"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Általános Ügyek Tanácsa, 2019. 11. 19., 2019. november 19.
Főbb eredmények
A jogállamiság megerősítése az Unióban
A Tanács áttekintette az éves jogállamisági párbeszédet és megvitatta az ezzel kapcsolatos következtetéseket. Mivel nem alakult ki konszenzus a szöveget illetően, az elnökség úgy döntött, hogy elnökségi következtetéseket tesz közzé. Az elnökség megállapította, hogy a szöveget 26 delegáció támogatja, illetve nem ellenzi.
Az elnökség e következtetésekben javaslatot tett arra, hogy a Tanács jogállamisággal kapcsolatos párbeszédének részét képező, jelenlegi tematikus megbeszéléseket alakítsák át egy évente megtartandó általánosabb, a jogállamiságnak az EU-n belüli helyzetéről szóló vitává, amely valamennyi tagállamra kiterjed, és rögzíti a pozitív és negatív tendenciákat. A következtetéseket támogató tagállamok abban is egyetértettek, hogy egy ilyen évenkénti áttekintés céljára fel lehetne használni a Bizottság évenkénti jogállamisági jelentéseit, mindamellett arra kérik a Bizottságot, hogy ezek elkészítésébe szorosan vonja be a tagállamokat.
A Tanács továbbá véleménycserét folytatott Michael O'Flahertyvel, az uniós Alapjogi Ügynökség igazgatójával a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok közötti kölcsönhatásról.
Az igazgató kiemelte, hogy az alapvető jogok az Európai Unióban a jogállamiság szerves részét képezik, és hogy az e területen hozott valamennyi intézkedésnek tényeken kell alapulnia az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében.
A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia elválaszthatatlanok egymástól. Együttesen jutnak érvényre vagy együttesen sérülnek. A Tanács elnökségeként minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük és megerősítsük közös értékeink ezen alapját, hiszen ennél semmi sem lehet előrébb való. Az elnökségi következtetéseket a tagállamok túlnyomó többsége támogatta. Abban reménykedünk és bízunk, hogy a következtetések hasznos iránytűként szolgálnak majd a jövőbeni munka során.
Tytti Tuppurainen, Finnország európai ügyekért felelős minisztere
Bővítés
A Tanács áttekintette a bővítés, valamint a stabilizációs és társulási folyamat tekintetében az Európai Tanács októberi ülését követően kialakult helyzetet.
A megbeszélések középpontjában az állt, hogy miként lehetne megkönnyíteni a megbeszéléseket az Európai Tanács következő olyan ülésén, amelyen az – jövő tavasszal – visszatér a bővítés kérdésére.
A megbeszélés végén az elnökség nyugtázta a tagállamok együttes elkötelezettségét a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívájának támogatása és a régióval való folyamatos együttműködés iránt. Az elnökség megállapította továbbá, hogy közös értelmezés jött létre a csatlakozási tárgyalási folyamat eredményességére vonatkozó vizsgálat hasznosságáról, valamint a reformok terén elért haladással kapcsolatos további fejleményekről.
A következő többéves pénzügyi keret
A Tanács áttekintette a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos munkát. Az elnökség jelezte, hogy a teljes, számadatokat tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot november végén tervezi benyújtani a tárgyalások végső szakaszához. A miniszterek az Általános Ügyek Tanácsának decemberi, az Európai Tanácsot megelőző ülésén vitát fognak tartani a tárgyalási keretdokumentumról.
Az Európai Tanács decemberi ülése
A miniszterek az annotált napirendtervezet vizsgálatával megkezdték az Európai Tanács 2019. december 12–13-i ülésének előkészítését.
Decemberben az Európai Tanács – a júniusi következtetéseivel összhangban – várhatóan vissza fog térni az éghajlatváltozás kérdésére. A tagállamok vezetői figyelmüket elsősorban arra a célra összpontosítják majd, amely szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. Szándékaik szerint véglegesíteni fogják azokat az iránymutatásokat, amelyek alapján 2020 elején el lehet fogadni az EU hosszú távú stratégiáját, és azt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye elé lehet terjeszteni.
Azt követően, hogy az elnökség benyújtotta a konkrét számadatokat tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot, a miniszterek várhatóan érdemi vitát tartanak majd a következő többéves pénzügyi keretről is.
A helyzet alakulásától függően az Európai Tanács adott esetben konkrét külpolitikai kérdésekkel is foglalkozik majd.
Óceánok és tengerek
A Tanács – vita nélkül – következtetéseket fogadott el az óceánokról és a tengerekről, amelyekben hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás világszerte közvetlen egzisztenciális veszélyt jelent az óceánokban és a tengerekben található valamennyi életformára nézve. A Tanács a tengeri és a part menti ökoszisztémák védelme érdekében minden kormányzati szinten fokozott szakpolitikai fellépést sürget.
A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia elválaszthatatlanok egymástól. Együttesen jutnak érvényre vagy együttesen sérülnek. A Tanács elnökségeként minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük és megerősítsük közös értékeink ezen alapját, hiszen ennél semmi sem lehet előrébb való. Az elnökségi következtetéseket a tagállamok túlnyomó többsége támogatta. Abban reménykedünk és bízunk, hogy a következtetések hasznos iránytűként szolgálnak majd a jövőbeni munka során.