Reagálás a migrációs és menekültügyi válság- és vis maior helyzetekre

Reagálás a válsághelyzetekre

A válság- és vis maior helyzetek kezeléséről szóló új rendelet megfelelő eljárási szabályokról, eltérésekről és a szolidaritási mechanizmusok gyors aktiválásáról rendelkezik az olyan válsághelyzetekre való reagálás érdekében, mint amilyen a 2015. évi migrációs válság volt.

A migrációs válság 2015-ös tetőzése óta jelentősen csökkent az EU-ba irregulárisan érkezők száma.

Az új eszközt olyan helyzetekben kellene alkalmazni, amikor harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek tömegesen érkeznek valamely uniós országba, és ez a jelenség a nagyságrendjénél és jellegénél fogva:

• működésképtelenné teszi az adott tagállam menekültügyi, befogadási, illetve visszaküldési rendszerét
• feltehetőleg súlyos következményekkel jár a közös európai menekültügyi rendszer és az uniós migrációkezelési rendszer működésére nézve

A tagállamok eltérhetnek majd bizonyos, például a menedékjog iránti kérelmek nyilvántartásba vételére vagy a határon folytatott menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályoktól.Az új szabályok az alábbi helyzetekben alkalmazandók:

• menekültek tömeges érkezése egy vagy több tagállamba
• amikor a migránsokat politikai célokra használják fel a célország destabilizálása és kapacitásainak túlterhelése érdekében
• vis maior, például világjárvány, mint a Covid19-válság vagy egy természeti katasztrófa

A rendkívüli intézkedéseket és az egyéb szolidaritási támogatást először a Tanácsnak engedélyeznie kell.

Intézkedések

Ha egy tagállam a fent leírt helyzetek valamelyikével szembesül, engedélyt kérhet a közös eljárásoktól való eltérések alkalmazására vagy szolidaritási intézkedések igénybevételére.

A Bizottság elemezni fogja a helyzetet, és amennyiben a válsághelyzet vagy vis maior helyzet megerősítést nyer, a válsághelyzet vagy vis maior helyzet fennállását megállapító bizottsági végrehajtási határozatot fogad el. A Bizottság tanácsi végrehajtási határozatra is javaslatot tehet.

Miután a Tanács elfogadta ezt a határozatot, a vonatkozó eltérések alkalmazhatók, és a tagállam igénybe veheti a vonatkozó szolidaritási intézkedéseket. A Bizottság feladata nemcsak a helyzet nyomon követése és felülvizsgálata, hanem a tanácsi végrehajtási határozat hatályon kívül helyezését vagy meghosszabbítását is javasolhatja. A bevezetett intézkedések három hónapra szólnak, és legfeljebb 12 hónapra hosszabbíthatók meg.

Határidők

A menedékkérők tömeges érkezésével szembesülő uniós országokra nehezedő nyomás enyhítése érdekében a határidőktől való alábbi eltérések kerülnek bevezetésre.

Bizonyos időtartamok meghosszabbíthatók, például a következő esetekben:

a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vétele négy hétre

a határon folytatott eljárás befejezése további hat héttel

megkeresések és értesítések küldése, valamint a válsághelyzetben lévő tagállam felelősségi körébe tartozó, de egy másik tagállamban található személyek visszavétele

Eltérések

Válsághelyzetekben további kivételként az új intézkedések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy:

• módosítsák a határon folytatott eljárásra vonatkozó kritériumokat a határon megvizsgált kérelmek számának csökkentése vagy a határon folytatott eljárás alkalmazásának kiterjesztése érdekében, hogy – a veszélyeztetett csoportokra vonatkozó különleges biztosítékok mellett – az összes kérelmet a határon vizsgálják meg
• mentesüljenek azon kötelezettségük alól, hogy egy másik uniós országból visszavegyék azokat a menedékkérőket, akikért felelősek (amint arra rendes körülmények között kötelesek)

Szolidaritási és támogatási intézkedések

A válsághelyzetben lévő tagállamok szolidaritási hozzájárulást kérhetnek más uniós országoktól. Ezek a hozzájárulások hasonlóak a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló új rendelet keretében elfogadottakhoz:

a menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülő személyek áthelyezése

pénzügyi hozzájárulás, harmadik országokban is

alternatív szolidaritási intézkedések, például kapacitásépítés vagy személyi állomány kiküldése

Ezeknek az intézkedéseknek az általános célja annak biztosítása, hogy egyetlen tagállam se viseljen aránytalan felelősséget, és valamennyi tagállam folyamatosan hozzájáruljon a szolidaritáshoz.

A felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedések csak akkor válnak kötelezővé, ha az áthelyezési intézkedések nem fedezik az adott tagállam összes szükségletét. A kiegyensúlyozó intézkedések értelmében a támogató tagállam vállalja a felelősséget azon személyek menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért, akik a területén tartózkodnak, de akiket szokásos esetben a válsághelyzettel szembesülő tagállamnak vissza kellene vennie. Mivel válsághelyzetben minden igényt ki kell elégíteni, előfordulhat, hogy egy adott tagállamnak a méltányosnál nagyobb mértékű hozzájárulást kell nyújtania, de ebben az esetben ez a tagállam egy későbbi szakaszban jogosult lenne ennek visszaigénylésére.

Válság idején az uniós szolidaritási koordinátor feladata az áthelyezések támogatása és a felkészültség kultúrájának előmozdítása a tagállamok között.

Gyorsított eljárás

Ha a kérelmezők nagy csoportjai érkeznek egy adott származási országból vagy régióból, és valószínűleg védelemre szorulnak, a Bizottság ajánlást fogadhat el gyorsított eljárás alkalmazásáról.

Ez az eljárás lehetővé teszi a személyes meghallgatás elhagyását, és az eljárást négy hétnél rövidebb idő alatt le kell folytatni.

A migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatos munka

A tagállamok 2023. október 4-én megállapodásra jutottak a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek – többek között a migráció eszközként való felhasználása – és vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendelettel kapcsolatos tárgyalási megbízatásukról.

A Tanács és az Európai Parlament 2023. december 20-án megállapodásra jutott a kivételes körülményekre vonatkozó ezen új jogszabályról, valamint a migrációs és menekültügyi paktum részét képező számos egyéb javaslatról.

Az uniós tagállamok képviselői 2024. február 8-án jóváhagyták a különböző jogalkotási aktusokkal kapcsolatban decemberben létrejött megállapodást, valamint azt a három jogszabályt, amelyekről a Tanács és a Parlament korábban, 2022-ben megállapodott. A tagállamok képviselői jóváhagyták a határon folytatott visszaküldési eljárásról szóló aktualizált rendeletet is.

A Tanács 2024. május 14-én elfogadta az EU migrációs és menekültügyi paktumát.

• Migrációs politika: a Tanács megállapodott a válsághelyzetek kezelésével foglalkozó uniós jogszabállyal kapcsolatos megbízásról (sajtóközlemény, 2023. október 4.)
• A Tanács és az Európai Parlament áttörést ért el az uniós menekültügyi és migrációs rendszer reformjában (sajtóközlemény, 2023. december 20.)
• A válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendelet, 2024. február 9.
• A Tanács elfogadta az EU migrációs és menekültügyi paktumát (sajtóközlemény, 2024. május 14.)