számára is megnyitotta.

A ma elfogadott határozatok jelentik a végső mérföldkövet a belga menetrendben, amelyet az Energia Charta Egyezményre irányulóan dolgoztunk ki. Az előző svéd elnökség által lefektetett alapokra építve a belga elnökség fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy véget vessen ennek a bonyolult és holtpontra jutott helyzetnek, és meg is találta a mindenki számára elfogadható és hasznos egyensúlyt.

Tinne Van der Straeten, Belgium energiaügyi minisztere

• Energia Charta Egyezmény: a Tanács véglegesen zöld utat adott az EU kilépésének (sajtóközlemény, 2024. május 30.)

Egyéb

A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a tagállamok által benyújtott végleges és aktualizált nemzeti energia- és klímatervekről, amelyek alapvetően fontos szerepet töltenek be a zöld megállapodás célkitűzéseinek és az elfogadott uniós szintű céloknak az elérésében.

• A nyilvános ülésről készített felvétel

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)
• Nemzeti energia- és klímatervek (infografika)

A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024–2025-ös télre való felkészültségről. Beszámolt a minisztereknek a kapacitásmechanizmusok elfogadására vonatkozó bizottsági eljárások egyszerűsítéséről, amelyre a villamosenergia-piac szerkezetének reformja keretében elfogadott rendelkezések nyomán került sor.

A miniszterek (nyilvános ülés keretében) meghallgatták a cseh és a szlovák delegációnak a következő témával kapcsolatban tett felszólalását: „»Nyilatkozat – éves szakpolitikai párbeszéd – Karlovy Vary«: az igazságos átmenet megerősítésének szükségessége a dekarbonizáció által érintett régiókban”.

• A nyilvános ülésről készített felvétel

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

Az osztrák, a cseh, a magyar és a szlovák delegáció felvetette a következő, tájékoztatási célú napirendi pontot: „A gáztárolásra vonatkozó semlegességi díj hatása és a jobb európai szintű koordináció szükségessége”.

A német, a francia és a holland delegáció – az osztrák delegáció támogatásával – tájékoztatást nyújtott a bioüzemanyagokkal való csalás megelőzésének fontosságáról, valamint felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ehhez szükséges kezdeményezésekre.

A delegációk meghallgatták a lengyel, a magyar és a cseh delegáció felszólalását az Innovációs Alap nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak minősülő hidrogén termelésére vonatkozó, a Hidrogénbank keretében lebonyolított 2024. évi aukciójának feltételeiről, valamint a jobbító célú javaslataikról.

Végezetül a magyar delegáció ismertette a Tanács soron következő elnökségeként kitűzött prioritásait.

A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat, köztük az Energia Charta Egyezménnyel kapcsolatos határozatokat.