A bankokra vonatkozó szabályozás
Az uniós banki keretrendszer az EU-ban működő összes bankra, egyéb hitelintézetre és befektetési vállalkozásra alkalmazandó, célja pedig a stabilitás és az integritás biztosítása, a pénzügyi rendszerbe vetett közbizalom fenntartása mellett.
Az uniós banki keretrendszer célkitűzései
A betétesek védelme
A betétesek pénzének védelme a pénzügyi sokkhatásoknak ellenállni képes, megfelelően tőkésített bankok fenntartásával.
A rendszerszintű kockázatok megelőzése
Azon kockázatok csökkentése, amelyek pénzügyi válságokhoz és a gazdaság destabilizálódásához vezethetnek.
A standardok harmonizációja
Egységes szabályok megállapítása az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a hitelintézetek közötti tisztességes verseny előmozdítása érdekében.
A reziliencia és az átláthatóság fokozása
Az általános stabilitás és egyértelműség megszilárdítása a bizalomépítés és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.
A fő jogi eszközök
Az EU jogi eszközöket fogadott el a bankszektor különböző aspektusaira vonatkozóan. Alább összefoglaltuk a főbb jogszabályok tartalmát.
A tőkekövetelményekről szóló rendelet és irányelv
A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD) részletes prudenciális követelményeket állapít meg többek között a tőkemegfelelésre, a likviditásra, a tőkeáttételre, a kockázatkezelésre és a felügyeletre vonatkozóan.
E szabályok biztosítják azt, hogy a bankok elegendő tőkével és likviditással rendelkezzenek a kockázatok csökkentéséhez és a potenciális veszteségek viseléséhez.
- A tőkekövetelményekről szóló rendelet (az EU Hivatalos Lapja)
- A tőkekövetelményekről szóló irányelv (az EU Hivatalos Lapja)
A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv
A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv az összes tagállamban védi a betéteseket azáltal, hogy bankcsőd esetén legfeljebb 100 000 EUR összegig szavatolja a betétek visszafizetését. Az irányelv továbbá a nemzeti betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó szabályokat is meghatároz, ideértve például a kártalanítási összeghatárokat, a finanszírozást, valamint a kártalanítási eljárásokat.
E rendszerekben minden bank részvétele kötelező.
A csatlakozott bankok a kockázati profiljuktól és egyéb tényezőktől függő befizetéseket teljesítenek. A biztosítási rendszer az összes befizetést egy alapba helyezi. Amennyiben egy bank csődbe megy, és nem tudja visszafizetni a betéteket (befagynak a betétek), a biztosítási rendszernek elegendő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy visszafizesse a betéteseknek az irányelv értelmében védett, bármilyen típusú betétek összegét.
A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv
A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv keretet hoz létre a csődközeli állapotban lévő bankok rendezett helyreállítására és szanálására vonatkozóan annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a gazdaságra gyakorolt hatás, valamint hogy ne legyen többé szükség az adófizetők által finanszírozott mentőcsomagokra.
Az irányelv:
- szanálási tervezés és válságkezelési protokollok révén biztosítja a csődközeli állapotban lévő bankok hatékony irányítását
- egy hitelezői feltőkésítési mechanizmus bevezetésével megakadályozza, hogy bankcsőd esetén az adófizetők segítségére legyen szükség (a bank fizetésképtelensége esetén a részvényeseknek és a hitelezőknek kell viselniük a költségeket)
- a bankszektor által finanszírozott szanálási alapokat hoz létre, amelyekből szükség esetén támogatás nyújtható a csődközeli állapotban lévő bankok szanálásához
Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet
Az egységes felügyeleti mechanizmusról (EFM) szóló rendelet meghatározza azon szerep kereteit, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) a bankunión belüli jelentős bankok felügyeletében tölt be.
Az EFM körvonalazza az EKB felügyeleti feladatait és az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködését.
Az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet
Az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet megállapítja azon szerep kereteit, amelyet az Egységes Szanálási Testület (ESZT) a bankunión belüli, csődközeli állapotban lévő bankok szanálásában tölt be.
Az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet meghatározza az ESZT-nek a szanálási tervezéssel, a döntéshozatali eljárásaival, valamint az Egységes Szanálási Alap felhasználásával kapcsolatos hatásköreit.
A Bázel III standardok
A Bázel III standardok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által azzal a céllal kidolgozott nemzetközi banki szabályozások összességét jelentik, amelyek arra irányulnak, hogy a likviditás növelésével és a bankok tőkeáttételének csökkentésével megerősítsék a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket.
E standardok a tőkekövetelményekről szóló rendelet és irányelv módosításai révén beépítésre kerültek az uniós szabályozási keretbe.
A Bázel II keretrendszerhez képest a Bázel III több kulcsfontosságú rendelkezéssel egészíti ki a szabályozást, amelyek értelmében:
- a bankoknak több tőkével kell rendelkezniük a potenciális veszteségek fedezése érdekében, ezáltal nagyobb mértékű stabilitást biztosítva a pénzügyi visszaesések idején
- a bankokat kötelezik arra, hogy kellő összegben tartsanak jó minőségű likvid eszközöket annak érdekében, hogy képesek legyenek átvészelni egy 30 napos stresszforgatókönyvet (likviditásfedezeti ráta)
- a bankok stabil finanszírozási forrásokkal, illetve forrásellátottsággal kell, hogy rendelkezzenek annak érdekében, hogy egyéves időhorizonton fenn tudják tartani a működésüket (nettó stabil forrásellátottsági ráta)
- egy nem kockázatalapú intézkedés kerül végrehajtásra azzal a céllal, hogy korlátozzák a túlzott tőkeáttétel kialakulását a bankszektorban (tőkeáttételi mutató)
- a jobb kockázatkezelési gyakorlatok és a szigorúbb stressztesztelés biztosítják azt, hogy a bankok képesek legyenek hatékonyan ellenállni a gazdasági sokkhatásoknak
A Tanács 2024. május 30-án elfogadta a Bázel III végrehajtására irányuló jogalkotási csomagot. Az új szabályok 2025. január 1-jén léptek hatályba azzal együtt, hogy bizonyos követelmények többéves bevezetési időszak tárgyát képezik.
Az uniós intézmények szerepe
Az uniós banki keretrendszerben több kulcsfontosságú intézmény is részt vesz, amelyek mindegyike más-más, egyedi szerepet tölt be a pénzügyi stabilitás fenntartásában.
Az egységes felügyeleti mechanizmuson belül az Európai Központi Bank tölti be az euróövezetbeli jelentős bankok felügyeletéért felelős legfőbb szerv szerepét. Ennek keretében biztosítja, hogy a szóban forgó bankok megfeleljenek a prudenciális követelményeknek.
Az Egységes Szanálási Testület feladata, hogy megtervezze és irányítsa a csődközeli állapotban lévő bankok szanálását az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében. Munkáját az Egységes Szanálási Alap támogatja.
Az Európai Bankhatóság (EBH) Unió-szerte előmozdítja a hatékony és következetes prudenciális szabályozást és felügyeletet, valamint technikai standardokat és iránymutatásokat dolgoz ki a szabályozási gyakorlatok harmonizációja céljából.
Az illetékes nemzeti hatóságok felügyelik a kisebb bankokat, továbbá végrehajtják az uniós jogszabályokat nemzeti szinten, kiegészítve az EKB és az EBH munkáját.
A legújabb és a folyamatban lévő fejlemények
Az uniós banki keretrendszer – a globális gazdasági változásokra, a műszaki haladásra, valamint a fenntarthatósági prioritásokra reagálva – folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik. E munka célja a pénzügyi rendszer rezilienciájának fokozása, az innováció elősegítése és a fogyasztók védelmének a biztosítása mellett.
A digitális pénzügyi csomag
A digitális pénzügyi szolgáltatások gyors ütemű bővülésére válaszul az EU átfogó szabályozási keretet dolgoz ki a kriptovaluták, a pénzügyi technológiai innovációk és a digitális fizetési rendszerek jelentette kihívások kezelésére.
A fenntartható finanszírozás
A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységeknek a banki szabályozásba való beépítése prioritást képez az EU számára. A Tanács november 19-én új szabályokat fogadott el, amelyek célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.
Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) fogja engedélyezni és felügyelni az EU-ban működő ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat, biztosítva, hogy eleget tegyenek az átláthatósági követelményeknek.
A pénzmosás elleni küzdelem
Az újonnan felmerülő kockázatok kezelése és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem érdekében az EU továbbfejleszti a pénzmosás elleni küzdelemre (AML) irányuló keretét. Ez magában foglalja a szigorúbb ellenőrzéseket, a pénzügyi tranzakciók nagyobb mértékű átláthatóságát, valamint a nemzeti és az uniós hatóságok közötti szorosabb együttműködést.
Az új uniós Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozása központi szerepet játszik majd a megfelelés nyomon követésében és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok Unió-szerte egységes alkalmazásának biztosításában.
A válságkezelés és a betétbiztosítás felülvizsgálata
Az elmúlt években a tagállamok hatóságai gyakran kerestek megoldást az uniós keretrendszeren kívül azokra a helyzetekre, amikor kisebb és közepes méretű bankok mentek csődbe az EU-ban. Ez egyes esetekben ahhoz vezetett, hogy az adófizetők pénzét használták fel csődközeli állapotban lévő bankok megsegítésére, szemben a bank kötelezően előírt belső forrásaival, illetve a magánszektorba tartozó, az ágazat által finanszírozott biztonsági hálókkal, amelyeknek az igénybevételét pedig az uniós bankszanálási keret előirányozta.
E helyzetre reagálva a Bizottság 2023 áprilisában javaslatot tett a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer reformjára. A Tanács 2024. május 19-én tárgyalási megbízás elfogadásával megállapodott a keretrendszerre vonatkozó álláspontjáról. A Tanács és az Európai Parlament 2025. június 25-én megállapodásra jutott a felülvizsgálatról, ami újabb lépést jelent az uniós bankunió kiteljesítése felé.
A reformcsomagba tartozó jogalkotási javaslatok módosítanák a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet, az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendeletet és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet. A felülvizsgálat célja, hogy áthidalja a finanszírozási hiányt azáltal, hogy kiegészítő szanálásfinanszírozási eszközként hozzáférést biztosít a kis és közepes méretű bankok számára az ágazat által finanszírozott biztonsági hálókhoz, és csökkenti a nem garantált betétesek általi hitelezői feltőkésítésre való támaszkodásukat.
- Bankszanálás: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az uniós válságkezelési keret megerősítéséről (sajtóközlemény, 2025. június 25.)
- Banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer: a Tanács elfogadta álláspontját (sajtóközlemény, 2024. június 19.)
A jegyzési láncok
A Tanács 2024. március 26-án – a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer reformjának keretében – elfogadta a jegyzési láncokról szóló irányelvet. Ezen irányelv módosítja a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet, valamint az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendeletet, továbbá célzott kiigazításokat vezet be, amelyek fontos szerepet fognak játszani abban, hogy a keretrendszer arányosabbá váljon.
Legutóbbi frissítés: 2025. június 25.