Színvonalas oktatás a gazdasági növekedés és a befogadás szolgálatában
The EU wants to equip its citizens with the skills needed in the labour market by reducing early school leave and upholding tertiary level education.
Minden ország maga felel az oktatási és képzési rendszeréért. Mindazonáltal az EU kulcsfontosságú támogató szerepet tölt be e téren. Ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok megosztását, valamint kiegészíti a tagállami intézkedéseket és reformokat.
Főbb számadatok
Az OECD adatai szerint:
- az uniós munkavállalók 20%-a esetében súlyos hiányosságok tapasztalhatók az alapvető készségek területén, beleértve az írás-olvasási és a számolási készséget is
- az európai felnőttek 25%-a nem tudja hatékonyan használni az információs és kommunikációs technológiákat
Miért van szükség az oktatásra és képzésre?
Az uniós gazdasági növekedés és foglalkoztatás fokozásában kulcsszerepet játszik annak biztosítása, hogy az uniós polgárok rendelkezzenek a sikeres munkaerőpiaci részvételhez szükséges készségekkel. Ennek elősegítése érdekében az EU növekedési stratégiájában (Európa 2020) az oktatás területére vonatkozóan két olyan célkitűzés szerepel, amelyet a tagállamoknak 2020-ig meg kell valósítaniuk:
- a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni
- biztosítani kell, hogy a 30–34 éves korosztály legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen
Az oktatás és képzés hozzájárulhat továbbá a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez. Az oktatás és képzés révén biztosítható az emberi és a polgári értékek fennmaradása, továbbá elősegíthető a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem. A párizsi és a dániai terrorista merényletekre reagálva, az uniós miniszterek egyetértettek az alábbiakban:
- biztosítani kell, hogy a gyermekek és a fiatalok polgári és interkulturális kompetenciákkal rendelkezzenek
- ösztönözni kell a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget
- elő kell segíteni a hátrányos helyzetű gyermekek oktatását
- ösztönözni kell a kultúrák közötti párbeszédet
A Tanácsban folyó munka
Az európai együttműködés céljainak meghatározása
A Tanács 2009-ben elfogadta az oktatás és képzés stratégiai keretrendszerét („Oktatás és képzés 2020”). E keretrendszer – szorosan kapcsolódva az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célokhoz – meghatározza az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés 2020-ig szóló célkitűzéseit és struktúráját.
2015 novemberében a Tanács és az Európai Bizottság jelentést fogadott el az e célkitűzések megvalósításában elért eredményekről. A jelentésben szerepelt továbbá az elkövetkező 5 év munkaprogramja, amely az alábbi hat kiemelt területre összpontosít:
- megfelelő és magas színvonalú készségek kialakítása az egész életen át tartó tanulás révén
- az inkluzív oktatás, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése
- nyitottabb és innovatívabb oktatás, amely teljes körűen kihasználja a digitális kor vívmányait
- a tanárok és az oktatók támogatásának fokozása
- a készségek és a képesítések átláthatóságának növelése a továbbtanulás és a mobilitás elősegítéséhez
- a fenntartható beruházások ösztönzése, az oktatási és képzési rendszerek színvonalának és hatékonyságának a fokozása
- Az oktatás és képzés stratégiai keretrendszere („Oktatás és képzés 2020”)
- Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (2015. november 23.)
Jelenlegi tevékenységi területek
1. Megfelelő és magas színvonalú készségek kialakítása
A Tanács 2017 novemberében következtetéseket fogadott el az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról. A következtetések több prioritást is kijelölnek, köztük a következőket:
- magas színvonalú, inkluzív oktatás biztosítása mindenkinek
- a tanárok és az iskolai vezetők fokozottabb érvényesülési lehetőséggel való felruházása
- elmozdulás az eredményesebb, méltányosabb és hatékonyabb kormányzás irányába.
Szintén 2017 novemberében a Tanács következtetéseket fogadott el az EU megújított felsőoktatási programjáról. A program általános célja a felsőoktatás korszerűsítése annak érdekében, hogy az lépést tudjon tartani a gyorsan változó környezettel.
2017. májusban a Tanács ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanuláseurópai képesítési keretrendszeréről. Az ajánlás célja, hogy Európa-szerte javítsa a képesítések átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és hordozhatóságát azáltal, hogy közös viszonyítási keretrendszert hoz létre a nemzeti képesítési rendszerekre vonatkozóan. Az ajánlás célja emellett az, hogy elősegítse az oktatási és képzési rendszerek modernizálását, valamint növelje a munkavállalók és a tanulók foglalkoztathatóságát, mobilitását és társadalmi integrációját.
A Tanács 2016. novemberben állásfoglalást fogadott el az új készségfejlesztési programról, amelyben meghatározza a Tanács által e téren végzendő munka legfontosabb irányvonalait. A készségfejlesztési program, melynek célja, hogy támogassa az emberekbe történő, egész életüket végigkísérő befektetéseket, többek között a következő területekre terjed ki:
- készségfejlesztés
- a képesítések kölcsönös elismerése
- mind a szakképzés, mind a felsőoktatás támogatása
- valamint hogy miként lehetne maradéktalanul kiaknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket
A Tanács 2016. májusban következtetéseket fogadott el a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről. A következtetésekben hangsúlyozta, hogy az oktatásnak és a képzésnek alapvető szerepe van abban, hogy a fiatalok médiaműveltségre tegyenek szert és később felelős polgárrá váljanak.
Az Európai Bizottság 2015 novemberében benyújtotta a Tanácsnak a 2016. évi éves növekedési jelentést, amely 2016 vonatkozásában elindítja az európai szemesztert. A Bizottság a jelentésben felhívta a figyelmet arra, hogy – az innováció és a versenyképesség serkentése, valamint a munkanélkülivé válás megakadályozása érdekében – megfelelő készségekkel kell felruházni a polgárokat. Emellett teljesítményorientált reformokat szorgalmazott az oktatási és képzési rendszerekben.
2. Az inkluzív oktatás ösztönzése
A Tanács 2016 novemberében politikai megállapodásra jutott a Bizottság által javasolt készséggarancia keretében a felnőttek számára kínált új lehetőségekre vonatkozó ajánlásról. Az ajánlás lehetőséget kíván biztosítani az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára ahhoz, hogy elsajátíthassák a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban való aktív részvételhez szükséges készségeket, tudást és kompetenciákat.
Ugyanennek az évnek az elején, 2016 februárjában a Tanács állásfoglalást fogadott el, amelyben vázolja, hogy az oktatás miként mozdíthatja elő az EU egészében a társadalmi-gazdasági fejlődést és a befogadást. Az állásfoglalásban a következők kapnak hangsúlyt:
- az oktatásba való célzott beruházásra irányuló intézkedések
- miként lehet a legjobban kiküszöbölni a készségek terén mutatkozó hiányosságokat a munkahelyteremtés és az európai gazdasági növekedés elősegítése érdekében
- az oktatás szerepe a polgári szerepvállalás és a társadalmi befogadás előmozdításában
A Tanács 2015 novemberében következtetéseket fogadott el a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről. Ebben kiemelte az alábbi tényezők szerepét:
- különböző hátrányos helyzetek, így például a migráns hátterű gyermekek, a roma gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete
- az oktatási rendszerek kialakítása és az olyan tényezők, mint például az erőszak, a zaklatás, az oktatási módszerek vagy a tantervek
A miniszterek kijelentették: minden fiatal számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani a színvonalas oktatásban való részvételhez. Felkérték a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó intézkedések támogatásához használják ki az uniós eszközök révén biztosított finanszírozási lehetőségeket.
Szintén 2015 novemberében a Tanács különböző stratégiákat vitatott meg a migráns hátterű személyek integrálása céljából. A miniszterek általánosságban úgy vélték, hogy elengedhetetlenül fontos előtérbe helyezni:
- a fogadó ország nyelvének hatékony elsajátítását
- a korábbi képesítések gyors és eredményes értékelését és elismerését
- a közös európai értékek szisztematikus előmozdítását
- a tanárok, a diákok és a szülők felkészítését az iskolákban megjelenő nagyobb fokú sokféleségre
A 2015. márciusi párizsi nyilatkozatot követő intézkedésként a holland elnökség továbbá kiemelt kérdésként kezelte az uniós polgárságnak és az alapvető értékeknek az oktatáson keresztül történő előmozdítását.