"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
A foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterek videokonferenciája, 2020. december 3.
Főbb eredmények
Új munka – emberközpontú munka: Méltányos munkafeltételek és szociális védelem a platform-alapú gazdaságban
A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy miként lehetne jobb munkafeltételeket és szociális védelmet biztosítani a platform-munkavállalók számára. A megbeszélés során azokra az intézkedésekre, köztük jogalkotási javaslatokra összpontosítottak, amelyekkel kezelni lehetne a platformalapú munkához kapcsolódó olyan sajátos problémákat, mint például a nem átlátható és kiszámíthatatlan munkafeltételek, a nagyobb egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a szociális védelemhez való elégtelen hozzáférés.
A platformalapú munkavégzésre épülő modellek egyre nagyobb arányban vannak jelen az Unió gazdaságában, a platform-munkavállalók száma pedig a jövőben tovább nő majd. Éppen ezért annak biztosítása is egyre fontosabb lesz, hogy az úgynevezett „új munkamódszerek” emberközpontúak legyenek. Készen állunk arra, hogy garantáljuk a platform-munkavállalók számára a jobb munkakörülményeket és az erősebb védelmet. Vitánkat az erre irányuló elkötelezettségünk megerősítésével zártuk, az elhangzottak pedig értékes hozzájárulást jelentenek majd a vonatkozó uniós jogszabályok továbbfejlesztéséhez és korszerűsítéséhez.
Hubertus Heil, szövetségi munkaügyi és szociális miniszter
A miniszterek széles körben egyetértettek abban, hogy a tagállamok nemzeti munkaerőpiaci modelljeit figyelembe véve uniós szinten kezelni kell a bizonytalan munkafeltételek és az elégtelen szociális védelem problémáját. Egyebek mellett a következő megoldásra váró kihívásokat azonosították: a platformalapú cégek határokon átnyúló természete és az abból eredő bizonytalanság a jogokat és kötelezettségeket illetően, valamint az átláthatóság hiánya a munkaerő algoritmusokon alapuló irányításában, ami megnehezíti a munkavállalók számára jogaik gyakorlását.
A delegációk többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a szociális védelem és a munkafeltételek javításához nincs szükség külön munkavállalói kategória létrehozására. A meglévő nemzeti és uniós szabályok megfelelő és hatékonyabb alkalmazását szorgalmazták, különös tekintettel az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvre és a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásra. A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy a nemzeti munkaügyi jogszabályok hatályát ki kell terjeszteni a platform-munkavállalókra, és a nemzeti szinten létrejött kollektív szerződéseknek ezekre a munkavállalókra is vonatkozniuk kell.
A miniszterek általánosságban egyetértettek abban, hogy a szociális védelem tekintetében nem szabad megalkudni, ugyanakkor el kell kerülni a munkaerőpiac túlszabályozását. Ezzel összefüggésben több delegáció hangsúlyozta, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a megfelelő szociális védelem, valamint az innovációs lehetőségek biztosítása, a munkahelyteremtés és a versenyképes induló vállalkozások terjedése között az EU-ban.
A nemek közötti egyenlőség uniója? Hogyan hajtsuk végre a Bizottság 2020–2025-re szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáját oly módon, hogy az elősegítse a nők és férfiak egyenlő munkaerőpiaci részvételét?
Az egyenlőségi miniszterek első ízben folytattak megbeszélést arról, hogy miként lehetne a Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiájának végrehajtásával elősegíteni a nők és a férfiak egyenlő munkaerőpiaci részvételét. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy EU-szerte jelentős különbségek vannak a foglalkoztatás, a szociális biztonság és a bérezés terén. A stratégia szerint az egyenlő munkaerőpiaci részvétel fontos lépés a nemek közötti egyenlőség megvalósítása felé.
A nem fizetett ápolási-gondozási munka és a fizetett munka egyenlő elosztása a nők és a férfiak között kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség szempontjából, és jelenleg, a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésével összefüggésben még nagyobb jelentőséget nyer.
A Tanács egyhangúlag elfogadta „A nemek közötti bérszakadék kezelése: a fizetett munka és a nem fizetett ápolási-gondozási munka megbecsülése és megosztása” című következtetéseket. Ez fontos jelzés: azt mutatja, hogy Európa egységben halad a nemek közötti egyenlőség megteremtése felé. Meggyőződésem, hogy a nemek közötti egyenlőség kizárólag úgy valósítható meg, ha mindannyian, nők és férfiak egyaránt, együtt dolgozunk rajta.
Franziska Giffey, szövetségi család-, idős-, nőügyi és ifjúsági miniszter
A miniszterek széles körben támogatták a 2020–2025-re szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiát, amelyet a Bizottság idén márciusban terjesztett elő. A delegációk hangsúlyozták, hogy a stratégia fontos célokat fogalmaz meg: eszerint meg kell valósítani a nemek közötti egyenlőséget, a nőknek és a férfiaknak – teljes sokszínűségükben – egyenlő jogokkal és egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük, továbbá lehetővé kell tenni számukra, hogy szabadon hozhassák meg személyes és szakmai döntéseiket.
A miniszterek több kihívást azonosítottak a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése terén, köztük például a nemek közötti bérszakadékot, a nemi sztereotípiákat, valamint a nők jóval nagyobb arányát a rövid távú, részmunkaidős és rosszul fizetett állásokban és a gondozási feladatokban.
E kihívások kezelésére többek között a következő intézkedéseket javasolták: az egyenlő díjazás biztosítása a bérek átláthatósága révén, a minőségi gyermekgondozási és szociális ellátási szolgáltatások elérhetőbbé és megfizethetőbbé tétele, valamint figyelemfelhívó tevékenységek végzése.
Több delegáció sürgette a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv megfelelő és időben történő átültetését valamennyi tagállam nemzeti jogába, és további erőfeszítésekre szólított fel annak érdekében, hogy megállapodás születhessen az egyenlő bánásmódról szóló irányelvről (19. cikk), amelyről jelenleg folynak a tárgyalások.
A miniszterek a nemek közötti egyenlőségnek az Unióban történő megvalósítása felé vezető döntő lépésként üdvözölték, hogy a Tanács egyhangúlag jóváhagyta azokat a következtetéseket, amelyekben felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az ápolás-gondozás területén a nemek közötti bérszakadék és egyéb különbségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, továbbá lépjenek fel a nemi sztereotípiák ellen.
Az elnökség naprakész tájékoztatást nyújtott a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelvjavaslatról (4. csomag).
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2021–2027) szóló rendeletről folytatott tárgyalások aktuális állásáról.
Az elnökség tájékoztatást nyújtott a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet felülvizsgálatáról az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások aktuális állásáról.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a 190. sz. ILO-egyezmény megerősítésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló jogalkotási javaslattal kapcsolatos aktuális helyzetről.
A Bizottság tájékoztatást nyújtott az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló legelső stratégiáról. Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európán belüli interszekcionalitásról és az LMBTI-kérdésekkel foglalkozó európai szakpolitikákról szóló konferencia (2020. november 18–19.) eredményeiről.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a nemek közötti egyenlőségért felelős uniós miniszterek 2020. november 20-i nem hivatalos videokonferenciájának eredményeiről.
Ennek keretében az uniós tagállamok által tett, a Covid19-világjárványra tekintettel a családok támogatásáról és a gyermekszegénység elleni küzdelemről szóló együttes nyilatkozatra is kitért.
A portugál delegáció ismertette a Tanács soron következő elnökségének a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség területére vonatkozó munkaprogramját.
A platformalapú munkavégzésre épülő modellek egyre nagyobb arányban vannak jelen az Unió gazdaságában, a platform-munkavállalók száma pedig a jövőben tovább nő majd. Éppen ezért annak biztosítása is egyre fontosabb lesz, hogy az úgynevezett „új munkamódszerek” emberközpontúak legyenek. Készen állunk arra, hogy garantáljuk a platform-munkavállalók számára a jobb munkakörülményeket és az erősebb védelmet. Vitánkat az erre irányuló elkötelezettségünk megerősítésével zártuk, az elhangzottak pedig értékes hozzájárulást jelentenek majd a vonatkozó uniós jogszabályok továbbfejlesztéséhez és korszerűsítéséhez.
A nem fizetett ápolási-gondozási munka és a fizetett munka egyenlő elosztása a nők és a férfiak között kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség szempontjából, és jelenleg, a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésével összefüggésben még nagyobb jelentőséget nyer. A Tanács egyhangúlag elfogadta „A nemek közötti bérszakadék kezelése: a fizetett munka és a nem fizetett ápolási-gondozási munka megbecsülése és megosztása” című következtetéseket. Ez fontos jelzés: azt mutatja, hogy Európa egységben halad a nemek közötti egyenlőség megteremtése felé. Meggyőződésem, hogy a nemek közötti egyenlőség kizárólag úgy valósítható meg, ha mindannyian, nők és férfiak egyaránt, együtt dolgozunk rajta.
