Új élelmiszerek
A Bizottság 2013-ban az új élelmiszerekre vonatkozó rendeletjavaslatot terjesztett be, amelynek célja az 1997 óta érvényben lévő szabályok aktualizálása.
A tudományos és technológiai fejlődésnek köszönhetően változások történtek az élelmiszer-termelésben, így új összetevők, illetve olyan új termelési módszerek láttak napvilágot, mint például a nanotechnológia. Emellett a tömegturizmus és a migráció hatására megnőtt az érdeklődés az olyan élelmiszerek – így például egyes rovarok és trópusi gyümölcsök – iránt, amelyek korábban nem képezték a hagyományos étrend részét az EU-ban.
Ezáltal megnőtt az igény arra, hogy a fogyasztókat megnyugtassák a forgalomba kerülő új termékek biztonságosságáról.
A javasolt rendelet általános célja az, hogy tovább könnyítse az új élelmiszerek szabad mozgását az Unió egységes piacán, megőrizve ugyanakkor a magas szintű élelmiszer-biztonságot.
Emellett a rendelet arra törekszik, hogy gyorsabbá váljon az az engedélyezési eljárás, amelynek keretében forgalomba hozataluk előtt értékelik az élelmiszerek biztonságát. A rendelet további céljai közé tartozik az új élelmiszerek fogalmának a tisztázása.
A Tanács 2015. november 16-án fogadta el azokat az új szabályokat, amelyeket az Európai Parlament 2015. október 28-án jóváhagyott.
Mit értünk „új élelmiszer” alatt az Unió piacán?
Új élelmiszernek számítanak azok az élelmiszerek, amelyeket az emberek az e területet érintő első rendelet hatálybalépése, azaz 1997 májusa előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az EU-ban. A meghatározás kiterjed mindazokra az élelmiszerekre, amelyek új összetevőket tartalmaznak, és azokra is, amelyeket új eljárással állítanak elő. Néhány példa:
- a hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek
- tojássárgájából származó foszfolipidek
- koagulált burgonyafehérjék és hidrolizátumok
Új szabályok
Az elfogadott szöveg több helyen módosítja az eddigi szabályokat.
Gyorsabb engedélyezési eljárás
Az új szabályok alkalmazásával az engedélyezési eljárás átlagosan körülbelül 18 hónapig fog tartani, szemben a jelenlegi három évvel.
Az új szabályok alapján a nemzeti engedélyezések jelenlegi rendszere helyébe uniós szintű rendszer lép. Ez azt fogja jelenteni, hogy az engedélyezést és az uniós jegyzékbe vételt követően bármely élelmiszeripari szereplő forgalmazhatja az adott új élelmiszert. Ezáltal pedig elkerülhető az, hogy más vállalkozások ugyanarra az új élelmiszerre vonatkozóan új kérelmeket nyújtsanak be.
A rendelettervezet lehetővé teszi bármely érdekelt fél számára, hogy tudományos információkat továbbítson a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, ami fokozza az eljárás átláthatóságát, és ezáltal elkerülhetővé válnak a – különösen az állatokon végzett – tesztek közötti átfedések.
Nanoanyagok
Az új szabályok a mesterséges nanoanyagokat tartalmazó vagy azokból álló élelmiszerekre is vonatkoznak, és előírják, hogy az ilyen anyagok vizsgálatához használt módszereknek megfelelőnek kell lenniük ezen anyagok jellemzői szempontjából.
A Bizottság megbízást kap, hogy a mesterséges nanoanyagok fogalmának meghatározását hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, illetve a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározásokhoz.
Klónozás
Az új szabályok vonatkoznak az állati klónokból származó élelmiszerekre is addig, amíg hatályba nem lépnek a kifejezetten az e területre vonatkozó szabályok. A Bizottságnak a klónozásra vonatkozó tervezett szabályait a Tanács és az Európai Parlament jelenleg tárgyalja.
A szövetekből és rovarokból származó élelmiszerek
Az új szabályok vonatkoznak majd a szövet- és sejtkultúrákból, valamint a rovarokból származó élelmiszerekre is. Ennek eredményeként ezeket az élelmiszereket is engedélyeztetni kell majd.
Az új szabályok hatályba lépése
Miután a Tanács 2015. november 16-án elfogadta az új szabályokat, 2015. december 11-én azok kihirdetésre kerültek az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba léptek. Az új szabályok alkalmazását a hatálybalépésüktől számított két év múlva kell megkezdeni az uniós tagállamokban.