Moldova
A Moldovai Köztársaság 2022 márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, 2022 júniusában megkapta a tagjelölti státuszt, és 2024 júniusában hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Az EU és Moldova a keleti partnerség keretei között is együttműködik egymással.
Bővítés
Uniós tagság iránti kérelem
2022. március 3-án Moldova uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én véleményt adott ki az uniós tagság iránti kérelemről.
Az Európai Tanács 2022. június 23-án tagjelölt státuszt adott Moldovának. Emellett felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Tanácsnak az uniós tagság iránti kérelemről szóló bizottsági véleményben meghatározott feltételek teljesüléséről.
Csatlakozási tárgyalások
Az Európai Bizottság 2023 novemberében ajánlást tett közzé a Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. 2023 decemberében az uniós vezetők úgy határoztak, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Moldovával, és felkérték a Tanácsot, hogy fogadja el a vonatkozó tárgyalási keretet, amint sor került a 2023. november 8-i bizottsági jelentésben meghatározott releváns lépések megtételére.
A bővítési folyamat felülvizsgált módszertanával összhangban a Tanács 2024. június 21-én jóváhagyta a Moldovával folytatandó tárgyalások tárgyalási keretét, majd négy nappal később az EU megtartotta a miniszteri szintű kormányközi konferencia első ülését, és ezzel megkezdődtek a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások.
- Jelentés Moldováról (Európai Bizottság, 2023. november 8.)
- Az Európai Tanács következtetései, 2023. december 14. és 15.
- Az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával (sajtóközlemény, 2024. június 25.)
A csatlakozási konferencia ülései
A csatlakozási tárgyalásokra az uniós tagállamok, valamint a tagjelölt ország miniszterei és nagykövetei közötti kormányközi konferenciák keretében kerül sor. Ezeket gyakran csatlakozási konferenciának is nevezik. A tárgyalások a közös joganyag összességére (vagyis az ún. uniós vívmányokra) terjednek ki, és különböző fejezetekre, illetve témakörökre oszlanak, amelyek más-más szakpolitikai területekkel foglalkoznak. A csatlakozási konferenciák miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten zajlanak.
Az EU 2024. június 25-én tartotta a csatlakozási konferencia első ülését Moldovával. Ezzel hivatalosan is kezdetüket vették a csatlakozási tárgyalások.
Az EU–Moldova csatlakozási konferencia 2026. július 14-én tartott harmadik ülésén a felek megkezdték a 6. témakör tárgyalását. Ez a témakör a következő két tárgyalási fejezetre terjed ki:
- 30. fejezet (Külkapcsolatok)
- 31. fejezet (Kül-, biztonság- és védelempolitika)
Az előző, 2026. június 15-én tartott ülésen a felek megkezdték az 1. témaköre („Alapkérdések”) irányuló tárgyalásokat. Ez a témakör a demokratikus intézmények működésére, a közigazgatási reformra és a gazdasági kritériumokra terjed ki. Ezen az ülésen az EU időközi kritériumokat határozott meg a témakörre és annak néhány fejezetére vonatkozóan. Ezeket a kritériumokat teljesíteni kell ahhoz, hogy folytatódjanak a témakörrel kapcsolatos tárgyalások.
Az Európai Tanácsnak a csatlakozási konferencia második ülését megelőző ülésein az uniós vezetők többször is felszólították a Tanácsot, hogy a bővítési módszertannal és az érdemeken alapuló megközelítéssel összhangban haladéktalanul nyissa meg a tárgyalási témaköröket, az alapkérdésekről szóló témakörrel kezdve.
- A harmadik csatlakozási konferencia a Moldovai Köztársasággal, 2026. július 14.
- A második csatlakozási konferencia a Moldovai Köztársasággal, 2026. június 15.
Az eredmények éves áttekintése
A Tanács minden évben számba veszi, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező országok és az EU partnerei – így többek között Moldova – milyen előrelépéseket tettek az európai integráció felé vezető útjukon.
A Tanács dán elnöksége 2025. december 16-án következtetéseket adott ki, amelyet 26 uniós tagállam politikailag támogatott.
Keleti partnerség
A bővítési folyamattal párhuzamosan az EU és Moldova – többek között a keleti partnerségen keresztül – a politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében is együttműködik.
EU–Moldova társulási megállapodás
Az EU–Moldova társulási megállapodás, amelyet a felek 2014. szeptember 1-jétől ideiglenesen alkalmaztak, 2016. július 1-jén teljeskörűen hatályba lépett. Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy Moldova részesüljön a szabadkereskedelmi térség előnyeiből (mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás).
Társulási Tanács
A Társulási Tanács az EU–Moldova társulási megállapodás értelmében létrejött hivatalos szerv, melynek feladata a megállapodás végrehajtásának nyomon követése és felügyelete.
Az EU–Moldova Társulási Tanács 2025. június 4-én tartott, kilencedik ülésén kiemelt figyelmet kapott Moldova uniós csatlakozási folyamata, a politikai párbeszéd és reformok, a kül- és biztonságpolitika területén folytatott együttműködés és konvergencia, valamint a gazdasági és ágazati együttműködés.
Vízumliberalizáció
A vízumliberalizációs rendszer 2014. április 28-án lépett hatályba. A Moldovát illetően bevezetett vízummentesség megkönnyíti az utazást, segíti a vállalkozásokat, és előmozdítja az emberek közötti kapcsolatokat. Emellett példaértékű előrelépést jelent az EU és a keleti partnerség országai közötti mobilitás fokozása terén.
Barangolás
2026. január 1-jén Moldova a belföldi díjszabás szerinti barangolást biztosító uniós térség részévé vált. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban tartózkodó moldovai polgárok, valamint a Moldovában tartózkodó uniós polgárok többletköltségek nélkül indíthatnak hívásokat, küldhetnek üzeneteket és használhatnak mobil adatokat.
Az intézkedés elő fogja segíteni Moldova további integrációját az EU egységes piacába, ami az EU–Moldova társulási megállapodás egyik fő célja.
EU–Moldova kereskedelmi kapcsolatok
Az EU és Moldova közötti kereskedelmi kapcsolatok a társulási megállapodás részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében létrehozott szabadkereskedelmi térségen alapulnak.
A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás konkrétan:
- megszünteti a behozatali vámokat az EU és Moldova közötti kereskedelem tárgyát képező legtöbb áru esetében
- mindkét partner számára széles körű kölcsönös hozzáférést biztosít a szolgáltatások kereskedelméhez
Ezen túlmenően mind az uniós, mind a moldovai vállalatok megkülönböztetésmentes alapon hozhatnak létre leányvállalatokat vagy fióktelepeket. Ez azt jelenti, hogy üzleti vállalkozás létrehozásakor a partner piacán belföldi vállalatnak minősülnek.
Az EU és Moldova közötti kereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő termékek közé tartoznak a gépek és készülékek, a vegyiparból vagy kapcsolódó iparágakból származó termékek, a közlekedési eszközök és az ásványi termékek.
Kereskedelmi adatok
Az EU messze Moldova legnagyobb kereskedelmi partnere: 2025-ben az ország teljes árukereskedelmének több mint a felét az Unióval folytatott kereskedelem tette ki, és ezzel több mint 7 milliárd EUR forgalmat generált. Moldova második legfontosabb kereskedelmi partnere Kína (a kereskedelmi forgalom 13%-ával), harmadik pedig Ukrajna (10%).
Moldova Oroszországgal folytatott árukereskedelme arányaiban jelentősen csökkent, és jelenleg Moldova teljes árukereskedelmének mindössze 2,2%-át teszi ki.
- EU: 55,9%
- Kína: 13,1%
- Ukrajna: 10,3%
- Törökország: 7,2%
- Oroszország: 2,2%
- Egyéb partnerek: 11,3%
Pénzügyi támogatás Moldovának
Makroszintű pénzügyi támogatás
Moldova számára az EU nyújtja a legnagyobb pénzügyi támogatást: 2021 óta több mint 2,2 milliárd EUR összegű támogatás mozgósítására került sor.
Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója és annak Moldova gazdasági és pénzügyi stabilitására gyakorolt káros hatásai nyomán a Tanács 2022. április 4-én úgy határozott, hogy hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában 150 millió EUR összegű új makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a Moldovai Köztársaságnak.
A támogatás folyósítása 2022-ben kezdődött, és arra három részletben kerül sor 2022 és 2024 között.
Növekedési terv
Annak érdekében, hogy segítse Moldovának az EU-ba történő integrációját, a Bizottság 2024. október 10-én benyújtotta a Moldovára vonatkozó növekedési tervet. A terv célja, hogy előmozdítsa az ország EU-val való társadalmi-gazdasági konvergenciáját, és felgyorsítsa az alapvető reformokat. A következő három pilléren alapul:
- Moldova társadalmi-gazdasági és alapvető reformjainak támogatása
- Moldova uniós egységes piachoz való hozzáférésének javítása
- a pénzügyi támogatás növelése 2025–2027-ben a célzott Moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszközön keresztül
A Tanács 2025. március 18-án véglegesen jóváhagyta a terv pénzügyi pillérét, azaz a Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozását. Az EU az eszközből 2025 és 2027 között nyújt majd támogatást Moldovának – várhatóan 385 millió EUR összegig vissza nem térítendő támogatás, 1,5 milliárd EUR összegig pedig hitelek formájában.
Ez a legnagyobb uniós pénzügyi támogatási csomagot jelenti Moldova függetlenné válása óta, és az kiegészíti az országnak nyújtott egyéb, jelentős összegű uniós támogatásokat.
- Moldovai Köztársaság: a Tanács véglegesen jóváhagyta a reformok és a gazdasági növekedés 1,9 milliárd eurós támogatását (sajtóközlemény, 2025. március 18.)
- 1,8 milliárd EUR összegű támogatási csomag Moldova gazdasági növekedési tervének előmozdítására az ország EU-hoz vezető útján (Európai Bizottság)
Biztonság és védelem
Biztonsági és védelmi partnerség
Az EU és Moldova 2024. május 21-én, az EU–Moldova Társulási Tanács nyolcadik ülésén biztonsági és védelmi partnerséget írt alá. Moldova az első olyan ország, amely ilyen partnerséget írt alá az EU-val.
Ez a partnerség fokozza a párbeszédet és az együttműködést az olyan területeken, mint:
- a hibrid fenyegetések elleni küzdelem
- a kiberbiztonság
- a dezinformáció elleni küzdelem
- a képzés és a kapacitásépítés
Emellett megnyitja az utat a biztonság és a védelem terén folytatott együttműködés új módjainak és területeinek feltárása előtt.
Az EU moldovai partnerségi missziója
Az EU 2023 májusában megindította a moldovai köztársasági polgári partnerségi misszióját (EUPM).A misszió megbízatását a Tanács legutóbb 2027. május 31-ig hosszabbította meg.
E polgári misszió célja fokozni az ország biztonsági ágazati rezilienciáját a válságkezelés és a hibrid fenyegetések – többek között a kiberbiztonság – valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (FIMI) szembeni küzdelem területén.
Az EUPM Moldovában és a régió egészében támogatja a stabilitás és a biztonság megerősítését.
Európai Békekeret
Az EU 2021 és 2026 között 317 millió EUR összegű finanszírozást különített el az Európai Békekereten keresztül a moldovai fegyveres erők korszerűsítésének és operatív hatékonyságának támogatására.
Moldova ezzel – Ukrajna után – az Európai Békekeret második legnagyobb kedvezményezettje.
Támogatás az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió nyomán
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta több mint 1,8 millióan menekültek a háború elől Moldovába, és az ország még ma is több mint 127 000 ukrán menekültet fogad be. Az EU 2022 és 2025 között 84 millió EUR összegű humanitárius támogatást különített el Moldova számára.
Moldova aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, hogy támogatni tudja az országba érkező ukrán menekülteket. Az uniós tagállamok több módon segítették Moldovát, például menedékhelyekkel, higiéniai csomagokkal és áramfejlesztő berendezésekkel.
Határigazgatás
Az EU jogállásról szóló megállapodást írt alá Moldovával a Frontex által végzett operatív tevékenységek tekintetében. Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex határigazgatási csapatok telepítésével segítsen a moldovai hatóságoknak olyan határigazgatási feladatok ellátásában, mint a regisztráció és a határforgalom-ellenőrzés.
Ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedések
A Tanács 2022-ben rendeletet fogadott el, amellyel ideiglenesen liberalizálta hét olyan moldovai mezőgazdasági termék kereskedelmét, amelyek még nem élveznek teljes körű liberalizációt. Ezek a termékek a következők: paradicsom, fokhagyma, csemegeszőlő, alma, cseresznye, szilva és szőlőlé. Az intézkedést a Tanács legutóbb 2024. június 24-ig hosszabbította meg, és ez azt jelentette, hogy Moldova vámok nélkül képes volt legalább kétszeresére növelni e termékek EU-ba irányuló exportját.
A Tanács 2025. szeptember 18-án úgy határozott, hogy tovább javítja e hét termék piacra jutását. A cél az, hogy az ideiglenes rendszert felváltsa egy olyan hosszú távú megállapodás, amely biztosítaná a gazdasági stabilitást és fellendítené a kereskedelmi forgalmat, ugyanakkor az érzékeny uniós mezőgazdasági ágazatokat is védené.
E megállapodás robusztus biztosítékokat tartalmazna a piac torzulásának megakadályozása érdekében. A piacra jutás feltételhez kötött, és az lesz az alapja, hogy Moldova 2027-re fokozatosan igazodjon az egyes konkrét uniós agrár-élelmiszeripari előírásokhoz.
- Moldovai Köztársaság: az EU lépéseket tett a vámok eltörlésére hét mezőgazdasági termék esetében (sajtóközlemény, 2025. szeptember 18.)
- Ukrajna és Moldova: a Tanács jóváhagyta az EU autonóm kereskedelmi intézkedéseinek megújítását (sajtóközlemény, 2024. május 13.)
Energia
2022. március 16-án sikeresen lezajlott Ukrajna, illetve Moldova villamosenergia-hálózatának a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálása.
Szankciók a Moldovát destabilizáló intézkedésekre válaszul
A Tanács 2023. április 28-án célzott korlátozó intézkedéseket tartalmazó új jogi keretet fogadott el, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókat vezessen be azokkal a személyekkel szemben, akiket felelősség terhel olyan intézkedések támogatásáért vagy végrehajtásáért, amelyek aláássák vagy fenyegetik:
- a Moldovai Köztársaság szuverenitását és függetlenségét
- az országban a demokráciát, a jogállamiságot, a stabilitást, illetve a biztonságot
A célzott korlátozó intézkedések e jogi keretét az EU a Moldovai Köztársaság kérésére fogadta el.
E szankciórendszer keretében az EU célzott intézkedéseket hozhat például azokkal a személyekkel szemben, akik akadályozzák vagy aláássák a demokratikus politikai folyamatot (például a választások megtartását), vagy akik akár erőszakos cselekmények útján megpróbálják megdönteni az alkotmányos rendet. A jövőben korlátozó intézkedések irányulhatnak azokra a személyekre is, akik állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegést követnek el és engedély nélküli tőkekivitelt hajtanak végre.
Jelenleg 29 személy és 5 szervezet tartozik a legutóbb 2027. április 29-ig meghosszabbított szankciórendszer hatálya alá.
A szankciók közé tartozik a vagyoni eszközök befagyasztása, pénzeszközök rendelkezésére bocsátásának tilalma a szankcióval sújtott személyek és szervezetek számára, valamint a szankciókkal sújtott természetes személyek EU-ba való beutazásának tilalma.
Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete óta észrevehetően fokozódtak a Moldovai Köztársaság destabilizálására irányuló törekvések, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Unió külső határainak stabilitását és biztonságát.
Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok
Legutóbbi frissítés: 2026. július 14.