Egységes felügyeleti mechanizmus

Főbb célkiűzések:

• az európai bankszektor megerősített felügyelete egységes magas szintű standardok és követelmények alapján
• az európai bankszektor stabilitásának biztosítása
• az euróövezet és az egységes piac egészének pénzügyi stabilitásához és pénzügyi integrációjához való hozzájárulás

Az egységes felügyeleti mechanizmus a bankunió egyik alapvető pillére, olyan uniós szintű rendszer, amely az euróövezet, valamint a mechanizmushoz csatlakozó, euróövezeten kívüli uniós tagállamok hitelintézeteinek prudenciális felügyeletét látja el.

Feladata az európai bankszektor fokozott felügyelete.

A felügyelet egy integrált struktúra keretében valósul meg, amelynek része egyrészről egy nemzetek feletti hatóság – az Európai Központi Bank – másrészről a nemzeti felügyeleti hatóságok, amelyek egységes, szigorú standardok és követelmények alapján, szorosan együttműködnek egymással.

Az egységes felügyeleti mechanizmus keretében végzett tevékenységeket a bankunió egy másik alapvető pillére, az egységes szanálási mechanizmus támogatja, amelynek részei az egységes szanálási hatóság (a testület) és az Egységes Szanálási Alap, és feladata a csődközeli helyzetbe került bankok szanálásában való közreműködés.

Fő feladatok 

• felügyeli, hogy a hitelintézetek megfeleljenek a prudenciális követelményeknek
• korai szakaszban feltárja a hiányosságokat
• biztosítja e hiányosságok orvoslását annak érdekében, hogy a helyzet ne válhasson az általános pénzügyi stabilitást fenyegető kockázattá

Struktúra

Az egységes felügyeleti mechanizmus részei az Európai Központi Bank (EKB) és a résztvevő uniós tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai.

Jogi aktusok

Az egységes felügyeleti mechanizmust az EKB-ra felügyeleti feladatokat ruházó rendelet, valamint az Európai Bankhatóság létrehozásáról szóló módosított rendelet hozta létre.

• A Tanács rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról
• Az Európai Bankhatóság (EBH) létrehozásáról szóló módosított 1093/2010/EU rendelet
• A Tanács nyilatkozata az EBH szavazási szabályairól

Az együttműködés részletes szabályai

Az Európai Központi Bank és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés részletes gyakorlati szabályait az SSM-keretrendeletként is ismert EKB-rendelet állapítja meg.

• SSM framework regulation (EUR-Lex)

Hasonló együttműködési megállapodások jöttek létre az EU Tanácsa és az EKB, valamint az Európai Parlament és az EKB között.

• Az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodás az egységes felügyeleti mechanizmushoz kapcsolódó eljárások tekintetében folytatandó együttműködésről
• Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodás az egységes felügyeleti mechanizmusról

Kinek mi a feladata az egységes felügyeleti mechanizmusban?

 

Európai Központi Bank

Az EKB felel az egységes felügyeleti mechanizmus teljes körű működéséért.

Közvetlenül felügyeli a „jelentős” euróövezeti bankokat (különös tekintettel a nagy, rendszerszinten jelentős bankokra), a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szorosan együttműködve.

Azok a bankok tartoznak az EKB közvetlen felügyelete alá, amelyek eszközeinek értéke meghaladja a 30 milliárd eurót vagy a székhely szerinti országuk GDP-jének legalább 20%-át képviselik. Az euróövezetben jelenleg mintegy 120 ilyen bank található, és ezek a bankok adják az euróövezet teljes banki eszközértékének majdnem 85%-át.

• Az EKB által felügyelt bankok jegyzéke

A felügyelet azt jelenti, hogy rendszeres ellenőrzésekre kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a bankok működőképesek legyenek. Ebbe beletartozik a hitelnyújtás, a hitelfelvétel és a befektetések vizsgálata, illetve általánosabban az egységes szabálykönyv betartásának ellenőrzése.

Az EKB 2014 novemberétől tölti be teljes körű felügyeleti hatáskörét.

Az EKB az előkészítő szakaszban átfogó értékeléseket végez a bankok megbízható működésének ellenőrzésére, amelyek keretében vizsgálja a bankok mérlegét, különösen az eszközök minőségét is, továbbá stresszteszteket hajt végre annak ellenőrzésére, hogy a bankok elegendő tőkével rendelkeznek-e és képesek-e átvészelni egy válságot.

Az EKB ezeket az ellenőrzéseket adott esetben az Európai Bankhatósággal együttműködve végzi. 

• Az EKB útmutatója a bankfelügyeletről

Az EKB hatáskörébe tartozik, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együttműködve engedélyezze a bankok működését vagy visszavonja az engedélyüket, továbbá hogy az előírások be nem tartása esetén szankciókat vessen ki.

Ezenkívül ellenőrzi a kisebb bankoknak a nemzeti felügyeleti hatóságok által végzett felügyeletét. A felügyeleti standardok egységes alkalmazása érdekében dönthet úgy, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő országok bármely bankját közvetlenül felügyeli.

Az EKB az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek tartozik beszámolással ezeknek a szabályoknak a betartásáért. Az EKB az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is külön átláthatósági és elszámoltatási megállapodást kötött.

• Átfogó értékelés (EKB)

Az EKB felügyeleti testülete

Az EKB felügyeleti feladatait egy külön erre a célra felállított felügyeleti testület végzi. A testület határozatait elfogadottnak kell tekinteni, ha az EKB Kormányzótanácsa nem utasítja el azokat.

A testület tagjai a következők:

• elnök
• alelnök
• az EKB 4 képviselője
• a résztvevő uniós tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságának 1–1 képviselője

A felügyeleti testületben az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő, euróövezeten kívüli országok az euróövezeti tagokéval egyenértékű, teljes körű szavazati joggal rendelkeznek.

Az EKB felügyeleti testületének elnökévé Danièle Nouy-t nevezték ki 2013 decemberében, alelnökévé pedig Sabine Lautenschlägert 2014 februárjában. Mindkettőjük megbízatása 5 évre szól, és nem újítható meg.

• Danièle Nouy-t nevezték ki az EKB felügyelőbizottságának elnökévé (sajtóközlemény)
• Sabine Lautenschlägert nevezték ki az Európai Központi Bank felügyeleti testülete alelnökének (sajtóközlemény)
• A felügyeleti testület tagjainak kinevezése (sajtóközlemény)

Nemzeti felügyeleti hatóságok

A nemzeti felügyeleti hatóságok feladata a kisebb bankok felügyelete, valamint a fogyasztóvédelemhez, a pénzmosáshoz, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz és a harmadik országbeli bankok fiókjaihoz kapcsolódó egyéb, napi szintű felügyeleti feladatok ellátása.

Az EU Tanácsa

A Tanács nevezi ki a felügyeleti testület elnökét és alelnökét. A jelöltekre az EKB tesz javaslatot, amelyet az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A Parlament és a Tanács emellett kezdeményezheti az elnök elmozdítását, bár ezzel kapcsolatban a végső döntés és intézkedés joga az EKB-t illeti.

Európai Bankhatóság

Az EBH feladata az egységes szabálykönyv hatékony és következetes végrehajtásának biztosítása a bankszektorban. Az EBH emellett részt vesz az EKB által végzendő banki stressztesztek előkészítésében, ugyanis az EBH koordinálja uniós szinten a stressztesztek lebonyolítását.

• Az EBH szerepe a stressztesztelésben

Miért van szükség az egységes felügyeleti mechanizmusra?

Az uniós szintű, integrált bankfelügyeletre azért volt szükség, hogy bankválságok esetén kezelni lehessen a határokon átterjedő és átgyűrűző hatások megnövekedett kockázatát az EU-ban. Ez a veszély azzal együtt nőtt, ahogy az európai bankszektor tevékenységei egyre inkább több tagállamra is kiterjedtek, és ebből eredően a kölcsönös függőség is fokozódott.

Ez a kockázat különösen nyilvánvalóvá vált az euróövezetben, amikor a legutóbbi pénzügyi válság rávilágított, hogy a nemzeti bankfelügyeletek közötti egyszerű koordináció nem elegendő a válságkezeléshez és a pénzügyi stabilitás biztosításához. A tagállamok ezért úgy döntöttek, hogy egységes bankfelügyeleti rendszerre van szükség.