Végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Mik azok a végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok?

A végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítenek biztosítani azt, hogy az elfogadott uniós jogszabályokat valamennyi uniós országban következetesen alkalmazzák, vagy pedig technikai részleteket határoznak meg.

Sem a végrehajtási jogi aktusok, sem a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem jogalkotási aktusok, mivel elfogadásukra nem az EU jogalkotási eljárásainak keretében kerül sor. Ehelyett a Tanács és az Európai Parlament felhatalmazhatja az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot ilyen jogi aktusok elfogadására.

Míg a végrehajtási jogi aktusok nem módosíthatják azt a fő jogszabályt, amely hatásköröket ruház a Bizottságra, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészíthetik vagy módosíthatják annak nem alapvető elemeit.

Végrehajtási jogi aktusok

A végrehajtási jogi aktusok biztosítják azt, hogy az uniós jogszabályokat valamennyi uniós országban azonos módon alkalmazzák, ugyanakkor a fő jogszabályon nem módosíthatnak.

A nemzeti szakértőkből álló bizottságok megvizsgálják a Bizottság végrehajtási jogi aktusának tervezetét. Véleményük az adott eljárástól függően lehet kötelező erejű vagy nem kötelező erejű. A Tanács és a Parlament azonban nem akadályozhatja meg a jogi aktus elfogadását.

Példák: adatbázisok, a mezőgazdasági árakra vonatkozó szabályok, gyógyszerjóváhagyások

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy a fő jogszabály nem alapvető elemeit technikai részletekkel egészítse ki vagy módosítsa.

E jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha sem a Tanács, sem a Parlament nem emel kifogást ellenük.

Példák: utazási információkra vonatkozó szabályok, élelmiszer-jelölési követelmények, állat- és növényegészségügyi intézkedések

Végrehajtási jogi aktusok – az eljárás lépésről lépésre

A végrehajtási hatásköröket általában az Európai Bizottságra ruházzák. Néhány speciális esetben ehelyett a Tanács fogadja el a végrehajtási jogi aktust.

A végrehajtási jogi aktusok Bizottság által kidolgozott tervezetét a nemzeti szakértőkből álló bizottságok megvizsgálják: az eljárást ezért nevezik bizottsági eljárásnak, vagy olykor – nem hivatalosan – komitológiai eljárásnak. Van néhány kivétel, amelyek esetében a Bizottság bizottságok részvétele nélkül fogadhat el végrehajtási jogi aktust, például kis összegű támogatások odaítélése esetében.

Mik azok a komitológiai bizottságok?

A komitológiai bizottságok az uniós országok képviselőiből (nemzeti szakértőkből) állnak, és a Bizottság látja el az elnökletüket.

Mit jelent a bizottsági eljárás?

Két bizottsági eljárás létezik, amelyek a bizottsági részvétel mértéke tekintetében különböznek egymástól:

• tanácsadó bizottsági eljárás
• vizsgálóbizottsági eljárás

Tanácsadó bizottsági eljárás

A tanácsadó bizottsági eljárás például végrehajtási jogi aktusok esetében, illetve támogatások vagy finanszírozás odaítélése esetében használatos.

1. 

   1. lépés

   A tanácsadó bizottság egyszerű többséggel fogadja el véleményét.

2. 

   2. lépés

   A bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság határoz, hogy elfogadja-e a jogi aktust. A bizottság véleménye nem kötelező erejű.

Vizsgálóbizottsági eljárás

A vizsgálóbizottsági eljárás az egyetlen olyan idevágó eljárás, amelynek keretében az uniós országok megakadályozhatják valamely végrehajtási jogi aktus elfogadását.

Ez az eljárás például a jelentős uniós programokhoz, a közös agrárpolitikához, a halászathoz, a környezethez, valamint a biztonsági és egészségvédelmi szabályokhoz kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok esetében használatos.

1. 

   1. lépés

   A vizsgálóbizottság minősített többséggel fogadja el véleményét, ami azt jelenti, hogy a nemzeti szakértők legalább 55%-a támogatja azt, akik egyúttal az EU népességének legalább 65%-át kell, hogy képviseljék.

2. 

   2. lépés

   Ha a bizottság véleménye kedvező, a Bizottság elfogadja a jogi aktust. Ha a bizottság véleménye kedvezőtlen, a Bizottság nem fogadhatja el a jogi aktust. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság elfogadhatja a jogi aktust, kivéve, ha a fő jogszabály kizárja ennek lehetőségét, ha a bizottság egyszerű többsége ellenzi azt, vagy ha a jogi aktus adózásra, pénzügyi szolgáltatásokra, illetve az egészség vagy a biztonság védelmére vonatkozik.

Amennyiben a Bizottságot megakadályozzák a végrehajtási jogi aktus elfogadásában, akkor a Bizottság:

• két hónapon belül módosított tervezetet terjeszthet a vizsgálóbizottság elé
• a végrehajtási jogi aktus tervezetét egy hónapon belül (a szintén nemzeti képviselőkből álló) fellebbviteli bizottság elé terjesztheti

Azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok

Kellően indokolt, sürgős esetekben, és ha a jogalkotási aktus ezt lehetővé teszi, a Bizottság azelőtt elfogadhatja a végrehajtási jogi aktust, hogy konzultációt folytatna a bizottsággal. Ilyen esetekben:

• a Bizottságnak az elfogadást követő 14 napon belül konzultációt kell folytatnia a bizottsággal
• a jogi aktus legfeljebb hat hónapig alkalmazható, amennyiben a jogalkotási aktus másként nem rendelkezik

Amennyiben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó, és a bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a Bizottság köteles haladéktalanul hatályon kívül helyezni az adott jogi aktust.

Jogalap

A végrehajtási jogi aktusokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke, valamint a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet (a 182/2011/EU rendelet) határozza meg.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok – az eljárás lépésről lépésre

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor fogadhatók el, ha a fő jogszabály erre felhatalmazza a Bizottságot. A jogalkotási aktus meghatározza e felhatalmazás céljait, alkalmazási körét és időtartamát.

Mind a Tanács, mind az Európai Parlament bármikor visszavonhatja az említett felhatalmazást; még akkor is, ha a Bizottság még nem terjesztett elő felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának három fő lépése van:

1. 1

   Megszövegezés és konzultáció

   A Bizottság kidolgozza a felhatalmazáson alapuló jogi aktust; a jogi aktus elfogadását megelőzően konzultációt kell folytatnia az egyes uniós országok által kijelölt szakértőkkel.

2. 2

   Vizsgálat

   A Tanács és a Parlament egyaránt megvizsgálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

   Határidő: két hónap, meghosszabbítható

3. 3

   Hatálybalépés

   Ha a Tanács vagy a Parlament kifogást emel ellene, akkor a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem lép hatályba.

   Ha nem merül fel kifogás, akkor a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályba lép.

Jogalap

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke határozza meg.

• Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok nyilvántartása (Európai Bizottság)
• Ossza meg velünk véleményét! – Nyilvánítson véleményt az uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról (Európai Bizottság)