Magyarázat az euróövezeti költségvetési eszközhöz
Mi az a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz?
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célzottan az euróövezetre irányuló eszköz. Strukturális reformokból és közberuházásokból álló csomagokat finanszíroz majd annak érdekében, hogy élénkítse az euróövezeti gazdaságok potenciális növekedését és növelje a közös valuta gazdasági sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét.
Annak ellenére, hogy az uniós költségvetésen alapul, ez a költségvetési eszköz sok tekintetben eltér a már meglévő uniós eszközöktől. Az euróövezeti csúcstalálkozó és az eurócsoport minden évben stratégiai iránymutatással szolgál majd e költségvetési eszközre vonatkozóan, az eszköz irányítása pedig a Bizottság feladata lesz.
A válságot követően még sürgetőbbé vált az igény egy az euróövezetre összpontosító eszköz iránt, amit az euróövezeti tagok között kialakuló különbségek is felerősítettek. Az euróövezet nem rendelkezett olyan eszközökkel, amelyekkel elő lehetne mozdítani a versenyképességet és a konvergenciát a tagjai körében, valamint erősíteni lehetne a gazdasági koordinációt. Megfelelő kialakítással ez az eszköz az inkluzív és fenntartható növekedés egyik mozgatórugójává válhat.
Az ERM II. árfolyam-mechanizmusban részt vevő, euróövezeten kívüli tagállamoknak önkéntes alapon lehetőségük lesz a részvételre.
Mikor lép működésbe?
Az eszköz a tervek szerint a 2021–2027-re szóló uniós költségvetéssel (más néven a többéves pénzügyi kerettel) együtt kezdi meg működését, amely várhatóan 2021-ben lép hatályba.
Mennyi pénz áll majd rendelkezésre?
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz az uniós költségvetésre fog támaszkodni. Az eszköz rendelkezésére álló források összegéről még nem született döntés. A vezetők erről az uniós költségvetési tárgyalások keretében fognak dönteni.
Annak érdekében, hogy az eszköz nagyságát sikerüljön meghatározni a 2021–2027-re szóló uniós költségvetésről folytatott tárgyalások során, a Tanács finn elnöksége – amely e tárgyalásokat vezeti, és amelyet a vezetők felkértek egy úgynevezett „tárgyalási keretdokumentum” benyújtására – figyelembe kívánja venni, hogy a 2021–2027-re szóló uniós költségvetési csomagra vonatkozó bizottsági javaslatban szereplő, meghatározott költségvetési sorban előirányzott összegből mekkora az euróövezet részesedése. Az említett költségvetési sor a reformösztönző eszközhöz kapcsolódik, amelyet eredetileg azzal a céllal alakítottak ki, hogy az összes uniós országban támogassa a reformkezdeményezéseket. Javaslatában a Bizottság e költségvetési sorra 25 milliárd eurót különített el, amelyből mintegy 17 milliárd eurót juttatnának a 19 euróövezeti országnak. Ezek az összegek ebben a szakaszban pusztán tájékoztató jellegűek.
Ki fogja működtetni az eszközt? Mi lesz az eurócsoport szerepe?
Az euróövezeti országok stratégiai iránymutatással szolgálnak majd az eszközre vonatkozóan, a Bizottság pedig felügyeli a végrehajtását és támogatást nyújt a tagállamok számára.
Az euróövezeti kormányok az euróövezet egészére vonatkozóan meghatározzák majd a beruházási és reformprioritásokat, amelyek az alapját fogják képezni az egyes országok által előterjesztett projektek értékelésének.
Hogyan kapcsolódik az eszköz az európai szemeszterhez?
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz által támogatandó reformokra és beruházásokra irányuló projektek kiválasztási folyamata az európai szemeszter menetrendjén fog alapulni.
Az euróövezeti tagok e folyamat első lépéseként megvitatják a reform- és beruházási prioritásokat. Ezt az euróövezetre vonatkozó megerősített ajánlások fogják követni, amelyek a szemeszter kulcsfontosságú részét képezik.
A tagállamok ezután javaslatokat nyújtanak be, amelyeknek alapvetően a nemzeti reformprogramokhoz kapcsolódó reform- és beruházási csomagokból kell állniuk. A projektek értékelése során a Bizottság figyelembe fogja venni a már meglévő országspecifikus ajánlásokat.
A tagállami javaslatokban nemcsak a beruházások és adott esetben a strukturális reformok becsült költségeit, valamint e becsült költségek indokolását kell feltüntetni, hanem a végrehajtási ütemtervet is, a vonatkozó mérföldkövekkel és célokkal együtt.
Milyen szerepet fognak betölteni a nemzeti parlamentek e költségvetési eszközzel kapcsolatban?
A költségvetési eszköz az uniós költségvetés része lesz, ami azt jelenti, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek is fontos szerep jut.
A költségvetés végrehajtásáért a Bizottság felel. Emellett az Európai Számvevőszék ellenőrzi a források felhasználását, továbbá arra az Európai Parlament általi mentesítési eljárás is vonatkozik.
Ugyanakkor a nemzeti parlamenteknek is lehetőségük lesz arra, hogy beleszóljanak az országuk által benyújtott, támogatható projektekre vonatkozó javaslatokba.
Mi indokolja az euróövezeti költségvetés kialakítására irányuló elképzelést?
A szakpolitikai döntéshozók és a közgazdászok között már régóta vita tárgya, hogy a gazdasági és monetáris unió felépítéséből nem hiányzik-e egy olyan fiskális pillér, amelyre az egységes monetáris politika támaszkodhatna.
A jelenlegi felállásban a fiskális politika nem tartozik megosztott hatáskörbe, hanem arról a nemzeti hatóságok döntenek, amelyeknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a közösen elfogadott fiskális szabályokat.
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközzel célzottan az euróövezetre irányuló eszköz jön létre. A konvergencia és a versenyképesség előmozdításával ez az eszköz azt kívánja elősegíteni, hogy az euróövezet gazdaságai közeledjenek egymáshoz. Ezzel várhatóan hatékonyabbá válhat a monetáris politika, ami pedig enyhítheti az állandó költségvetési transzferek szükségességével kapcsolatos aggodalmakat.
Hogyan fogják finanszírozni az országok ezt az eszközt?
Az eszköz az uniós költségvetésre fog támaszkodni. Az uniós költségvetést a tagállamok hozzájárulásaiból finanszírozzák, amelyek nagyjából megfelelnek gazdaságuk méretének.
A rendeletben szerepelni fog egy olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a részt vevő tagok számára, hogy az uniós költségvetés úgynevezett saját forrásain felüli nemzeti hozzájárulásokból finanszírozzák az eszközt. Ehhez kormányközi megállapodás megkötésére lenne szükség.
Ezzel kapcsolatban folytatódik a szakmai munka, és a végleges döntést az uniós költségvetési tárgyalások keretében fogják meghozni.
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében a forrásokat vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön, illetve mindkettő formájában folyósítják majd?
A támogatás vissza nem térítendő támogatás – más szóval közvetlen pénzügyi hozzájárulás – formáját fogja ölteni. A költségbecslés – az egyes tagállamoknak járó keretösszegen belül, a hozzájárulási kulcs alapján – határozza meg azt a támogatási összeget, amelyet a tagállam egy adott projekthez kap majd.
Miben különbözik a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz a többi strukturális alaptól?
Ez az eszköz más uniós költségvetési eszközöktől – különösen a strukturális alapoktól – főként a célzott irányításban, valamint a források elosztására és elköltésére jellemző rugalmasságban különbözik.
Az eszköz az euróövezeti tagok változó kihívásainak kezelésére szolgál. E célból az euróövezeti tagok évente közösen döntenek majd a pénz felhasználásának módjáról, teret adva maguknak a hatékony gazdasági irányításhoz.
E folyamat felerősítése érdekében az eszköz – a prioritásokkal összhangban – bizonyos fokú rugalmasságot tesz lehetővé a források országok közötti elosztásában.
Mindez ellentétben áll a többéves uniós költségvetéssel, amely a teljes költségvetés jelentős részét előzetesen elosztja.
Az országoknak társfinanszírozást kell nyújtaniuk?
A tagállamoknak is ki kell venniük a részüket a költségekből. Rendes körülmények között a nemzeti kormányok fedezik a támogatható projektek költségeinek 25%-át. A Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott súlyos gazdasági körülmények esetén ezt a társfinanszírozási arányt a felére csökkentik majd.
A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz stabilizációs szerepet is betölt?
Az eszköz célja a konvergencia és a versenyképesség biztosítása. Válság idején az erőforrások szűkösek, és ennek gyakran a beruházások látják kárát. A beruházások szintjének védelme érdekében a nemzeti társfinanszírozási arányokat súlyos gazdasági körülmények esetén csökkenteni fogják. Ez segíteni fog a gazdaság támogatásában.
Már folynak a szakmai szintű megbeszélések egy stabilizációs eszköz, például egy közös munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer vagy egy bevételcsökkenés esetén bevonható alap („rainy day fund”) létrehozásáról. E kérdésben azonban még nem alakult ki konszenzus.
Hogyan osztják majd el a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz forrásait?
Az euróövezet összes országa profitálhat majd az eszközből.
A források legalább 80%-át országonként a következő két kritérium alapján osztják fel: az egy főre jutó GDP reciproka és a népesség. Minden ország megkapja a rá eső rész legalább 70%-át, ami azt jelenti, hogy tíz euróból legalább hetet vissza fog kapni a befizetett hozzájárulásából.
A források fennmaradó részét – az eszköz forrásainak legfeljebb 20%-át – rugalmasan használják fel annak érdekében, hogy különösen ambiciózus reform- és beruházási csomagok támogatásával meg lehessen oldani az országspecifikus kihívásokat.
Feltételhez kötött lesz-e a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz igénybevétele?
Nincs az eszközre vonatkozó külön feltételrendszer. Az uniós költségvetési forrásokhoz jutást korlátozó szakpolitikai feltételek vonatkoznak erre a költségvetési eszközre is.
Ez azt jelenti, hogy a finanszírozáshoz jutást a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott, alkalmazandó makrogazdasági feltételektől és az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó horizontális szabályok (pl. a költségvetési rendelet) betartásától teszik függővé.
Emellett a tagállamoknak teljesíteniük kell a strukturális reformokból és a beruházásokból álló javasolt csomagok végrehajtásához kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.
Ki és mikor döntött a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz létrehozásáról?
Miután az euróövezet úrrá lett a pénzügyi válságon, konszenzus alakult ki arról, hogy további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közös valuta ellenállóbbá váljon, és jobban védje a gazdaságokat a gazdasági sokkhatásoktól.
Ennek fényében a vezetők 2017 decemberében felkérték a minisztereket, hogy dolgozzák ki az Európai Stabilitási Mechanizmust, hozzanak létre védőhálót a bankszanáláshoz, és vigyék véghez a bankunió kiteljesítését.
Mário Centeno elnöksége alatt, 2018 első félévében az eurócsoport (az euróövezeten kívüli tagállamok részvételével) Franciaország és Németország észrevételei alapján tájékozódó megbeszélést folytatott az euróövezeti költségvetésről.
Ezt követően Mário Centeno levelet írt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amelyben megküldte a megbeszélések során felmerült azon lezáratlan kérdések átfogó listáját, amelyek részét képezhetik az euróövezeti reformoknak. Az uniós vezetők 2018 júniusában felkérték az eurócsoportot, hogy valamennyi említett kérdéssel foglalkozzon.
Az eurócsoport elnöke decemberben levelet írt Donald Tusk elnöknek, amelyben kijelentette, hogy a miniszterek készek dolgozni a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz kialakításán, végrehajtásán és ütemtervén.
Válaszul a vezetők felkérték az eurócsoportot, hogy határozza meg a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz legfontosabb jellemzőit, amelyeket ismertetésüket követően az uniós vezetők 2019 júniusában ismételten megerősítettek.