Az EU etikai testülete

Miért van szükség etikai testületre?

A jó igazgatáshoz elengedhetetlen szükség van szigorú etikai és átláthatósági normákra, amelyek a korrupció megelőzéséhez és a demokratikus folyamatokba való indokolatlan beavatkozás elkerüléséhez is hozzájárulnak.

Ilyen normákra épülnek az EU alapító szerződései is, amelyek az uniós intézmények hatásköreit, feladatait és eljárásait rögzítik. Részben az intézmények eltérő szerepe és megbízatása miatt a legtöbb intézmény saját eljárási szabályzattal vagy magatartási kódexszel rendelkezik. Ennek eredményeként pedig az egyes intézmények működésére külön-külön etikai keret vonatkozik.

A 2024. május 15-én létrehozott uniós etikai testület független szerv, amely:

• közös etikai normákat határoz meg az uniós intézmények számára
• létrehoz egy mechanizmust, amely mentén az intézmények koordinációt és véleménycserét folytathatnak etikai ügyekben

Ez segíteni fog a közintézmények és a demokratikus folyamatok integritásának biztosításában és a polgárok ezen intézményekbe és folyamatokba vetett bizalmának fokozásában. Emellett az intézmények közötti együttműködésnek is lendületet ad majd.

Hatály

Az intézményeknek többek között az alábbiakra vonatkozóan kell majd egységes előírásoknak megfelelniük:

• harmadik felek által felajánlott ajándékok, díjak, vendéglátás és utazás elfogadása
• feltételrendszer és átláthatósági intézkedések, különös tekintettel az érdekképviselőkkel való találkozókra
• érdekeltségi és vagyonnyilatkozatok
• kiegészítő és külső tevékenységek
• a korábbi tagok által a megbízásuk leteltét követően végzett tevékenységek

Minden uniós intézmény maga felel azért, hogy érvényt szerezzen ezen előírásoknak, ellenőrizze betartásukat, nyomon kövesse az ügyeket – többek között az esetleges zaklatások összefüggésében –, valamint szankcionálja a szabályok megsértését. Szintén az egyes intézmények feladata nyilvánosságra hozni, hogy miként fogják alkalmazni az előírásokat.

Az etikai testület tevékenységei nem érintik sem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), sem az európai ombudsman hatásköreit.

A testület tevékenysége által érintett intézmények és személyek

Az etikai testület az uniós intézményeknek és azok tagjainak – azaz az intézmények politikai kinevezettjeinek – közös, független testülete.

Részt vevő intézmények

A részt vevő intézmények, azaz a testületet létrehozó megállapodás felei az alábbiak:

• Európai Parlament
• az EU Tanácsa
• Európai Bizottság
• az Európai Unió Bírósága – megfigyelőként
• Európai Központi Bank
• Európai Számvevőszék
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
• Régiók Európai Bizottsága

Az Európai Tanács elnöke, António Costa 2024. december 7-én bejelentette, hogy fel fogja kérni az Európai Tanácsot, hogy vegyen részt a testületben, képviselőjének pedig kérje fel az Európai Tanács korábbi elnökét, Herman van Rompuyt.

Ha kéri, az Európai Beruházási Bank is résztvevője lehet a testületnek, az uniós ügynökségek pedig a későbbiekben dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon alkalmazzák a testület által meghatározott etikai normákat.

• António Costa elnök meghívólevele az Európai Tanács tagjainak, 2024. december 7.

A felek tagjai

A felek azon tagjai alatt, akikre az uniós etikai testület tevékenysége kiterjed, az uniós intézmények politikai kinevezettjei értendők. E tagok tehát a következők:

• az európai parlamenti képviselők
• az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöki tisztségében is
• az Európai Bizottság tagjai
• az Európai Központi Bank Igazgatóságának, Kormányzótanácsának és felügyeleti testületének tagjai
• az Európai Számvevőszék tagjai
• az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai európai uniós megbízatásuk gyakorlásával összefüggésben
• a Régiók Európai Bizottsága tagjai és póttagjai, kivéve helyi vagy regionális megbízatásuk gyakorlásával összefüggésben

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amíg ellátják a Tanács elnökségét, illetve az azt megelőző és követő hat hónapban nyilvánosan elérhetővé teszik a kormánytagjaik etikus magatartására vonatkozó azon nemzeti szabályaikat, normáikat vagy gyakorlataikat, amelyek relevánsak a Tanács elnökségével járó feladataik ellátása szempontjából.

Feladatok

Az etikai testületnek három fő feladata lesz:

1. konszenzussal létrehoz olyan közös minimumszabályokat, amelyek minden félre és azok minden tagjára alkalmazandók lesznek
2. véleménycseréket szervez arról, hogyan lehet a belső szabályzatokat hozzáigazítani a közös normákhoz
3. előmozdítja az együttműködést a felek tagjainak magatartásához kapcsolódó kérdésekben

Az etikai testület munkáját független szakértők segítik. Ha konzultációra kérik fel őket, e szakértők bizalmasan kezelendő véleményeket fogalmaznak meg arról, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok megfelelnek-e a közös minimumszabályoknak.

Irányítás

Az etikai testület tagjai a részt vevő intézményekből érkeznek: minden intézményt egy kinevezett tag és egy póttag képvisel legfeljebb öt évig. A testület elnöki tisztségét a tagok egymást évente váltva töltik be.

A testület munkáját öt független szakértő és egy közös titkárság fogja segíteni. A titkárságot a részt vevő intézmények egy-egy tisztviselője alkotja majd.

A testület tagjainak kinevezése során a nemek közötti egyensúlyt és a földrajzi sokszínűséget egyaránt biztosítani kell.

Nyilvános információk

Az etikai testülethez kapcsolódó minden információ elérhető lesz a testület weboldalán.

Ide tartoznak többek között az alábbiak:

• az etikai testület összetétele
• ülésnaptárak és napirendek
• a közös etikai normákat érintő változások és frissítések
• az előírások hatálya alá tartozó, részt vevő intézmények által elfogadott minden alkalmazandó szabály
• az etikai testület éves jelentései
• a részt vevő intézmények által készített önértékelések