Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2015.5.18–19., 2015. május 18–19.

A legfontosabb eredmények

A miniszterek értékelték az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés („Oktatás és képzés 2020”) eredményeit, és a félidős értékelés és a 2015. évi közös jelentés előkészítéseképpen megvitatták, hogy az együttműködést miként lehetne továbbfejleszteni.  

Az „Oktatás és képzés 2020” a legfőbb olyan európai szintű eszköz, amely segítséget nyújt a tagállamoknak oktatási és képzési rendszerük modernizálásában, és ezáltal hozzájárul az „Európa 2020” stratégiában megjelölt általános politikai prioritások megvalósításához.  

A Tanács következtetéseket fogadott el az ifjúsági munka erősítéséről, melyekben megállapította, hogy az ifjúsági munka számottevően hozzájárul a személyiségfejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a kulturális sokszínűséghez és az aktív polgári szerepvállaláshoz.  

A miniszterek azt is megvitatták, hogy milyen módon lehetne fokozni a fiataloknak az Európa demokratikus életében való politikai szerepvállalását.  

Napjainkban az oktatásból kilépőkre egy kihívásokkal teli világ vár – a digitális forradalom egyre nagyobb hatást gyakorol gazdaságainkra, ezért biztosítanunk kell, hogy a fiatalok az oktatásban már kora gyermekkortól kezdve megszerezzék a megfelelő készségeket. Az oktatás ugyanakkor nem csupán a munkaerőpiacra való felkészítésről szól.” Mārīte Seile lett oktatás- és tudományügyi miniszter

A miniszterek emellett véleményt cseréltek azokról az intézkedésekről, amelyek az oktatási miniszterek 2015. márciusi párizsi informális találkozóján tett nyilatkozat fényében születtek, és hangsúlyozták, hogy az oktatási és ifjúsági ágazatra alapvető szerep hárul a radikalizálódás megelőzését és a közös európai értékek érvényre juttatását illetően.    

Mārīte Seile miniszter:    

„Napjainkban az oktatásból kilépőkre egy kihívásokkal teli világ vár – a digitális forradalom egyre nagyobb hatást gyakorol gazdaságainkra, ezért biztosítanunk kell, hogy a fiatalok az oktatásban már kora gyermekkortól kezdve megszerezzék a megfelelő készségeket. Az oktatás ugyanakkor nem csupán a munkaerőpiacra való felkészítésről szól. Kulcsszerepe van abban is, hogy fenntartható és kohézió jellemezte társadalmak jöjjenek létre, a polgárok pedig képesek legyenek szembenézni az ismeretlennel. Azt is biztosítja továbbá, hogy közös kulturális és polgári értékeink átörökítődjenek a jövendő nemzedékekre.”

A digitális egységes piacra vonatkozó európai stratégiáról szóló, nemrég kiadott bizottsági közlemény nyomán a Tanács irányadó vitát tartott az európai audiovizuális politika jövőjéről. A vita középpontjában az alábbi két fő kérdés állt:  

• a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia audiovizuális vonatkozásai
• az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv működése a jelenlegi geopolitikai helyzetben  

A miniszterek megvitatták, hogy a szakpolitikai döntéshozókat és a szabályozó szerveket milyen kihívások elé állítja a digitális egységes piac, amelyen garantálni kell a digitális kínálat sokszínűségét és magas színvonalát, ugyanakkor minden médiaszolgáltató számára egyenlő feltételeket kell biztosítani.  

Megvizsgálták továbbá, hogy a biztonsághoz és a stabilitáshoz fűződő közérdekű célok teljesülése érdekében miként lehet megakadályozni azt, hogy visszaéljenek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv által szavatolt szabadságokkal (információszabadság, a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, az internet nyitottsága, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség).  

A Tanács emellett határozatot fogadott el, melyben 2019-re vonatkozóan Plovdivot (Bulgária) és Materát (Olaszország) jelölte ki Európa Kulturális Fővárosává.  

Dace Melbārde miniszter: „Az európai audiovizuális politikát illetően jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként teremthetünk egyensúlyt a véleménynyilvánítás szabadsága és a biztonsághoz és a stabilitáshoz fűződő közérdekű célok között, biztosítva egyúttal azt, hogy az európai audiovizuális ágazatot kulturális sokszínűség és versenyképesség jellemezze.”  

Az ülés sporttal kapcsolatos szakaszában a Tanács következtetéseket fogadott el az alulról szerveződő sportnak a transzverzális készségek – elsősorban a fiatalok körében történő – fejlesztésében betöltött szerepéről. A következtetésekben a Tanács azt tárgyalja, hogy a sportban vállalt – nem formális és informális tanulást jelentő – önkéntes tevékenységek miként segíthetik a fiatalokat abban, hogy a formális oktatásban szerzetteket kiegészítő készségeket és kompetenciákat szerezzenek, és ezáltal foglalkoztathatóbbakká váljanak.  

Mārīte Seile miniszter hangsúlyozta, hogy „az alulról szerveződő sport ugyanúgy hozzájárul a személyiségfejlődéshez és a készségfejlesztéshez, mint a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás. Ezenkívül viszonylag csekély beruházás és szerény szakmai háttér mellett is számottevő előnyökkel jár.” 

• A Tanács ülésének eredménye