Szociális jogok az Európai Unióban
Az EU összehangolja a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos szakpolitikáit annak érdekében, hogy valamennyi uniós tagállamban támogassa a szociális jogokat.
Az EU kötelezettségvállalásai a szociális kérdések terén
A foglalkoztatási és társadalmi befogadási politikák elsősorban az uniós országok felelősségi körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kormányai döntenek az olyan kérdésekben, mint a bérszabályozás, a nyugdíjrendszerek, a nyugdíjkorhatár és a munkanélküli ellátás.
Az évek során azonban az EU különböző jogszabályokkal, forrásokkal és eszközökkel támogatta a tagállamokat, hogy jobban összehangolják nemzeti szakpolitikáikat, előmozdítsák a foglalkoztatást, javítsák az életkörülményeket és a munkafeltételeket, biztosítsák a megfelelő szociális védelmet, és felvegyék a küzdelmet a társadalmi kirekesztés ellen.
A Tanácsban a miniszterek a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi formációban (EPSCO) vitatják meg ezeket a kérdéseket.
A szociális jogok európai pillére
Az EU 2017 novemberében létrehozta a szociális jogok európai pillérét annak érdekében, hogy a polgároknak új és hatékonyabban érvényesíthető jogokat biztosítson, valamint hogy támogassa a méltányos és jól működő munkaerőpiacokat és szociális jóléti rendszereket.
E pillér működése húsz alapelven nyugszik, amelyek megerősítik az EU aziránti elkötelezettségét, hogy Unió-szerte jobb életkörülményeket és munkafeltételeket biztosítson. Számos kezdeményezést tartalmaz az uniós polgárok alábbi jogainak biztosítása érdekében:
- esélyegyenlőség és munkavállalási jog
- tisztességes munkafeltételek
- megfelelő és fenntartható szociális védelem
Az uniós vezetők 2021-ben a Portói Nyilatkozatban megerősítették, hogy folytatják a szociálisabb Európa megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket:
Európának minden eddiginél inkább a társadalmi kohézió és a jólét kontinensének kell lennie. Újólag megerősítjük azon vállalásunkat, mely szerint egy szociális Európa megteremtésén kívánunk munkálkodni. az EU vezetői, Portói Nyilatkozat, 2021. május 7.
Középpontban a munkahelyek, a készségek és az oktatás, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
A szociális jogok európai pillérének megvalósítása az uniós intézmények és az uniós országok közös politikai kötelezettsége és felelőssége, melyben hatáskörük szerint szerepet kapnak úgy a regionális és helyi önkormányzatok, mint a szociális partnerek és a civil társadalom.
Az EU 2021-ben elfogadta a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervet, amely részletesen bemutatja, hogy az EU milyen módon kívánja megvalósítani a pillér húsz alapelvét.
Portóban az uniós vezetők három, 2030-ig elérendő uniós célkitűzést hagytak jóvá:
Egy erősebb szociális Európa előmozdítása (Infografika)
A foglalkoztatás- és szociálpolitika területén hozott legfontosabb intézkedések
A külföldön dolgozó európaiak szociális jogai
A Római Szerződés (1957) már tartalmazott olyan alapelveket, mint a munkavállalóknak az EU-n belüli szabad mozgáshoz való joga. E mobilitás lehetővé tétele érdekében az évek során további rendelkezések születtek – például az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályok, a külföldi gyógykezelésre vonatkozó garanciák és a már megszerzett nyugdíjjogosultságokra vonatkozó biztosítékok.
2018-ban az uniós országok új jogszabályt fogadtak el a munkavállalók kiküldetéséről annak érdekében, hogy az azonos helyen végzett ugyanazon munkáért a munkavállalók egyenlő díjazásban részesüljenek.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok biztosítják, hogy az emberek ne veszítsék el a szociális biztonság nyújtotta védelmet, amikor másik uniós országba költöznek. A Tanácsban egy ideje már folyik a jogszabály felülvizsgálatára irányuló munka, ám még nem született megállapodás a tárgyalások előbbre viteléről az Európai Parlamenttel.
Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás
2022-ben a Tanács ajánlást fogadott el a klímasemlegességre való méltányos átállásról. Az ajánlás egyrészt iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként lehet előmozdítani a minőségi foglalkoztatást, másrészt a középpontba helyezi az oktatási és képzési intézkedéseket.
Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás
2022-ben a Tanács ajánlást fogadott el az egyéni tanulási számlákról azzal a céllal, hogy a zöld és digitális átállás összefüggésében segítse a munkaképes korú felnőtteket készségeik fejlesztésében és adaptálásában.
- A Tanács ajánlása a munkaképes korú felnőttek képzésének fellendítését célzó egyéni tanulási számlákról (sajtóközlemény, 2022. június 16.)
- A Tanács ajánlása az egyéni tanulási számlákról
A Tanács emellett ajánlást fogadott el a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulás ösztönzéséről. Ez alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a tanulók életkortól függetlenül megszerezzék a fenntarthatóbb életmódhoz szükséges ismereteket, elsajátítsák a változó munkaerőpiacon szükséges készségeket, és lépéseket tegyenek a fenntartható jövő megteremtéséért.
Az egész életen át tartó tanulás megerősítése érdekében a Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy kövessenek európai megközelítést a mikrotanúsítványokra vonatkozóan, és különösen alkalmazzanak közös uniós fogalommeghatározást, uniós szabványokat és alapelveket a mikrotanúsítványok kialakítására és kibocsátására vonatkozóan.
A munkafeltételek javítása
Az EU szabályozza a munkafeltételeket, például a munkaidőt vagy a részmunkaidős foglalkoztatást, és jogszabályok vonatkoznak a munkahelyi megkülönböztetés leküzdésére, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának biztosítására.
Az EU olyan uniós szabályokat vezetett be, amelyek előmozdítják a jogszabályban meghatározott megfelelő minimálbérek bevezetését Európában, és hozzájárulnak az európai munkavállalók munkafeltételeinek és életkörülményeinek javításához.
Az EU 2019-ben olyan szabályokat fogadott el, amelyek új minimális jogokat vezettek be a munkafeltételek átláthatósága és kiszámíthatósága tekintetében. E szabályok célja, hogy valamennyi uniós munkavállaló számára védelmet nyújtsanak, ideértve az atipikus szerződéssel és a nem hagyományos foglalkoztatási formákban foglalkoztatott legsebezhetőbb munkavállalókat is, például azokat, akik az ún. haknigazdaságban (gig economy) dolgoznak.
A Tanács 2024 júniusában megállapodott tárgyalási álláspontjáról (az „általános megközelítésről”) egy olyan új irányelvvel kapcsolatban, amelynek célja, hogy hatékonyabbá tegye a nagy multinacionális vállalatok alkalmazottainak képviseletét. Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv módosítani fogja a jelenlegi jogszabályokat, aminek köszönhetően könnyebbé válik e tanácsok létrehozása, továbbá a finanszírozásuk és a védelmük is javul. Az Európai Üzemi Tanácsok az európai munkavállalók képviseletét végzik olyan nagy multinacionális cégeknél, amelyek az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) legalább két országában működnek. E tanácsok jelentik a legfontosabb csatornáit annak, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak a transznacionális ügyekben tervezett döntésekről, és konzultációt folytassanak velük ezekről.
A platformgazdaság növekvő kihívásaira reagálva az EU új szabályok kialakításán dolgozik a platformalapú munkavégzésre vonatkozóan.
Az EU emellett valamennyi munkavállaló számára biztosítani kívánja a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt. 2019-ben az uniós országok új szabályokat fogadtak el a dolgozók munkahelyi és magánéletének jobb összehangolása, valamint a szülők és a gondozók jogainak megerősítése érdekében.
- Megfelelő minimálbérek az EU-ban (háttér-információk)
- A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és a gondozók körében (háttér-információk)
- Átlátható és kiszámítható munkafeltételek (háttér-információk)
- Uniós szabályok a platformalapú munkavégzésről (háttér-információk)
- Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv (sajtóközlemény, 2024. június 21.)
Európai Munkaügyi Hatóság
A tagállamok 2019-ben továbbá jóváhagyták az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására vonatkozó tervet, hogy biztosítsák a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok méltányos és egyszerű alkalmazását.
Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
Az uniós országok emellett rendszeresen naprakésszé teszik az emberek munkahelyi védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat, amelyek például szigorúbb expozíciós határértékeket írnak elő a káros vegyi anyagokra – köztük az azbesztre – vonatkozóan.
Az azbeszt hatása a munkavállalók egészségére (Infografika)
Társadalmi befogadás és esélyegyenlőség
Az Európai Unió lépéseket tett annak érdekében is, hogy biztosítsa a társadalmi egyenlőséget, és elősegítse a társadalmi befogadást. A Szerződések rögzítik a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való jogot, valamint a nők és férfiak egyenlő díjazásának elvét.
Az EU az alábbiakra vonatkozóan már rendelkezik szabályokkal:
- a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb arányának előmozdítása
- a bérek átláthatósága
- az emberek faji vagy etnikai alapon történő megkülönböztetésének jogellenessé nyilvánítása
- a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített szolgáltatások
Az uniós polgárok a foglalkoztatás és a foglalkozás terén jelentkező megkülönböztetéssel szemben is védelmet élveznek.
- Akadálymentes hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz a fogyatékossággal élők és az idősek számára (háttér-információk)
- Nemek közötti egyensúly a vállalati vezetőtestületekben (háttér-információk)
- A Tanács irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról
- A bérek átláthatósága az EU-ban (háttér-információk)
Az EU fellép a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen
Az EU felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a romák egyenlő mértékben vehessenek részt a társadalomban. A tagállamok elkötelezettek a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni hatékony küzdelem, valamint a romák integrációjának előmozdítása iránt olyan kulcsfontosságú területeken, mint az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás.
A Tanács 2021. március 12-én ajánlást fogadott el a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről. Az ajánlás az alábbiakra irányuló intézkedéseket foglal magában:
- küzdelem az online és offline megkülönböztetés (többek között a zaklatás, a cigányellenesség, a sztereotipizálás, a romaellenes retorika és a gyűlöletbeszéd) ellen
- küzdelem a romákkal és különösen a roma nőkkel, a roma gyermekekkel, a roma LMBTI személyekkel és a fogyatékossággal élő roma személyekkel szembeni többszörös és strukturális megkülönböztetés ellen
- multikulturális figyelemfelkeltő tevékenységek népszerűsítése és kampányok az iskolákban
- A Tanács megerősítette: elkötelezett a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem mellett (sajtóközlemény, 2021. március 12.)
- A Tanács ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről
Az egyenlőséggel foglalkozó szervek
Az egyenlőség ösztönzése és a megkülönböztetés megelőzése érdekében az EU úgy rendelkezett, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szerveket a nemen, valamint a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés eseteinek kezelésére.
Az EU 2024 májusában új szabályokat fogadott el, amelyek e szervek hatékonyságának javítását és függetlenségének biztosítását célozzák. Ezek számos kiemelt területen uniós szintű közös minimumkövetelményeket határoznak meg az egyenlőséggel foglalkozó szervek tekintetében. E követelmények közé tartoznak a következők:
- megerősített hatáskör biztosítása az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez a foglalkoztatás területén, valamint a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez a szociális biztonság területén
- jogszabályi kötelezettség a tekintetben, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek függetlennek kell lenniük a külső befolyástól
- jogszabályi kötelezettség a tekintetben, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára elegendő emberi, műszaki és pénzügyi erőforrást kell biztosítani
- kötelezettség a tekintetben, hogy a közintézményeknek konzultálniuk kell az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekben, az egyenlőséggel foglalkozó szerveket pedig fel kell hatalmazni arra, hogy tevékenységeket végezzenek a hátrányos megkülönböztetés megelőzése, valamint az egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében, például a pozitív fellépések előmozdítása és az egyenlőség általános érvényesítése révén
- kibővített hatáskör vizsgálatok lefolytatására és vitarendezésre hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban
Küzdelem a szegénység ellen
Az EU létrehozta a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot, hogy támogassa azokat a nemzeti kezdeményezéseket, amelyek élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást nyújtanak a leginkább rászoruló emberek számára, valamint iránymutatást és támogatást kínálnak a szegénységből való kilábalás elősegítéséhez.
Európai gyermekgarancia
A Tanács 2021-ben ajánlást fogadott el az európai gyermekgarancia létrehozásáról, melynek célja a rászoruló gyermekek társadalmi kirekesztődésének megelőzése és leküzdése.
Az európai országok elkötelezték magukat amellett, hogy biztosítják, hogy e gyermekek igénybe tudják venni a kulcsfontosságú szolgáltatásokat, elősegítve ezáltal a jogaik érvényesülését a gyermekszegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása révén.
Európai gyermekgarancia: hogyan védi az EU a gyermekeket? (Infografika)
A fiatalok foglalkoztatása
Az elmúlt években született néhány konkrét intézkedés az egyenlőtlenségek megelőzése és különösen a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének támogatása érdekében.
Az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében az uniós országok 2013-ban megállapodtak arról, hogy létrehozzák az ifjúsági garanciát. A kezdeményezés célja, hogy az összes huszonöt évesnél fiatalabb uniós polgár színvonalas állásajánlatot kapjon, további oktatásban vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben részesüljön, vagy szakmai gyakorlatot kezdjen a munkanélkülivé válást vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül.
A munkanélküliek támogatása
A Covid19-világjárvány során az EU ideiglenes eszközt hozott létre a válság által sújtott munkavállalók és vállalkozások támogatására. A SURE elnevezésű ideiglenes támogatási program kedvező feltételekkel nyújt hitelt az uniós országoknak, hogy segítse őket a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, illetve az ahhoz hasonló intézkedések finanszírozásában. A program célja, hogy segítse az uniós országokat abban, hogy megvédjék a munkahelyeket és a munkavállalókat a világjárvány negatív gazdasági és társadalmi következményei miatti munkanélküliség és jövedelemkiesés kockázatával szemben.
Az uniós országok 2020-ban megállapodásra jutottak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról is. Ezt az eszközt 2007-ben hozták létre, hogy támogassa azokat a munkavállalókat, akiket szerkezetátalakítás miatt elbocsátottak, például amikor nagy vállalatok bezárnak vagy a termelést az EU-n kívülre helyezik át. Az alap támogatást nyújt az európai munkavállalóknak, segítve őket az átképzésben, a továbbképzésben és az álláskeresésben.
Erős nők – erős Európa
A március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából nyolc inspiráló történetet gyűjtöttünk össze olyan nőkről, akik bátran kiálltak meggyőződésük mellett.
Bár sikereiket különböző területeken érték el, a maguk módján mindannyian hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai társadalom méltányosabbá és befogadóbbá váljon.
A nemzetközi nőnap arra is jó alkalom, hogy visszatekintsünk az elmúlt évtizedekben a nők jogaiért és egyenlőségéért folytatott közös küzdelem útján elért eredményekre.
Legutóbbi frissítés: 2025. február 4.