Skip to content

A strukturális reformok és a beruházások ösztönzése: a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak rugalmassága

Áttekintés

A Tanács 2014 júniusában megállapodott arról, hogy a beruházások szintjének növelésére és a strukturális reformok ösztönzésére irányuló uniós erőfeszítések támogatása érdekében fel kell tárni, hogy milyen módon lehetne a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) szabályait rugalmasabban, de változtatás nélkül alkalmazni.

Az Európai Bizottság az Európai Tanács iránymutatásait követve 2015 januárjában kiadta „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleményét.

A közlemény ismerteti, hogy a Bizottság milyen módon kívánja rugalmasabban alkalmazni a Stabilitási és Növekedési Paktumot annak értékelése során, hogy a tagállamok megfelelnek-e a Paktum szabályainak.

Mivel a meglévő szabályok megváltoztatására – ezáltal jogalkotási tevékenységre – nincs szükség, a Bizottság már alkalmazza a Paktum szabályaira vonatkozó új értelmezését.

A Tanács 2016 februárjában jóváhagyta a közleményről kialakított közös álláspontot. Ez alapján fogják módosítani az SNP szabályainak alkalmazási módjára vonatkozó, „magatartási kódexként” ismert jelenlegi értelmezést („A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása”).

Fő célkitűzések

A Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt szabályok rugalmasabb alkalmazásának célja:

  • a strukturális reformok végrehajtásának ösztönzése
  • a beruházások ösztönzése

A Tanácsban folytatott munka

2016. február: a Tanács jóváhagyta a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt szabályok rugalmasabb alkalmazására vonatkozó közös álláspontot. Az elfogadott közös álláspont alapján fogják módosítani a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtására vonatkozó magatartási kódexet.

2015. december: a Tanács megerősítette a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasságra vonatkozó közös álláspontot. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elfogadta az álláspontot.

2015. október: A Gazdasági és Pénzügyi Tanács a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnökének beszámolójára alapozva megvitatta a Bizottságnak a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasságról szóló közleményét.

2015. január: A Tanács megvitatta az SNP-szabályok rugalmas alkalmazásának kérdését, különös tekintettel a „strukturális reformokra vonatkozó záradék” és a „beruházási záradék” alkalmazására. A Tanács arról is megállapodott, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság folytatja a Bizottság közleményének technikai elemzését.

Iránymutatás a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai által biztosított rugalmasság kihasználására: fő szempontok

A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság kihasználásáról szóló bizottsági közlemény témája az SNP szabályainak rugalmasabb alkalmazása a következő tényezők figyelembevételével:

  1. a tagállamok által elindított strukturális reformok
  2. a tagállamok kormányai által megvalósított befektetési tevékenységek
  3. az egyes tagállamokban fennálló konjunkturális körülmények

1. A „strukturális reformra vonatkozó záradék” rugalmas alkalmazása

A strukturális reformra vonatkozó záradékot különbözőképpen alkalmazzák majd az SNP prevenciós, illetve korrekciós ágába tartozó tagállamokra.

Az SNP prevenciós ágába tartozó tagállamok

Hatályos szabályok:

Az SNP prevenciós ágába tartozó tagállamok időlegesen eltérhetnek a középtávú költségvetési célkitűzéseiktől (MTO) vagy az ahhoz vezető költségvetési kiigazítási pályától, amennyiben jelentős strukturális reformokat hajtanak végre. Ez a szabály lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fedezzék a hosszú távon pozitív hatással járó reformok végrehajtásából eredő rövid távú költségeket, valamint hosszabb időtartamot biztosít a középtávú költségvetési célkitűzések eléréséhez.

Rugalmas alkalmazás:

Az eltérés akkor engedélyezhető, ha a strukturális reformok megfelelnek a következő követelményeknek:

  • „jelentősek”
  • igazolhatóan hosszú távú pozitív költségvetési hatással járnak
  • teljes egészében végrehajtották őket

Ezt a záradékot alkalmaznák azon tagállamok esetében is, amelyek még nem kezdtek a reformok végrehajtásához, azonban a strukturális reformok részletes tervével már rendelkeznek. A tervnek mind a világosan meghatározott intézkedéseket, mind azok megvalósításának reális ütemezését tartalmaznia kell.

Az átmeneti eltérés nem haladhatja meg a GDP 0,5%-át, és az adott tagállamnak négy éven belül el kell érnie a középtávú költségvetési célkitűzését.

Azon tagállamoknak továbbá, amelyek számára az eltérés engedélyezett, megfelelő biztonsági tartalékot kell képezniük annak biztosítására, hogy az eltérés nem eredményez a GDP 3%-át meghaladó költségvetési hiányt.

A Tanács az időleges eltérést az után engedélyezi, hogy a Bizottság elvégezte a vonatkozó értékelést és megerősítette, hogy a reformokat teljes mértékben végrehajtották.

A Növekedési és Stabilitási Paktum korrekciós ágába tartozó tagállamok

Hatályos szabályok:

A Bizottság a túlzotthiány-eljárás megindítását, illetve a túlzott hiány korrekciójára vonatkozó határidők meghosszabbítására vonatkozó javaslattételt megelőzően megvizsgálja az adott tagállamban a középtávú gazdasági, költségvetési és egyéb tényezőket. A strukturális reformok végrehajtása ezek közé a tényezők közé tartozik.

Rugalmas alkalmazás:

Figyelembe venni nemcsak a folyamatban lévő jelentős strukturális reformokat, hanem az ilyen reformok terveit is. Ezeknek a terveknek mind a világosan meghatározott intézkedéseket, mind az azok végrehajtására vonatkozó reális ütemezést tartalmaznia kell.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy, az SNP korrekciós ágába tartozó ország működőképes reformtervekkel rendelkezik, a Bizottság ajánlhatja a következőket:

  • a Tanács hosszabbítsa meg a túlzott költségvetési hiány korrekciójára vonatkozó határidőt azon országok esetében, amelyek már túlzotthiány-eljárás alatt állnak
  • a Tanács a túlzotthiány-eljárás indításakor szabjon meg hosszabb határidőt a túlzott hiány korrekciójára

Nyomon követés

A reformok végrehajtásának nyomon követésére az európai szemeszter keretében kerül sor. A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás alatt álló országok korrekciós intézkedési tervében ismertetni kell a strukturális reformokat. Ebben az esetben a reformok végrehajtását a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében követik nyomon.

2. A „beruházási záradék” rugalmas alkalmazása

Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) kapcsolódó beruházások

A rugalmasabb alkalmazásra vonatkozó javaslat:

1. Nem indítani túlzotthiány-eljárást azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, amennyiben ez az eltérés az ESBA által társfinanszírozott projektbe való beruházásnak köszönhető. A hiánycéltól való eltérésnek azonban kis mértékűnek és időlegesnek kell lennie.

2. Nem venni figyelembe a kisebb eltéréseket az adósságra vonatkozó referenciaérték – a GDP 60%-a – tekintetében, amennyiben az adott tagállam kormánya az ESBA-val kapcsolatos beruházásban vesz részt.

Ezek a szabályok minden tagállamra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy az SNP prevenciós vagy korrekciós ágába tartoznak.

Egyéb beruházások

Hatályos szabályok:

Az SNP lehetővé teszi a középtávú költségvetési céloktól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától való időleges eltéréseket azon tagállamok számára, amelyek jelentős strukturális reformmal egyenértékűnek tekinthető beruházásokat hajtanak végre.

Rugalmas alkalmazás:

A „beruházási záradék” rugalmasabb alkalmazása a közberuházások esetében, a tagállamok egyedi helyzetének figyelembevétele révén.

Ez azt jelenti, hogy azok a tagállamok, amelyek jelentős strukturális reformmal egyenértékűnek tekinthető beruházásokat hajtanak végre, időlegesen eltérhetnek a középtávú költségvetési céloktól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától, amennyiben:

  • GDP-jük növekedése negatív, vagy jelentősen elmarad az elvárható mértéktől
  • a középtávú költségvetési céloktól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától való eltérésnem eredményez a GDP 3%-át meghaladó költségvetési hiányt, illetve megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre ennek megelőzésére
  • az engedélyezett eltérés a beruházások szintjének növelését eredményezi
  • az eltérés összefügg azzal, hogy a tagállam az uniós programok és az ESBA által is finanszírozott projekteket társfinanszíroz
  • a tagállam kompenzálja az időleges eltérést a tagállam programjában meghatározott időkereten belül (ezt az euróövezeti tagállamok esetében a stabilitási program, a nem euróövezeti tagállamok esetében a konvergenciaprogram határozza meg)

Ezeket a szabályokat azokra a tagállamokra alkalmaznák, amelyek az SNP prevenciós ágához tartoznak.

Az Európai Bizottság 2018 június végéig felülvizsgálja a strukturális reformra vonatkozó záradékot és a beruházási záradékot. A felülvizsgálat kitér majd többek között annak vizsgálatára, hogy a beruházási záradék hozzájárult-e az új beruházások ösztönzéséhez, illetve hogy milyen következményei lehetnek a záradék további alkalmazásának.

3. Konjunkturális körülmények

A Paktum prevenciós ágán belül fokozottabban figyelembe veszik majd a tagállam konjunktúraciklusát. A Bizottság összetettebb módszert (egy „mátrixot”) fog alkalmazni, hogy megállapítsa az egyes országokra vonatkozó költségvetési kiigazítási pályát, amelynek során figyelembe veszi, hogy az ország gazdasági nehézségekkel küzd, vagy éppen gazdasági fellendülés tapasztalható.

Amennyiben egy túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló ország helyzetének értékelésére kerül sor (a Paktum korrekciós ága), a Bizottság a lehetséges mértékben különbséget tesz azok között a költségvetési változások között, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak és azok között, amelyek a gazdasági tevékenységben váratlanul bekövetkezett visszaeséssel függnek össze.

Az Európai Bizottságnak 2018. június 30-igfelülvizsgálati jelentést kell benyújtania a Tanácsnak a mátrix hatékonyságáról. Ezen belül ki kell térnie arra, hogy a mátrix megfelelő eszköznek bizonyult-e a tagállami anticiklikus politikák alkalmazásának elősegítésére, illetve hogy hozzájárult-e a tagállamok középtávú céljainak eléréséhez. A Bizottság azt is megvizsgálja majd, hogy a mátrix biztosította-e az államadósság „megfelelő ütemű” csökkenését.

Mi a Stabilitási és Növekedési Paktum?

A prevencióról és a visszatartásról egyaránt rendelkezéseket megállapító Stabilitási és Növekedési Paktum egy állásfoglalásból és két tanácsi rendeletből áll:

  • a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló rendelet
  • a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának egyértelműsítéséről és felgyorsításáról szóló rendelet

Mi a középtávú költségvetési cél?

A középtávú költségvetési cél (MTO) az egyes tagállamok GDP-hez viszonyított strukturális költségvetési célegyenlegére vonatkozik, amelyet minden országnak el kell érnie bizonyos időn belül. A középtávú költségvetési cél előírja, hogy a tagállamok költségvetési helyzete egyensúlyban legyen, vagy többletet mutasson. Segíti biztosítani azt, hogy a tagállamok megfeleljenek annak a követelménynek, hogy államadósságukat a GDP 60%-a alatt, költségvetési hiányukat pedig a GDP 3%-a alatt tartsák, valamint hogy államháztartásuk fenntartható legyen.

Az MTO meghatározására minden ország esetében egyedi módon, háromévente kerül sor. Amennyiben egy tagállam olyan strukturális reformokat hajt végre, amelyek hatással vannak az államháztartásra, az MTO-t gyakrabban is felül lehet vizsgálni.

Az adott ország által e célérték irányába tett évenkénti előrelépés „a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pálya”, amelynek meghatározására országonként kerül sor. Az előrelépés nyomon követése az európai szemeszter vonatkozó jelentéstételi eljárásai keretében történik.

Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok

További információ