Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2023. december 5.

A főbb eredmények

A Tanács kialakította álláspontját (általános megközelítését) a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra) vonatkozóan. Ezenkívül nyugtázta a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás céljából az Unión belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározásáról szóló rendelettel (a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabállyal) kapcsolatban elért eredményeket.

A miniszterek emellett szakpolitikai vitát tartottak a technológiai vezető szerepről és versenyképességről, középpontba helyezve a digitális hálózatokba és infrastruktúrákba való beruházások kérdését. Végezetül, az elnökség tájékoztatta a minisztereket több jogalkotási javaslat aktuális állásáról.

Eredményes ülésnapunk volt. Kialakítottuk álláspontunkat a nagy sebességű hálózatok kiépítésével kapcsolatos új jogszabályról, valamint szakpolitikai iránymutatásokat fogadtunk el a digitális hálózatokba és infrastruktúrába való beruházások annak érdekében való előmozdítása céljából, hogy az évtized végére végbemehessen az EU digitális transzformációja.

María González Veracruz, hírközlési és a digitális infrastruktúráért felelős spanyol államtitkár

Megállapítottuk, hogy jól halad előre a munka a kiberbiztonsági képességek és szolidaritás EU-n belüli megerősítésére irányuló javaslattal kapcsolatban. Ez egy rendkívüli jelentőségű jogalkotási javaslat, ezért intenzíven folytatni fogjuk a munkát annak reményében, hogy rövid időn belül tárgyalási megbízást tudunk elfogadni, és mihamarabb meg tudjuk kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban rajtunk a világ szeme: az első olyan nemzetközi jogszabályról kell megállapodnunk, amely garantálja, hogy az MI emberközpontú, innovatív és biztonságos legyen. Gondos körültekintéssel fogunk élni a kapott megbízatással, és reméljük, hogy holnap gyümölcsöző és eredményes vitát tudunk folytatni az Európai Parlamenttel. Carme Artigas, a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyekért felelős spanyol államtitkár

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály

A Tanács kialakította az álláspontját a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló új szabályokra (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra) vonatkozóan. A javaslat arra irányul, hogy csökkentse a rendkívül nagy sebességű elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítésének költségeit, amelyeket részben a hálózatok kiépítését vagy korszerűsítését megelőző engedélyezési eljárások okoznak. A rendelet célja továbbá, hogy felgyorsítsa a hálózatok kiépítését, valamennyi gazdasági szereplő számára jogbiztonságot és átláthatóságot nyújtson, valamint hogy hatékonyabbá tegye a tervezési és kiépítési folyamatokat a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára. A szabályok ezenkívül az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítésével és az ahhoz való hozzáféréssel is foglalkoznak.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy hatalmas különbség van a 2030-ra kitűzött konnektivitási célok eléréséhez szükséges beruházási szint és a jelenlegi beruházási szint között. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy a hálózati infrastruktúrával kapcsolatos adminisztratív eljárások gyakorta hosszadalmasak, bonyolultak és tagállamonként eltérőek, ezért az új rendelet nagy jelentőséggel bír az érintett eljárások harmonizálása és az EU digitális transzformációjának – a polgárok és a vállalkozások javát szolgáló– felgyorsítása terén. A Tanács általános megközelítése tárgyalási megbízásként szolgál az elnökség számára ahhoz, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

• A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács álláspontot fogadott el a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében, sajtóközlemény, 2023. december 5.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály

A távközlési miniszterek nyugtázták a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás céljából az EU-n belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározásáról szóló rendelettel (azaz a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabállyal) kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést. A javaslat fő célja megerősíteni az uniós szintű szolidaritást annak érdekében, hogy megbízhatóbban lehessen észlelni a kiberbiztonsági fenyegetéseket és eseményeket, valamint hogy azokra jobban fel lehessen készülni és megfelelőbben lehessen reagálni. A javaslat célja továbbá reziliensebbé tenni a kritikus és a kiemelten kritikus ágazatokban érintett polgárokat, vállalkozásokat és szervezeteket a társadalmi és gazdasági hatásokkal járó, növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a rendeletnek köszönhetően javulna a kiberfenyegetések és a kiberbiztonsági események közös uniós észlelése és az ezekkel kapcsolatos helyzetismeret, a kritikus szervezetek Unió-szerte felkészültebbé válnának, továbbá a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való közös reagálási kapacitások kialakítása révén erősödne a szolidaritás. Megállapodtak abban, hogy folytatni kell a szakértői szintű munkát annak érdekében, hogy a Tanács a lehető leghamarabb elfogadhassa az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások alapjául szolgáló tárgyalási megbízást.

Digitális hálózatok és infrastruktúra

Az elnökség kezdeményezésére a távközlési miniszterek 2023. október 23–24-i leóni nem hivatalos ülésén folytatott véleménycserét követő lépésként a Tanács irányadó vitát folytatott a technológiai vezető szerepről és a versenyképességről, mégpedig a digitális hálózatokba és infrastruktúrákba irányuló beruházásokat a középpontba helyezve. A Bizottság által elvégzett kapcsolódó nyilvános konzultáció azzal a következtetéssel zárult, hogy az európai távközlés gazdasági szereplői akkor tudnak alkalmazkodni napjaink technológiai forradalmához, ha elég nagyok és agilisek, de a piac széttagoltsága akadályt jelent ebből a szempontból. Csak néhány olyan európai gazdasági szereplő van, amely több tagállamban is aktív, és a konnektivitás terén az EU-ban továbbra is csak korlátozottan valósul meg az egységes piac. A Bizottság a 2024. évi munkaprogramjában jelezte, hogy elő fogja készíteni a terepet a digitális hálózatokkal és infrastruktúrával kapcsolatos esetleges olyan szakpolitikai és szabályozási intézkedések számára, amelyek célja elsősorban a határokon átnyúlóan működő infrastruktúra-üzemeltetők egységes piaci részvételének megkönnyítése, a technológiák bevezetésének felgyorsítása, valamint több tőke vonzása a hálózatokba.

A fentiek fényében a miniszterek megállapították, hogy az ágazat olyan új kihívásoknak és lehetőségeknek néz elébe, amelyek döntő fontosságúak a közép- és hosszú távú versenyképessége és a fenntarthatósága szempontjából. E kihívások és lehetőségek okai a következők: a távközlés és a felhőalapú szoftverirányítású hálózatok közötti konvergencia, a teljesítmény- és biztonsági követelmények növekvő fontossága, új domináns szereplők megjelenése az értékláncban, valamint jelentős beruházásokat igénylő új technológiák kifejlesztése. Következésképpen a miniszterek leszögezték, hogy folytatni kell a munkát a feltárt problémák megoldása érdekében, és az uniós szabályozást hozzá kell igazítani a komoly geopolitikai kihívások és a gyors technológiai változások jellemezte új valósághoz. Ezzel kapcsolatban megvizsgálták, hogy milyen lehetséges intézkedésekkel kellene előmozdítani a távközlési piacon a fenntartható és biztonságos digitális környezet támogatását, valamint az EU digitális szuverenitásának és függetlenségének szavatolását. A miniszterek emellett véleményt cseréltek arról is, hogy milyen intézkedéseket lehetne elfogadni – többek között, de nem kizárólag az irányításra, a szabályozásra és a finanszírozásra vonatkozóan – a kritikus tenger alatti kábelek biztonságának és rezilienciájának a garantálása érdekében.

Egyéb

Az elnökség beszámolt a Tanácsnak több jogalkotási javaslat aktuális állásáról, nevezetesen az alábbiakról:

• a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály
• az európai digitális személyazonosságról szóló eIDAS-rendelet felülvizsgálata
• az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály
• a kiberrezilienciáról szóló jogszabály
• a kiberbiztonsági jogszabálynak az irányított biztonsági szolgáltatások tekintetében történő célzott módosításáról szóló rendelettervezet

Az elnökség tájékoztatta továbbá a Tanácsot a digitális területet érintő tevékenységekről és eseményekről, többek között a neurotechnológiáról szóló leóni miniszteri nyilatkozatról, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség 2023. november 16–17-én Madridban tartott 4. közgyűléséről.

A Bizottság beszámolt a minisztereknek a digitális területre vonatkozó nemzetközi kezdeményezések jelenlegi állásáról, különös tekintettel a kereskedelmi és technológiai tanácsokra és a digitális partnerségekre. A Bizottság emellett tájékoztatta a Tanácsot az európai adatátjárókról mint a digitális évtizedre vonatkozó uniós miniszteri nyilatkozat kulcsfontosságú eleméről, továbbá a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2023. évi rádiótávközlési világkonferenciájáról (WRC-23).

Végezetül a soron következő belga elnökség ismertette prioritásait és a 2024 első félévére szóló munkaprogramját.