"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Közlekedés), 2024. június 18.
Főbb eredmények
A Tanács (általános megközelítés formájában) megállapodásra jutott arról, milyen álláspontot képvisel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségről (EMSA) szóló új rendeletről, a belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló irányelv felülvizsgálatáról, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról szóló új rendeletről folytatott tárgyalások során. Utóbbi rendelet annak a jogalkotási csomagnak az egyik eleme, amelyik az árufuvarozást hivatott környezetkímélőbbé tenni.
A miniszterek emellett következtetéseket hagytak jóvá az Európai Számvevőszéknek az Unió által a közúti közlekedésbiztonsági célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítésekről szóló különjelentéséről, és nem hivatalos irányadó vitát tartottak a közlekedési ágazat következő jogalkotási ciklusra vonatkozó stratégiai prioritásairól.
A Tanács nyugtázta továbbá a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv és az egyes közúti járművek össztömegéről és méreteiről szóló irányelv módosítására irányuló – és a környezetkímélőbb árufuvarozást előmozdítani hivatott csomag részét képező – bizottsági javaslatokkal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentéseket, és tudomásul vette az utasok multimodális utazásokkal összefüggő jogairól szóló rendeletjavaslattal, valamint a járművezetéstől való egyes eltiltások uniós szintű hatályáról szóló irányelvtervezettel kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentéseket is.
Eredményes ülést zártunk: megállapodtunk a hajózási, a belvízi közlekedési és a vasúti ágazatra vonatkozó kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos álláspontunkról, következtetéseket hagytunk jóvá a közúti közlekedésbiztonságról, és politikai iránymutatással szolgáltunk a következő jogalkotási ciklusban a közlekedés területén megvalósítandó stratégiai prioritásokról. Örömmel adjuk át a stafétabotot a magyar elnökségnek. A cél az, hogy az elnökség mind a Tanácson belül, mind pedig a hivatalba lépő új Parlamenttel folytatandó tárgyalások során további előrelépést érjen el az összes függőben lévő javaslattal kapcsolatban.
Georges Gilkinet, belga miniszterelnök-helyettes és mobilitási miniszter
Tengerészeti biztonság
A Tanács általános megközelítést fogadott el az új EMSA-rendeletről. Ez az egyetlen függőben lévő javaslat annak a jogalkotási csomagnak az elemei közül, amely arra irányul, hogy – az Uniót a tiszta és korszerű hajózás támogatására irányuló új eszközökkel felvértezve – korszerűsítse a tengerészeti biztonságra vonatkozó európai szabályokat, és csökkentse a hajók által okozott tengerszennyezést. A Tanács álláspontja szilárd és időtálló keretet biztosít az ügynökség által a tagállamoknak és a Bizottságnak nyújtott segítséghez, különös tekintettel az EMSA alapvető feladataira, az új feladatok költségvetési vonzataira és az ügynökség irányítására.
A Tanács általános megközelítést fogadott el a harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. évi irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatról, melynek célja, hogy a belvízi hajózás biztonságosabbá, hatékonyabbá és környezetkímélőbbé váljon. A RIS bevezetését a lassúság és a széttagoltság jellemzi. A felülvizsgált irányelv arra irányul, hogy megoldást keressen az azonosított problémákra azáltal, hogy biztosítja a RIS-adatok rendelkezésre állását és harmonizált szabványok létrejöttét, elősegíti a belvízi hajózás multimodális láncba való integrálását, továbbá biztosítja a digitális megoldások szélesebb körű elterjedését és összekapcsolhatóságát, és rendezi az adatvédelmi kérdéseket.
Csomag a környezetkímélőbb árufuvarozás előmozdításáért
A Tanács általános megközelítést fogadott el a vasúti infrastruktúra-kapacitás használatáról szóló rendeletről, mely részét képezi a környezetkímélőbb árufuvarozás előmozdítását célzó bizottsági csomagnak. A javaslat célja, hogy a tervezési és elosztási eljárások, valamint a határokon átívelő koordináció javítása révén növelje az infrastruktúra rendelkezésre állását. A Tanács álláspontja lehetőség szerint egyszerűsíti a tervezési és elosztási eljárást, ennélfogva pedig csökkenti az illetékes hatóságok és az érintett operatív érdekelt felek adminisztratív terheit. Ezen túlmenően nemzetbiztonsági és védelmi szempontokat is figyelembe vesz. Elegendő rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy általános célkitűzéseket és szakpolitikai irányvonalakat határozzanak meg a vasúti kapacitásgazdálkodásra vonatkozóan, ugyanakkor pedig elegendő biztosítékot tartalmaz az uniós szinten szükséges harmonizáció biztosításához.
A Tanács a nehézgépjárművek legnagyobb össztömegéről és méreteiről szóló irányelv, valamint a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv felülvizsgálata terén eddig elért eredményeket is nyugtázta. A két irányelv szintén az említett jogalkotási csomagnak képezi a részét.
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az európai közúti közlekedésbiztonsági politikák összehangolása és az általános közúti közlekedésbiztonsági célkitűzések elérése terén elért eredményekről szóló európai számvevőszéki különjelentésről. A miniszterek emellett – vitát nem igénylő napirendi pontként – nyugtázták a járművezetéstől való egyes eltiltások uniós szintű hatályáról szóló irányelvtervezettel kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést.
A Tanács – vitát nem igénylő napirendi pontként – nyugtázta az utasok multimodális utazásokkal összefüggő jogairól szóló rendelettervezettel kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az alábbi jogalkotási javaslatok aktuális állásáról, amelyekről az elmúlt hónapokban ideiglenesen megállapodás született Európai Parlamenttel:
a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálásáról szóló, a hajók által okozott szennyezésről szóló, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, valamint a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló felülvizsgált irányelvek (tengerészeti biztonságra vonatkozó csomag)
a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló irányelv
A spanyol delegáció arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy intézkedéseket kell hozni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer tengeri szállításra való kiterjesztésének megfelelő nyomon követése érdekében.
Vasúti közlekedés
Az osztrák és a holland delegáció ismertette a nemzetközi vasúti személyszállítással foglalkozó platform által elért eredményekről szóló negyedik jelentést.
Az elnökség munkaprogramja
A magyar küldöttség ismertette a 2024 második felére vonatkozó prioritásait és munkaprogramját.
Nem hivatalos munkaebéd
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében véleményt cseréltek a következő jogalkotási ciklusban a közlekedés területén megvalósítandó stratégiai prioritásokról. Az ágazat számos kihívással néz szembe, például a tekintetben, hogy hozzá kell járulnia az EU ambiciózus éghajlat-politikai céljainak megvalósításához, és támogatnia kell a legfenntarthatóbb közlekedési módokra történő modális váltást. Üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésén túl a közlekedési ágazatnak biztonságosabbá, méltányosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ami az infrastruktúrát illeti, a transzeurópai hálózat (TEN-T) törzshálózatának 2030-ig, illetve átfogó hálózatának 2050-ig történő kiépítéséhez számottevő beruházásokra lesz szükség, és bár az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) bizonyítottan sikeres e téren, a zöld átállás támogatása és a ténylegesen integrált és reziliens hálózat kiépítése nem finanszírozható kizárólag az uniós költségvetésből.
Ezzel összefüggésben a miniszterek kifejtették véleményüket arról, milyen célkitűzések jelenthetnek majd prioritást az uniós közlekedéspolitika terén a következő Bizottság hivatali ideje alatt (2024 és 2029 között). Ennek során arra összpontosítottak, milyen intézkedéseket kell mindenekelőtt meghozni uniós szinten a közlekedés dekarbonizációja és a modális váltás előmozdítása érdekében. Végezetül, tekintettel arra, hogy hatalmas beruházásokra van szükség európai szinten, a miniszterek áttekintették, milyen lehetőségek kínálkoznak a fenntartható és reziliens közlekedési infrastruktúrák kiépítéséhez rendelkezésre álló támogatás és finanszírozás növelésére.
A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
