Skip to content
  • Külügyek Tanácsa

Külügyek Tanácsa, 2016. április 18–19.

Főbb eredmények – Védelmi kérdések

Ha van olyan területet, ahol minden kétséget kizáróan megmutatkozik az EU és a NATO közötti együttműködés hozzáadott értéke, és ahol az EU eszközei döntően hozzájárulnak a NATO munkájához, az a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés.” Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

„A Tanács üdvözölte a hibrid fenyegetések elleni küzdelem közös keretét, amely 22 konkrét javaslatot tartalmaz. Ha van olyan területet, ahol minden kétséget kizáróan megmutatkozik az EU és a NATO közötti együttműködés hozzáadott értéke, és ahol az EU eszközei döntően hozzájárulnak a NATO munkájához, az a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés.” Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

Küzdelem a hibrid fenyegetésekkel szemben

A Tanács következtetéseket fogadott el a témában, amelyekben hangsúlyozta, hogy az Uniónak – a belső és külső politikák terén folyamatban lévő munkára is figyelemmel – mozgósítania kell eszközeit annak érdekében, hogy megakadályozza illetve leküzdje azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek az Uniót, a tagállamokat és az Unió partnereit érintik.

A Tanács üdvözölte a főképviselő azon szándékát, hogy a hibrid fenyegetéseket elemző uniós csoportot hozzon létre, és rámutatott egyrészt arra, hogy az Unió közös biztonság- és védelempolitikája hozzájárulhat a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéshez, másrészt pedig arra, hogy szorosabb párbeszédet, együttműködést és koordinációt kell folytatni a NATO-val.

Közép-afrikai Köztársaság

A Tanács jóváhagyta, hogy az EU katonai kiképzési missziót indítson a Közép-afrikai Köztársaságban (EUTM RCA), és ezzel elősegítse az ország védelmi ágazatának reformját.

A misszió műveleti tevékenysége kezdetben egy kétéves időtartamot ölel fel, székhelye pedig Banguiban lesz. Az országban működő uniós katonai tanácsadó missziót (EUMAM RCA) felváltó képzési misszió azt hivatott előmozdítani, hogy a közép-afrikai fegyveres erők korszerű, hatékony és demokratikusan elszámoltatható szervezetté váljanak.

A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés

A Tanács megbeszélést folytatott arról az uniós munkáról, amelynek célja a biztonságot és fejlesztést szolgáló kapacitásépítés, azaz az, hogy a partnerországok és regionális szervezetek képesek legyenek maguk is megelőzni és kezelni a válsághelyzeteket.

A főképviselő kiemelte, hogy mind a Tanácsban, mind a Bizottságban politikai támogatást élvez egy olyan jogalkotási javaslat kidolgozása, amely meghatározza a kapacitásépítés finanszírozásának szabályait. Rámutatott, hogy mielőbb megoldást kell találni a lezáratlan jogi kérdésekre, hogy az elkövetkező hónapok során be lehessen nyújtani a javaslatot.

Főbb eredmények – Külügyi kérdések

„Kereken egy éve annak, hogy 800 migráns lelte halálát a líbiai vizeken, Lampedusától délre. A tragédia mindannyiunkat lépésre kényszerített. Az Unió akkor az emberéletek megmentése mellett tett hitet. Az elmúlt hat hónapban az EU Földközi-tengeren zajló műveletei 13000 ember életét mentették meg, köztük 800 gyermekét. Elfogtunk 68 embercsempészt és semlegesítettünk 100 hajót.” Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

Migráció

A Tanács megvitatta a migráció külső vonatkozásaival kapcsolatos uniós tevékenységet. A miniszterek egyetértettek abban, hogy több figyelmet kell fordítani a Földközi-tenger keleti és középső térségében húzódó útvonalakra egyaránt. Ezzel összefüggésben értékelték az EU–Törökország megállapodás végrehajtásában elért eredményeket, valamint áttekintették a közép-mediterrán útvonal kapcsán született uniós intézkedéseket és kezdeményezéseket. Hangsúlyozták az emberkereskedőkkel és embercsempészekkel szembeni küzdelem terén folytatott tevékenységek, és ezen belül is az olyan fellépések fontosságát, mint az EUNAVFOR MED Sophia uniós tengeri művelet, az Afrikának támogatást nyújtó Uniós Szükséghelyzeti Alap, az afrikai országokkal a migráció témájában indított magas szintű párbeszédek, valamint a Száhil öv G5 országaival folytatott munka. A miniszterek az ülés keretében találkoztak Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával.

Líbia

A Tanács következtetéseket fogadott el Líbiáról, amelyekben amellett, hogy üdvözölte, hogy az elnöki tanács tisztségviselői 2016. március 30-án megérkeztek Tripoliba, elismerését fejezte ki Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnöknek, az elnöki tanács többi tagjának és a helyszíni támogatóknak a bátorságukért és elszántságukért.

Ez a fejlemény hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti egységkormány ténylegesen irányítani tudja az országot és választ adhasson a líbiai nép szükségleteire.

Az EU a nemzeti egységkormány kérésére kész a biztonsági ágazat területén támogatást nyújtani. Amennyiben Líbiától megkeresés érkezik, a líbiai felekkel folytatott konzultációt követően egy esetleges polgári KBVP-misszió révén – a biztonsági ágazat reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás részeként – segítség nyújtható a líbiai törekvések megvalósításához, többek között tanácsadás és kapacitásépítés formájában, egyebek között a következő rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási területeken: a terrorizmus elleni küzdelem, határigazgatás, fellépés az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen.

Az említett lehetséges polgári misszióhoz az EUBAM Líbia jelenlegi tervezési kapacitását is igénybe lehetne venni. Mindemellett meg kell vizsgálni, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében miként nyújtható támogatás annak révén, hogy az EU növeli a művelet arra irányuló képességét, hogy egyrészt ellehetetlenítse az embercsempészek és a csempészhálózatok üzletszerű tevékenységét, másrészt hogy a legitim líbiai hatóságokat támogatva – például a líbiai parti őrség részére biztosítandó esetleges kapacitásépítéssel és a nemzetközi jog végrehajtásának elősegítésével – tágabb értelemben is hozzájáruljon a biztonsághoz.

Keleti partnerség

A Tanács az EU keleti partnerségének 2016. május 23-i miniszteri találkozójára figyelemmel megvitatta a keleti partnerországokban zajló politikai fejleményeket, valamint azt, hogy milyen további lépésekkel lehetne jobban elmélyíteni a keleti partnerséget.

Az említett találkozó előkészítéseként az ülés résztvevői áttekintették, hogy a kétoldalú kapcsolatok egyre differenciáltabbá válásának tükrében hogyan lehet alakítani a keleti partnerség keretét, hogy milyen módon lehet támogatni a keleti partnerség országait a reformok továbbvitelében, illetve hogy a keleti partnerség miként segítheti elő a térség stabilitásának megerősítését.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Külügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. január 28.