"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Bel- és Igazságügyi Tanács (Belügyek), 2025. június 13.
Főbb eredmények
Belügyek
Az ukrajnai menekültek átmeneti védelme
A Tanács politikai megállapodásra jutott az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti védelmének további egy évvel, 2027. márciusig történő meghosszabbításáról. A határozat végleges elfogadására az elkövetkező hetekben kerül sor.
Miközben Oroszország továbbra is megkülönböztetés nélküli légicsapásokkal terrorizálja az ukrán polgári személyeket, addig az EU változatlan szolidaritást tanúsít az ukrán nép iránt. Az ukrajnai menekültek milliói számára további egy évig védelmet fogunk nyújtani. A lengyel elnökség emellett megbeszélést kezdeményezett egy olyan stratégiáról, amelynek értelmében az átmeneti védelem fokozatosan kivezetésre kerülne, amint megvalósul az igazságos béke. A közeljövőben e téren közös, uniós szintű megoldásokra fogunk törekedni, többek között az Ukrajnába való visszatérés összefüggésében.
Tomasz Siemoniak, Lengyelország közigazgatási és belügyminisztere
Az Ukrajnából érkező menekültek számára az EU 2022 márciusában aktiválta az átmeneti védelmi mechanizmust. Ezt a mechanizmust, amely egy 2021-ben elfogadott uniós jogszabályon alapul, a tömeges beáramlás kivételes körülményeinek kezelésére hozták létre. Az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti védelmét már háromszor meghosszabbították, és az 2026 márciusában lejárt volna.
A miniszterek emellett egy olyan tanácsi ajánlásról is tárgyaltak, amely az átmeneti védelemből való koordinált kilépés előkészítésére irányul. Az ajánlás olyan kérdésekkel fog foglalkozni, mint az egyéb tartózkodási jogállásokra való áttérés, az Ukrajnába való fokozatos visszatérés előkészítése, valamint a rendelkezésre álló lehetőségekkel kapcsolatos alaposabb tájékoztatás.
Határigazgatási és bűnüldözési informatikai infrastruktúra
A miniszterek tájékoztatást kaptak az EU határigazgatási és bűnüldözési informatikai infrastruktúrájának fejlesztéséről.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos fejleményekről, különös tekintettel annak fokozatos bevezetésére. A Tanács és az Európai Parlament május 19-én megállapodott arról, hogy lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy fokozatosan megkezdjék a határregisztrációs rendszer működtetését. A Tanács által 2025 márciusában jóváhagyott ütemterv szerint az említett fokozatos megközelítés 2025 októberében kezdődhet.
A határregisztrációs rendszer rögzíti majd az EU külső határait rövid távú tartózkodás céljából átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépését, kilépését, illetve beléptetésének megtagadását. Az új rendszerben az első határátlépésnél arcképmás-készítés és ujjnyomatvétel történik, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban rögzítik.
40 évvel a Schengeni Megállapodás 1985. június 14-i aláírását követően a miniszterek jóváhagyták a Schengeni Nyilatkozatot. A nyilatkozattal a Tanács megújítja a schengeni térség iránti elkötelezettségét, és hangsúlyozza a schengeni térségnek az európai együttműködés és integráció szempontjából betöltött fontos szerepét.
A miniszterek véleménycserét folytattak továbbá a schengeni térség következő 12 hónapra vonatkozó prioritásairól. A Tanács által a 2025–2026-os időszakra jóváhagyott kiemelt területek és operatív intézkedések a következők:
az eljárások és a rendszerek digitalizálásának felgyorsítása, valamint a nagy méretű IT-rendszerek felkészültségének javítása
külső határaink rezilienciájának és a visszaküldések hatékonyságának a megerősítése
a belső biztonság növelése a szabad mozgásra irányuló törekvés mellett a belső határellenőrzések nélküli térségben
A migrációt illetően a miniszterek a munkaebéd során a visszaküldések témájára, és különösen a nem uniós országokkal folytatott visszafogadási együttműködés fokozására összpontosítottak. Vízumpolitikájának kiaknázásával az EU számos származási országgal javítani tudta a visszafogadási együttműködést.
A Bizottság továbbá ismertette a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) végrehajtásának aktuális helyzetét is. A Bizottság idén első alkalommal fogja hivatalosan értékelni a migrációs helyzetet a tagállamokban. Ez elindítja majd azt a folyamatot, amelynek keretében a tagállamok szolidaritási hozzájárulásokat vállalhatnak.
A migráció külső dimenziójának megvitatásakor a miniszterek kitértek a líbiai helyzetre és annak az Európába irányuló migrációs áramlásokra gyakorolt következményeire is.
A Tanács az ez év április 1-jén közzétett bizottsági közlemény alapján véleménycserét folytatott az európai belső biztonsági stratégiáról (ProtectEU). A tagállamok széles körben üdvözölték az európai belső biztonsági stratégiát, mint amely jelentősen hozzájárul az EU belső biztonságának megerősítéséhez. Támogatták a Bizottság által előterjesztett átfogó jövőképet – amely a biztonságra való összpontosítást a felkészültséggel ötvözi –, és egyetértettek abban, hogy fokozni kell a nem uniós országokkal folytatott együttműködést.
A miniszterek megvitatták továbbá a bűnüldözési célú adathozzáférés kérdését – amely az európai belső biztonsági stratégia fontos eleme –, és különösen azokat a konkrét rövid távú intézkedéseket, amelyeket végre lehetne hajtani az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a bűnüldöző hatóságok bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseinek a támogatása érdekében. Több tagállam felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen terjessze elő az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan bejelentett ütemtervét. Ez az ütemterv várhatóan jogi és gyakorlati intézkedéseket határoz majd meg az adatokhoz való jogszerű és hatékony hozzáférés biztosítása érdekében.
A miniszterek ezenkívül megbeszélést tartottak a jelenlegi geopolitikai környezetnek az EU belső biztonságára gyakorolt hatásáról, különös hangsúlyt fektetve Ukrajnára, Moldovára és Szíriára. Ezeken a megbeszéléseken Ukrajna miniszterelnök-helyettese és nemzeti egységért felelős minisztere, valamint Moldova belügyminisztere is részt vett.
A Tanács következtetéseket is jóváhagyott a következő (2026–2029-es) EMPACT-ciklusról. Az EMPACT a szervezett és súlyos bűnözéssel kapcsolatos multidiszciplináris és többszereplős operatív együttműködést szolgáló, tagállami irányítású uniós eszköz, amely összefogja a különböző tagállami és uniós szintű rendőri, vám- és igazságügyi hatóságokat, a nem uniós szereplőket és a magánszektort. Az EMPACT prioritásai a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség Europol által készített uniós értékelésén alapulnak.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség tájékoztatta a delegációkat a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén tett intézkedéseiről, valamint a CELAC és az EU közötti, a kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmus keretében tartott magas szintű találkozóról. A CELAC a latin-amerikai és a karibi államok regionális fóruma.
Az elnökség továbbá tájékoztatta a delegációkat az USA és az EU közötti, június 2–3-án Varsóban tartott bel- és igazságügyi miniszteri találkozóról is.
Szlovénia tájékoztatta a delegációkat a brdói folyamat keretében tartott 13. miniszteri találkozóról, amelynek középpontjában a terrorizmus és az emberkereskedelem ellen Délkelet-Európában folytatott küzdelem állt. Végezetül a soron következő dán elnökség ismertette a munkaprogramját.
