Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata
Az Európai Tanács fontos szerepet játszik a magas rangú uniós tisztségviselők kinevezésében. 2019. július 2-án megválasztotta az Európai Tanács elnökét, javaslatot tett az Európai Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az Európai Központi Bank elnökének személyére.
Az Európai Tanács elnöke
A Szerződések (15. cikk (5) bekezdés) értelmében az Európai Tanács minősített többséggel választja meg elnökét. Az elnök megbízatása két és fél évre szól, és egyszer megújítható.
Az Európai Tanács 2019. július 2-án Charles Michelt választotta az Európai Tanács következő elnökévé. Az elnök 2019. december 1-jén lépett hivatalba.
Az Európai Bizottság elnöke
Az Európai Bizottság elnöki tisztségét a következő öt évben betöltő személy jelölésére vonatkozó eljárást az Európai Unióról szóló szerződés (17. cikk (7) bekezdés) állapítja meg.
„Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minősített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg.” Az Európai Unióról szóló szerződés, 17. cikk (7) bekezdés
Ezenkívül a Szerződéshez fűzött 11. nyilatkozat kimondja, hogy „az Európai Parlament és az Európai Tanács közös felelősséggel tartozik az Európai Bizottság elnökének megválasztásához vezető folyamat zavartalan lebonyolításáért. Ezért az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői az Európai Tanács határozatát megelőzően – a legmegfelelőbbnek ítélt keretek között – lefolytatják a szükséges konzultációkat.”
Az Európai Tanács 2019. július 2-án elfogadta azon határozatát, amelyben azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy Ursula von der Leyent válassza meg az Európai Bizottság elnökévé. Az Európai Parlament 2019. július 16-án megválasztotta a javasolt jelölt személyt.
A Tanács a megválasztott elnökkel, Ursula von der Leyennel közös megegyezésben 2019. szeptember 10-én elfogadta a biztosjelöltek listáját. A listán szereplő személyeket a Tanács a 2024. október 31-ig terjedő időtartamra a Bizottság tagjaivá javasolja kinevezni. E személyeket a tagállamok ajánlásai alapján választották ki.
A Tanács a megválasztott elnökkel, Ursula von der Leyennel közös megegyezésben 2019. november 25-én elfogadta azon személyek új listáját, akiket a Tanács a 2024. október 31-ig terjedő időtartamra a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni.
Az Európai Parlament 2019. november 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette Bizottság kinevezését. November 28-án az Európai Tanács írásbeli eljárás keretében kinevezte az új Bizottságot a 2019. december 1-jétől 2024. október 31-ig terjedő időszakra.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztása (Infografika)
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az Európai Tanács minősített többséggel, valamint a Bizottság elnökének egyetértésével az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is kinevezi (18. cikk (1) bekezdés). A főképviselő, akinek kinevezése öt évre szól, kettős tisztséget tölt be: ő egyben az Európai Bizottság alelnöke és a Külügyek Tanácsa üléseinek elnöke is. A főképviselő munkáját az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.
Az Európai Tanács 2019. július 2-án úgy ítélte meg, hogy Josep Borrell Fontelles a megfelelő jelölt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára. Ursula von der Leyen, a Bizottság megválasztott elnöke július 26-án jóváhagyta, hogy az Unió főképviselőjévé Josep Borrell Fontellest nevezzék ki.
Ezt követően az Európai Tanács augusztus 6-án hivatalosan főképviselővé nevezte ki Josep Borrell Fontellest.
Az Európai Parlament 2019. november 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette Bizottság testületként való kinevezését, amelyben Josep Borrell Fontelles látja el a főképviselői tisztséget és egyben a Bizottság egyik alelnöke is. November 28-án az Európai Tanács írásbeli eljárás keretében kinevezte az új Bizottságot a 2019. december 1-jétől 2024. október 31-ig terjedő időszakra.
Az Európai Központi Bank elnöke
Az Európai Tanács az EKB elnökét nyolcéves időtartamra nevezi ki, miután a Tanács ajánlása alapján meghozta (végleges) határozatát. Emellett konzultál az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával (amely az Igazgatóság 6 tagjából, valamint a 19 euróövezeti tagállam központi bankjainak elnökéből áll). Ezt követően az Európai Tanács minősített többségi szavazással hozza meg a határozatát. Ezt az eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 283. cikke állapítja meg.
Az Európai Tanács 2019. július 2-án úgy ítélte meg, hogy Christine Lagarde a megfelelő jelölt az Európai Központi Bank elnöki posztjára. Ezt követően a Tanács (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9-én hivatalos ajánlást adott ki. Az Európai Parlament és az Európai Központi Bank 2019. szeptember 17-én, illetve 2019. július 25-én nyilvánított véleményt az Európai Tanács részére.
2019. október 18-án az Európai Tanács Christine Lagarde-ot nevezte ki az Európai Központi Bank elnökévé, akinek megbízatása nyolc évre szól és nem újítható meg. Christine Lagarde 2019. november 1-jén lépett hivatalba.
Az EKB Igazgatóságának kinevezése (Infografika)
A földrajzi és a demográfiai sokféleség, valamint a nemi egyensúly tiszteletben tartása
A Szerződéshez fűzött 6. nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy „[a]z Európai Tanács, illetve a Bizottság elnöki posztjának, illetve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjának betöltésére kijelölt személyek kiválasztása során kellő figyelmet kell fordítani az Unió, illetve a tagállamok földrajzi és demográfiai sokfélesége tiszteletben tartásának szükségességére”. Emellett a Szerződés – általánosabb jelleggel – a nemek közötti egyensúly biztosításának szükségességét is előírja.
Az EU állam-, illetve kormányfőinek 2018. február 23-i, nem hivatalos ülésén az uniós vezetők megbeszélést tartottak a magas rangú tisztségviselők kinevezéséről, és ezen belül a Spitzenkandidaten-eljárásról. A csúcstalálkozót követő sajtókonferencián Donald Tusk elmondta: a vezetők egyetértettek abban, hogy az Európai Tanács tagjai nem tudják előzetesen garantálni, hogy valamelyik listavezető jelöltet javasolják majd az Európai Bizottság elnöki posztjára. A vezetők abban is egyetértettek, hogy ez az eljárás semmiképp sem lehet automatikus. A Szerződés nagyon világosan megfogalmazza, hogy a jelölt személyére való javaslattétel az Európai Tanács saját hatáskörébe tartozik, és ennek során figyelembe kell vennie az európai választásokat és megfelelő konzultációkat kell folytatnia.