Általános Ügyek Tanácsa, 2019. 12. 10., 2019. december 10.

Főbb eredmények

A következő többéves pénzügyi keret

A Tanács irányadó vitát tartott a következő többéves pénzügyi keretről.

A miniszterek az Európai Tanács decemberi ülésének előkészítéseként megvizsgálták a finn elnökség által benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot. Az elnökség a 2021 és 2027 közötti időszakra 1 087 milliárd EUR főösszeget javasolt, ami az EU27 bruttó nemzeti jövedelme 1,07%-ának felel meg.

Finnország javaslata a tagállamokkal való konzultáción, valamint a Tanács és az Európai Tanács ülésein folytatott megbeszéléseken alapul. Olyan kiegyensúlyozott javaslat kidolgozására törekedtünk, amely az új prioritásokat és a hagyományos szakpolitikai területeket egyaránt figyelembe veszi. A többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban az elnökség munkája lezárult, a továbbiakban pedig az Európai Tanács elnöke veszi át a tárgyalások irányítását. Tytti Tuppurainen, Finnország európai ügyekért felelős minisztere

A tárgyalási keretdokumentum képezi a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások végső szakaszának alapját. Az összes olyan elemet tartalmazza, amellyel kapcsolatban az uniós vezetők politikai iránymutatására és a prioritások meghatározására van szükség az Európai Tanács szintjén. A következőkben az Európai Tanács elnöke dolgozik majd a tárgyalások előmozdításán a végső megállapodás elérése érdekében.

• Az elnökség által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum, 2019. december 5.

A 7. cikk szerinti eljárások

A Tanács az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás részeként meghallgatást tartott Magyarországgal kapcsolatban. A meghallgatás középpontjában az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának és a tudományos élet szabadságának magyarországi helyzete állt.

Az elnökség a meghallgatást eljárási megállapítások előterjesztésével zárta. A meghallgatásokra vonatkozó standard szabályok értelmében e szakaszban nem került sor a tárgyalt témák érdemi értékelésére.

A Tanács áttekintette a jogállamiság lengyelországi helyzetét is. A Bizottság beszámolt a minisztereknek a legfrissebb fejleményekről, többek között az Európai Unió Bíróságának a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárára vonatkozó lengyel szabályokkal, valamint a lengyel Legfelsőbb Bíróság új fegyelmi tanácsával kapcsolatban hozott közelmúltbeli ítéleteiről.

Az Európai Tanács decemberi ülése

A miniszterek a következtetések tervezetének vizsgálatával folytatták az Európai Tanács december 12–13-i ülésének előkészületeit.

Decemberben az Európai Tanács – a júniusi és októberi következtetéseivel összhangban – várhatóan vissza fog térni az éghajlatváltozás kérdésére. A tagállamok vezetői figyelmüket elsősorban arra a célra összpontosítják majd, amely szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. Azt követően, hogy az elnökség benyújtotta a számadatokat tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot, a vezetők várhatóan érdemi vitát tartanak majd a következő többéves pénzügyi keretről is.

A helyzet alakulásától függően az Európai Tanács adott esetben konkrét külpolitikai kérdésekkel is foglalkozik majd.

Jogalkotási munka

A miniszterek véleménycserét folytattak az új Bizottság ideje alatt folytatandó jogalkotási munkával kapcsolatos prioritásokról, amivel a Bizottság 2020. évi munkaprogramjának elkészítéséhez és a többéves tervezéshez kívántak hozzájárulást nyújtani.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás előírja, hogy az új Bizottság kinevezését követően az uniós intézményeknek véleménycserét kell folytatniuk az új hivatali időszakra vonatkozó legfontosabb szakpolitikai célokról és prioritásokról. A Tanács, a Bizottság és a Parlament a Bizottság kezdeményezésére adott esetben együttes következtetéseket dolgoz ki, amelyeket a három intézmény elnöke aláír.

A 2019–2024-es időszakra vonatkozóan a miniszterek több prioritást is meghatároztak, többek között például az egységes piaccal, a szociális dimenzióval és a jogállamisággal kapcsolatban.

Küzdelem a hibrid fenyegetések ellen

A Tanács – vita nélkül – következtetéseket fogadott el, amelyekben az elmúlt években elért eredmények alapján prioritásokat és iránymutatásokat határozott meg a hibrid fenyegetések elleni küzdelem és a reziliencia megerősítése terén folytatott uniós együttműködésre vonatkozóan. A Tanács a következtetésekben a hibrid fenyegetések kezelése érdekében a biztonságra irányuló, olyan átfogó megközelítést sürget, amely minden érintett szakpolitikai ágazatra kiterjedő, erősebben stratégiai jellegű, koordinált és következetes munkával jár.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a tagállamok szilárdan elkötelezettek a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre és a reziliencia megerősítésére irányuló erőfeszítések mellett. Ezek az intézkedések elengedhetetlenek annak érdekében, hogy polgáraink számára átfogó biztonságot teremtsünk. Bár ezen a területen a tagállamoké az elsődleges felelősség, közös fenyegetéseknek vagyunk kitéve. Éppen ezért fontos a figyelemfelhívás és erőfeszítéseink összehangolása a különféle szakpolitikai területek között. Tytti Tuppurainen, Finnország európai ügyekért felelős minisztere

• Küzdelem a hibrid fenyegetések ellen: a Tanács fokozott közös fellépést sürget (sajtóközlemény, 2019. december 10.)

Bosznia-Hercegovina

A Tanács – vita nélkül – következtetéseket fogadott el a Bizottságnak a Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelmére vonatkozó véleményéről.

Következtetéseiben a Tanács üdvözli a Bizottság véleményét és arra sürgeti a kormányzat valamennyi szintjén működő végrehajtó és törvényhozó szerveket, hogy kezdjék meg a véleményben meghatározott fő prioritások végrehajtását, összhangban a bosznia-hercegovinai polgárok arra irányuló jogos elvárásával, hogy az ország tovább közeledjen az Európai Unióhoz.

• A Tanács következtetései a Bizottságnak a Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelmére vonatkozó véleményéről (sajtóközlemény, 2019. december 10.)

Európa fenntarthatóvá tétele 2030-ra

A Tanács – vita nélkül – következtetéseket fogadott el arról, hogy az EU hogyan valósítsa meg az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét és az abban foglalt 17 fenntartható fejlődési célt.

• Európa fenntarthatóvá tétele 2030-ra: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2019. december 10.)