Tudnivalók az EU–Mercosur-megállapodásokról
Az EU és a Mercosur (Déli Közös Piac) közötti korszerűsített és átfogó partnerségen belüli kapcsolatokat két, a politikai párbeszéd és a kereskedelmi együttműködés területére vonatkozó megállapodás szabályozza. Az EU ezenfelül külön szabályokat vezetett be annak érdekében, hogy védelmezze mezőgazdasági ágazatát.
Hosszú múltra visszatekintő partnerség
Az EU és a Mercosur – az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay által alkotott dél-amerikai kereskedelmi tömörülés – szoros szövetségesek és hasonlóan gondolkodó partnerek. Mindketten elkötelezettek a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem iránt. Noha Bolívia 2024 júliusában a Mercosur teljes jogú tagjává vált, az ország nem részes fele a megállapodásoknak, mivel a tárgyalások nagyrészt még a csatlakozása előtt lezárultak.
Az EU és a Mercosur közötti kapcsolatok 1999-re nyúlnak vissza, amikor hatályba lépett a régiók közötti együttműködési keretmegállapodás. Azóta a társulási megállapodás létrehozása céljából folytatott EU–Mercosur-tárgyalások különböző szakaszokon mentek keresztül.
Az EU 2024. december 6-án politikai megállapodásra jutott a Mercosurral egy olyan, átfogó partnerségi megállapodás megkötéséről, amely két pillérből áll: az egyik a politikai együttműködésről, a másik pedig a kereskedelemről és a beruházásokról szól.
A Bizottság 2025. szeptember 3-án két párhuzamos, de jogilag különálló eszköz aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra tett javaslatot:
- az EU–Mercosur partnerségi megállapodásra (EMPA), amelynek tárgyát a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem képezi
- az ideiglenes kereskedelmi megállapodásra (iTA), amely az EMPA hatálybalépése előtt életbe lépő kereskedelmi és beruházási kötelezettségvállalásokra terjed ki
A Tanács 2026. január 9-én zöld utat adott mindkét megállapodás aláírásának. Ezt követően – január 17-én – került sor az ünnepélyes aláírásra Paraguayban.
Amint hatályba lépnek, a megállapodások megteremtik a kapcsolatok korszerű és átfogó partnerségbe ágyazott keretrendszerét, előmozdítják, hogy a kereskedelmi és beruházási szabályok stabilabbá és kiszámíthatóbbá váljanak, továbbá létrehozzák a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét, amely egy több mint 700 millió fős piacot jelent.
A következő lépés során az Európai Parlament egyetértését kérik majd ahhoz, hogy a Tanács megköthesse a megállapodásokat.
EU–Mercosur partnerségi megállapodás
A partnerségi megállapodás egységes keretbe foglalja a politikai párbeszédet, az együttműködést és az ágazati szerepvállalást. Kereskedelmi és beruházási rendelkezéseket is magában foglal, amelyek a megállapodás megkötését és hatálybalépését követően válnak majd teljes mértékben alkalmazandóvá.
A partnerségi megállapodás elő fogja segíteni, hogy az együttműködés megerősödjön a következő területeken:
- fenntartható fejlődés
- környezetvédelem és éghajlat-politika
- digitális átállás
- emberi jogok
- mobilitás
- terrorizmus elleni küzdelem
- válságkezelés
Azt is elő fogja mozdítani, hogy a koordináció szorosabbá váljon a többoldalú fórumokon, valamint a globális kihívások – köztük az éghajlatváltozás, a békefenntartás és a migráció – tekintetében, valamint megkönnyíti majd a bevált gyakorlatok megosztását különböző, az irányítástól a technológiai innovációig terjedő kérdésekben.
Ideiglenes kereskedelmi megállapodás
Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) a partnerségi megállapodás kereskedelem- és beruházásliberalizációs pillérét tükrözi. Önálló megállapodásként működik majd, amíg a teljes partnerségi megállapodás hatályba nem lép. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás azt hivatott biztosítani, hogy a kitárgyalt kereskedelmi kötelezettségvállalásokból fakadó gazdasági előnyök a lehető leghamarabb megmutatkozzanak.
Az iTA megnyitja az utat a vámcsökkentések előtt, új piacokhoz biztosít hozzáférést, és jobb kereskedelmi feltételeket tesz lehetővé több kulcsfontosságú ágazatban, így például a mezőgazdaság, a gépjárműipar, a gyógyszeripar és a vegyipar területén.
Emellett az alábbiakra vonatkozóan is rendelkezéseket tartalmaz:
- beruházáskönnyítés
- a szolgáltatások, különösen a digitális és pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő kereskedelme előtt álló akadályok felszámolása
- közbeszerzés – ezek a rendelkezések lehetővé teszik majd az uniós vállalatok számára, hogy részt vegyenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaiban
Ezt a megállapodást csak az EU-nak kell ratifikálnia, az egyes tagállamoknak nem. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát fogja veszteni, amikor hatályba lép az EMPA, amelyet mindegyik tagállamnak meg kell erősítenie.
A Tanács által 2026. január 9-én hozott határozatnak megfelelően az EU 2026. március 23-án értesítést küldött a Mercosur országainak az iTA ideiglenes alkalmazásáról.
2026. május 1-jén megkezdődött az iTA ideiglenes alkalmazása, és ettől a naptól kezdődően bizonyos termékek esetében megszűntek a vámok. Ez kiszámítható szabályozási környezetet teremt a kereskedelem és a beruházások számára.
A mezőgazdasági termékekre vonatkozó védzáradékok
Az uniós mezőgazdasági ágazat és egyes érzékeny mezőgazdasági termékek védelme érdekében, amelyek esetében riválist jelenthetnek az importtermékek, az EU egy Mercosur-védzáradékokról szóló külön rendeletet készített, amely átülteti az uniós jogba az EMPA-ban és az iTA-ban foglalt, mezőgazdasági termékekre vonatkozó védintézkedéseket.
Konkrétabban szólva, a rendelet meghatározza, hogy az EU milyen módon függesztheti fel ideiglenesen a Mercosur országaiból származó mezőgazdasági behozatalra vonatkozó vámkedvezményeket, ha az említett behozatal kárt okoz az uniós termelőknek. A rendelet már létező uniós védintézkedési eszközökre épül, de gyorsabb eljárásokat és egyszerűbb aktiválási mechanizmusokat vezet be az uniós mezőgazdasági termelők védelmét célzó eljárások megindítására vonatkozóan.
Az állandó jogi keret elfogadásáig a Bizottság kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat az iTA hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre, így például vámokat vethet ki, hogy ellensúlyozza, ha az import olyan mértékben növekszik, és/vagy az árak olyan mértékben csökkennek, hogy az megzavarja a helyi termékpiacok működését. Emellett szigorúbb nyomonkövetési követelmények vonatkoznak majd a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre, például a marhahúsra, a baromfira, a sertéshúsra, a cukorra, az etanolra, a rizsre, a mézre, a kukoricára és a csemegekukoricára.
Ezenfelül a tagállamok felkérhetik a Bizottságot, hogy indítson védintézkedési vizsgálatokat. Ha a Bizottság így tesz, teljeskörűen és időben tájékoztatnia kell a Tanácsot minden tervezett intézkedésről.
A Tanács 2026. március 5-én hivatalosan elfogadta a kétoldalú védzáradékok mezőgazdasági termékekre vonatkozó végrehajtásáról szóló rendeletet. A rendelet az iTA hatálybalépésétől lesz alkalmazandó, és alkalmazása az EMPA hatálybalépését követően is folytatódik.
További információk
Legutóbbi frissítés: 2026. május 1.