"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (Szociálpolitika), 2024. június 20.
A legfontosabb eredmények
Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv
A Tanács kialakította tárgyalási álláspontját (ún. általános megközelítését) az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó hatályos szabályok módosítását célzó javaslatról.
Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvnek köszönhetően könnyebbé válik e tanácsok létrehozása, továbbá a finanszírozásuk és a védelmük is javul.
Az irányelv alkalmazása alóli jelenlegi kivételek megszűnnek, tehát a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció – és így többek között az Európai Üzemi Tanácsok létrehozása – tekintetében ezentúl minden érintett vállalatra ugyanazon minimumkövetelmények vonatkoznak.
A miniszterek irányadó vitát tartottak a belső piac szociális dimenziójáról. A vita célja annak feltárása volt, hogy milyen szerepet töltenek be a foglalkoztatás- és szociálpolitikák abban, hogy fenntartható egységes piac jöjjön létre mindenki számára.
A vita során a miniszterek értékelték az Enrico Letta által készített jelentésben a foglalkoztatással, a készségfejlesztéssel és a szociálpolitikával, valamint azok irányításával kapcsolatban előterjesztett javaslatokat. Azt is meghatározták, hogy a jelentés mely ajánlásait kell prioritásként kezelni, és megvitatták, hogy a foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi menetrendhez kapcsolódó egyéb elemek közül melyek a legrelevánsabbak a fenntartható és inkluzív egységes piac szempontjából.
A miniszterek üdvözölték a Letta-jelentést, és kiemelték annak bizonyos elemeit, többek között a „maradás szabadságának” koncepcióját, ami azt jelenti, hogy az embereknek nem szabadna úgy érezniük, hogy jobb körülményeket keresve mindenképpen el kell hagyniuk származási országukat. Számos tagállam hangsúlyozta, hogy hatékony szociálpolitikák nélkül nem lehetséges a gazdasági növekedés és a versenyképesség megvalósítása, mások pedig arra mutattak rá, hogy a munkaerőhiányt továbbképzés, átképzés és a releváns készségekkel rendelkező, az Unión kívülről érkező migránsok toborzásának megkönnyítése révén kell kezelni, a szociális dömpinget ugyanakkor el kell kerülni.
A Tanács megvitatta az arról a javasolt irányelvről készített eredményjelentést, amelynek célja vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól, illetve szexuális irányultságtól függetlenül biztosítani a személyek közötti egyenlő bánásmód elvének érvényesülését a szociális védelem (többek között a szociális biztonság és az egészségügyi ellátás), a szociális kedvezmények, az oktatás, valamint az árukhoz és a szolgáltatásokhoz (köztük a lakhatáshoz) való hozzáférés területén.
A belga elnökség végig arra törekedett, hogy az egyenlőséget az uniós szakpolitikai döntéshozatal középpontjába helyezze, és ez sehol sem relevánsabb, mint az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásakor. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan szöveget tettünk le az asztalra, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége támogatni tud, és a jövőbeli elnökségekkel is együtt fogunk működni annak érdekében, hogy az EU védelmet biztosítson a foglalkoztatáson kívül eső területeken hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára.
Marie-Colline Leroy, esélyegyenlőségi, a nemek közötti egyenlőségért és a sokféleségért felelős belga államtitkár
A szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere
A Tanács nyugtázta a gyakornokokról szóló irányelvvel és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlással kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentéseket. Az ezekre vonatkozó javaslatokat a Bizottság 2024. március 20-án tette közzé azzal a céllal, hogy javítsa a gyakornokok munkakörülményeit (így többek között a fizetésüket), előmozdítsa az inkluzivitást, és növelje a szakmai gyakorlatok minőségét az EU-ban.
A Bizottság előterjesztette az európai szemeszter tavaszi csomagját, amely első alkalommal az egyes tagállamok foglalkoztatási, készségfejlesztési és szociális jellegű kihívásainak kétlépcsős elemzését is tartalmazza. Ez az elemzés a felülvizsgált szociális eredménytábla és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret elvei alapján készült. A Tanács tudomásul vette továbbá a Foglalkoztatási Bizottságnak (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak (SPC) az Unión belüli társadalmi konvergenciáról szóló véleményét.
A miniszterek megbeszélést tartottak a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló La Hulpe-i nyilatkozatról, amely megerősíti, hogy a pillér iránytűként nyújt útmutatást a közös foglalkoztatási, a készségekkel kapcsolatos és a szociális területen folytatott munkához. A belga elnökség hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat – amelyet az Európai Parlament, a Bizottság, valamint a tagállamok és a szociális partnerek nagy többsége is támogatott – értékes hozzájárulást fog nyújtani a 2024–2029-es időszakra szóló következő uniós stratégiai menetrend kidolgozásához, és azt az egyértelmű üzenetet közvetíti, hogy ambiciózus szociális menetrendre van szükség.
Munkaerőpiaci, készségfejlesztési és szociálpolitikák
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a munkaerőpiaci, a készségfejlesztési és a szociálpolitikáknak a reziliens gazdaságok tekintetében betöltött szerepéről. E következtetésekben a Tanács bemutatta a gazdasági és szociális célkitűzések egymást kölcsönösen erősítő jellegét, és felkérte a tagállamokat, hogy mérlegeljék azon kapacitásaik megerősítését, amelyekkel a munkaerőpiaci, a készségfejlesztési és a szociálpolitikák által a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a termelékenységre gyakorolt hatást tudják felmérni.
A miniszterek emellett a tagállamok által önkéntes alapon követendő irányadó elveket hagytak jóvá a munkaerőpiaci, a készségfejlesztési és a szociálpolitikai területeken végrehajtott reformok és beruházások gazdasági hatásainak értékeléséhez. Ebben számos olyan kulcsfontosságú elemet határoztak meg, amelyek segítik a tagállamokat annak felmérésében, hogy miként járulhatnak hozzá a munkaerőpiaci, a készségfejlesztési és a szociálpolitikai reformok és beruházások a gazdasági növekedéshez.
A szociális védelemmel foglalkozó bizottság elnöke tájékoztatta a Tanácsot a nyugdíjak megfelelőségéről szóló 2024. évi jelentés főbb következtetéseiről. A Tanács emellett következtetéseket hagyott jóvá a nyugdíjak megfelelőségéről, amelyek tervezetét a 2024. évi jelentés alapján a szociális védelemmel foglalkozó bizottság készítette. E következtetésekben a Tanács nyugtázta a nyugdíjak megfelelőségére és az öregségi jövedelmekre vonatkozó előretekintő elemzés fontosságát. Felkérte továbbá a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot és a Bizottságot, hogy folytassák a nyugdíjak és a tartós ápolás-gondozás megfelelőségével kapcsolatos munkájukat, és 2027-ben tegyenek erről jelentést.
A tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációja
A Tanács jóváhagyta a Foglalkoztatási Bizottság által a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló ajánlás végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb üzeneteket. Az ajánlást 2016 februárjában fogadták el, válaszul arra, hogy a gazdasági és pénzügyi válságot követően Unió-szerte megemelkedett a tartós munkanélküliség szintje. Idén immár ötödik alkalommal került sor az ajánlás végrehajtásának felülvizsgálatára.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az uniós tehetségbázisról, a Bizottság munkaerő- és szakemberhiányról szóló cselekvési tervéről, a készségek európai évéről, a soron következő magyar elnökség munkaprogramjáról, valamint a belga elnökség által szervezett rendezvényekről.
Nem hivatalos munkaebéd keretében folytatott megbeszélés
A miniszterek munkaebéd keretében informális vitát tartottak arról, hogy miként lehetne a lehető legerősebb szinergiákat kialakítani a javasolt új európai ipari megállapodás és az erős szociálpolitikák között.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
