Változnak a bankunióra vonatkozó szabályok

Az állandó képviselők február 15-én jóváhagyták a Tanács elnöksége és a Parlament között az uniós bankszektor kockázatainak csökkentését szolgáló, módosított szabálycsomagról létrejött megállapodást.

A Tanács és a Parlament által jóváhagyott csomag az alábbiakról szóló két rendeletből és két irányelvből áll:

• a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények (az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv módosítása);
• a nehézségekkel küzdő bankok helyreállítása és szanálása (a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet módosítása).

Ezzel a döntéssel lezárult a 2016 novemberében indult tárgyalási folyamat. A banki csomag fő elemeiről már létrejött egy első megállapodás, amelyet a Tanács 2018. december 4-én megerősített. Az állandó képviselők ma jóváhagyták az összes kockázatcsökkentő intézkedést.

A kockázatcsökkentési csomag célja a 2007–2008-as pénzügyi válság után nemzetközi szinten elfogadott reformok végrehajtása a bankszektor megerősítése és a pénzügyi stabilitást továbbra is fenyegető kockázatok elhárítása céljából. A 2016 novemberében előterjesztett javaslatok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által jóváhagyott elemeket tartalmaznak.

A csomag a bankrendszert érintő kockázatok csökkentése céljából elfogadott legfontosabb intézkedések egyikeként megerősíti a bankok szanálására vonatkozó keretet. A globálisan rendszerszinten jelentős intézményektől megköveteli, hogy nagyobb veszteségviselési és feltőkésítési kapacitással rendelkezzenek. Ehhez követelményeket határoz meg a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek mennyiségére és minőségére vonatkozóan, hogy biztosított legyen a hitelezői feltőkésítés hatékony és rendezett lebonyolítása. A csomag emellett ideiglenes védintézkedéseket és lehetséges kiegészítő intézkedéseket irányoz elő a szanálási hatóságok számára.

Emellett szigorítja a banki tőkekövetelményeket a túlzott kockázatvállalásra ösztönzés visszaszorítása érdekében, mégpedig kötelező tőkeáttételi mutató, kötelező nettó stabil forrásellátottsági ráta, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel való kereskedésre vonatkozó kockázatérzékeny szabályok bevezetésével.

A banki csomag emellett olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek javítják a bankok hitelezési képességét, és elősegítik, hogy fokozottabb szerepet vállaljanak a tőkepiacokon, például:

• a kisebb és egyszerűbb struktúrájú bankok adminisztratív terheinek csökkentése, különösen az adatszolgáltatási és közzétételi követelmények szempontjából,
• annak elősegítése, hogy a bankok hitelezni tudjanak a kkv-knak és finanszírozni tudják az infrastrukturális projekteket,

A banki csomag a több országra kiterjedő bankcsoportok felügyeletében és szanálásában részt vevő különböző hatóságok közötti együttműködés és információmegosztás keretét is létrehozza. Az elfogadott intézkedések megőrzik a székhely szerinti ország, illetve a fogadó ország felügyeleti hatóságai közötti, a tanácsi álláspontban kialakított egyensúlyt annak érdekében, hogy egyszerűsödjön a határokon átnyúló tőke-, illetve likviditásáramlás, egyúttal minden tagállamban biztosítva legyen a betétesek, a hitelezők és a pénzügyi stabilitás megfelelő szintű védelme. A megállapodás olyan módosításokat is bevezet, amelyek az illetékes hatóságoknak a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló tevékenységek felügyeletével kapcsolatos együttműködését fokozzák.

• Bankunió: az állandó képviselők jóváhagyták a kockázatcsökkentési intézkedéseket tartalmazó csomagot (sajtóközlemény, 2019. 02. 15.)

A pénzügyminiszterek jóváhagyták azt megállapodást, amelyet a Tanács osztrák elnöksége és az Európai Parlament ért el az uniós bankszektor kockázatainak csökkentését szolgáló, átfogó jogalkotási csomag legfontosabb intézkedéseiről.

A javaslatok célja a 2007–2008-as pénzügyi válság után nemzetközi szinten elfogadott reformok végrehajtása, amelyek a bankszektor megerősítésére és a pénzügyi stabilitást továbbra is fenyegető kockázatok elhárítására irányulnak. A 2016 novemberében előterjesztett javaslatok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által jóváhagyott elemeket tartalmaznak.

A bankunió kiteljesítésének ütemterve

A jóváhagyott intézkedések három olyan alapvető célt szolgálnak, amelyek a bankunió kiteljesítésének 2016 júniusában elfogadott tanácsi ütemtervében szerepelnek:

• a bankszanálási keret továbbfejlesztése, különös tekintettel a kötelezettségek alárendelésének szükséges mértékére és minőségére (MREL) a hitelezői feltőkésítés hatékony és rendezett lebonyolítása érdekében,
• valamely szanálás alatt álló bank helyzetének stabilizálása érdekében forráskivonási moratórium bevezetése, ami azt jelenti, hogy a szanálási hatóságok felfüggeszthetik az adott bank kifizetéseinek és/vagy szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,
• a banki tőkekövetelmények megerősítése a túlzott kockázatvállalásra ösztönzés visszaszorítása érdekében, mégpedig kötelező tőkeáttételi mutató, kötelező nettó stabil forrásellátottsági ráta, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel való kereskedésre vonatkozó kockázatérzékeny szabályok bevezetésével.

A banki csomag emellett olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek javítják a bankok hitelezési képességét, és elősegítik, hogy fokozottabb szerepet vállaljanak a tőkepiacokon, például:

• a kisebb és egyszerűbb struktúrájú bankok adminisztratív terheinek csökkentése, különösen az adatszolgáltatási és közzétételi követelmények szempontjából,
• annak elősegítése, hogy a bankok hitelezni tudjanak a kkv-knak és finanszírozni tudják az infrastrukturális projekteket,
• egyes eszközök (például minőségi értékpapírosított eszközök vagy fedezett kötvények) kibocsátási/tartási költségeinek csökkentése.

A banki csomag a több országra kiterjedő bankcsoportok felügyeletében és szanálásában részt vevő különböző hatóságok közötti együttműködés és információmegosztás keretét is létrehozza.

Az elfogadott intézkedések megőrzik a székhely szerinti ország, illetve a fogadó ország felügyeleti hatóságai közötti, a tanácsi álláspontban kialakított egyensúlyt annak érdekében, hogy egyszerűsödjön a határokon átnyúló tőke-, illetve likviditásáramlás, egyúttal minden tagállamban biztosítva legyen a betétesek, a hitelezők és a pénzügyi stabilitás megfelelő szintű védelme.

A megállapodás olyan módosításokat is bevezet, amelyek az illetékes hatóságoknak a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló tevékenységek felügyeletével kapcsolatos együttműködését fokozzák.

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács megállapodott a bankszektor kockázatainak csökkentésére irányuló javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról. E javaslatok szigorítani fogják a tőkekövetelményekkel, valamint a bankok helyreállításával és szanálásával kapcsolatos szabályokat. A miniszterek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amint a Parlament erre készen áll. A kockázatcsökkentés területén született eredmények fényében a miniszterek ismételten kijelentették: elkötelezettek amellett, hogy a bankunióról szóló, 2016. júniusi tanácsi ütemtervben szereplő összes elem, így a kockázatmegosztás tekintetében is előrehaladást érjenek el.

• A Tanács megállapodott a kockázatcsökkentő intézkedésekről (sajtóközlemény, 2018. május 25.)
• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2018. május 25.

A miniszterek számba vették a banki csomaggal kapcsolatban elért eredményeket.

• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2017. december 5.

2017. június 16-án a Tanács elfogadta az uniós banki tőkekövetelményeket módosító javaslattervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontját. A módosítás átmeneti intézkedéseket vezet be annak a lehetséges negatív hatásnak az enyhítésére, amellyel az IFRS 9 bevezetése járhat a bankok szavatolótőkéjére nézve.

Amint az Európai Parlament is elfogadta tárgyalási álláspontját, a Tanács elnöksége a megállapodás alapján megkezdheti a javaslatról való tárgyalást a Parlamenttel.

Az IFRS 9 azáltal javítja a pénzügyi eszközök számviteli kezelését, hogy kötelezővé teszi a korai céltartalékképzést a várható hitelezési veszteségekre. Ezzel a számviteli szabályozási keret olyan hiányosságait orvosolja, amelyekre a pénzügyi válság során derült fény. Azokban az esetekben azonban, amikor e céltartalékok összege jelentős, egyúttal nagy mértékben csökkenhet a bankok szavatolótőkéje.

Ezért a javaslat az elfogadását követően lehetővé tenné a bankok számára, hogy egy ötéves átmeneti időszak folyamán a várható hitelezési veszteségekre képzett megnövekedett céltartalék egy részét „plusztőkeként” az elsődleges alapvető tőkébe beszámítsák. Ez a tőkébe beszámítható többlet az átmeneti időszakban évenként egyre csökken majd, amíg az időszak végén összege el nem éri a nullát.

A javaslat egy hároméves kivezető időszakról is rendelkezik azon mentességre vonatkozóan, amelyet igénybe véve a bankoknak nem kell alkalmazniuk a tagállami közszektorral szembeni, bármely más tagállam pénznemében denominált kitettségeik nagykockázat-vállalásként való elszámolására vonatkozó értékhatárt.

Az IFRS 9 2018. január 1-jétől lesz alkalmazandó, ezért a Tanács úgy döntött, hogy leválasztja az IFRS 9-cel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosítására irányuló 2016. novemberi bizottsági javaslatról, és gyorsított eljárásban, ehhez a határidőhöz igazítva fogadja el azokat.

• Rendelettervezet az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatásnak az enyhítésére szolgáló átmeneti időszakról – elnökségi kompromisszum, 2017. május

2017. június 16-án a Tanács jóváhagyta tárgyalási álláspontját arra az irányelvtervezetre vonatkozóan, amely a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló szabályozási keretet abból a szempontból módosítja, hogy hogyan rangsorolandók a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a fizetésképtelenségi eljárások keretében (banki hitelezői hierarchia). Amint az Európai Parlament is jóváhagyta saját álláspontját, a Tanács elnöksége a megállapodás alapján megkezdheti a tárgyalást a Parlamenttel.

A javaslat a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 108. cikkét módosítja, illetve fejleszti tovább. Ez a cikk szabályozta korábban a betétek kielégítési sorrendben elfoglalt helyét fizetésképtelenségi eljárás esetén.

A javaslat kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy egyértelműen alárendeltként sorolják be a bankok csődje vagy csődközeli helyzetbe kerülése esetén a hitelezői feltőkésítésbe bevonandó fedezetlen betéteket.

Ezek a szabályok többek között az olyan jelentős összegű betéteket érintik, amelyekre nem terjed ki a betétbiztosítási rendszer, vagyis amelyek a betétbiztosítási rendszer védelmét élvező, 100 000 eurós összeghatár alatti betétek körén kívül esnek.

A javaslat kötelezi a tagállamokat az előresorolt, de nem elsőbbségi, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok új osztályának a létrehozására, szemben az irányelv jelenlegi szövegével, amely csak a természetes személyek és a kkv-k betéteinek előnyben részesítését előíró rendelkezéseket tartalmaz, anélkül azonban, hogy részletesen meghatározná a kedvezményes elbánás módját.

• Irányelvtervezet a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helyéről – elnökségi kompromisszum, 2017. május

Az uniós tagállamok nemzeti szakértőit tömörítő pénzügyi szolgáltatási munkacsoport megkezdte a bankunió meglévő szabályainak módosítására irányuló jogalkotási javaslatok vizsgálatát.

• Pénzügyi szolgáltatási munkacsoport

Az Európai Bizottság ismertette a Gazdasági és Pénzügyi Tanáccsal azt a jogalkotási javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy növelje az uniós bankszektor stressztűrő képességét és alkalmasabbá tegye azt a reálgazdaság támogatására. Ezt követően a Tanács eszmét cserélt a témában.

A 2016. november 23-án közzétett módosítások az egységes szabálykönyvet érintik, nevezetesen a bankszektorra vonatkozó tőkekövetelményeket és a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályokat, valamint az egységes szanálási mechanizmussal kapcsolatos szabályokat.

• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2016. december 6.

A Tanács június 17-i ülésén következtetéseket fogadott el a bankunió kiteljesítésének ütemtervéről. E dokumentumban a Tanács áttekinti a bankunió kiteljesítése érdekében teendő következő lépéseket, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a bankunió szabályainak módosítására.

• A bankunió kiteljesítésének ütemterve – A Tanács következtetései (2016. június 17.)