Skip to content

Munkavállalók külföldi kiküldetése

Az EU szabályokat hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a külföldi kiküldetésben dolgozó munkavállalók védelmét, és egyúttal a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadsága se csorbuljon.

Kiket nevezünk kiküldött munkavállalóknak?

A kiküldetésben dolgozó munkavállalók olyan személyek, akiket munkáltatójuk ideiglenesen, szolgáltatás nyújtása céljából egy olyan tagállamba küld ki, amelyben az adott személy normál körülmények között nem dolgozik.

A kiküldetés lejártával a kiküldött munkavállaló visszatér abba az uniós tagállamba, ahonnan munkáltatója kiküldte.

A munkavállalók kiküldetése a szolgáltatásnyújtás EU-n belüli szabadságának elvén alapul, amely az egységes piac négy alapszabadságának egyike.

A kiküldetés szempontjából leggyakoribb ágazatok

Építőipar

Gyártás

Szállítás (közúti/teher)

Raktározás

Pénzügyi, tudományos és adminisztratív szolgáltatások, szellemi szabadfoglalkozások

Egészségügy, szociális munka

A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó uniós szabályok

Az EU szabályokat hozott annak érdekében, hogy az EU-ban mindenhol biztosított legyen a kiküldetésben dolgozó munkavállalók jogainak és megfelelő munkafeltételeinek védelme. E szabályok emellett egyenlő versenyfeltételeket garantálnak a kiküldő cégek, illetve a fogadó cégek számára, ugyanakkor a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét is tiszteletben tartják.

Munkafeltételek

A kiküldött munkavállalókra annak az országnak a foglalkoztatási feltételei alkalmazandók, amelyek kedvezőbbek számára.

Ezt azt jelenti, hogy ha a fogadó ország szabályai kedvezőbbek, akkor ezek a szabályok vonatkoznak majd a kiküldetésben dolgozóra, nem pedig a kiküldő országéi. A munkáltatójának ilyen esetben a munkavállalók védelmére irányulóan a fogadó országban érvényben lévő alapszabályoknak és a foglalkoztatásra vonatkozó ottani feltételeknek kell eleget tennie, például a következők tekintetében:

  • javadalmazás
  • maximális munkaidő
  • minimális éves fizetett szabadság
  • a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód
  • utazási támogatás

Amennyiben a feltételek a kiküldött munkavállaló országában kedvezőbbek, a munkáltatónak a kiküldetés alatt is az ottani feltételeknek kell eleget kell tennie.

A kiküldött munkavállalók jogai és kötelességei

A külföldi kiküldetésben dolgozó munkavállalók megtartják a saját országukban meglévő biztosításukat, és nem kell bejelentkezniük a fogadó ország társadalombiztosítási hatóságainál.

Kell kérniük viszont egy igazolást országuk társadalombiztosítási hatóságaitól (ez az ún. A1-es formanyomtatvány), amellyel igazolni tudják, hogy a kiküldetés kezdete előtt rendelkeztek társadalombiztosítással saját országukban. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az üzleti utakra és a rövid távú tevékenységekre (utóbbi egy 30 napos időszak alatt nem lehet több három egymást követő munkanapnál). Ez a kivétel ugyanakkor nem alkalmazandó az építőiparban.

Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiküldött munkavállalókra ugyanazok a foglalkoztatási feltételek vonatkozzanak, mint az abból a tagállamból felvett, ideiglenes jelleggel foglalkoztatott munkavállalókra, ahol a munkavégzés történik.

Hosszú távú kiküldetés

Ha egy munkavállaló kiküldetése meghaladja a 12 hónapot (vagy kivételes esetekben a 18 hónapot), akkor a fogadó ország munkajogának szinte minden aspektusa alkalmazandóvá válik rá. Ha a kiküldetés a 24 hónapot is meghaladja, a munkavállaló átlép a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe.

Elektronikus nyilatkozat a munkavállalók kiküldetéséről

Annak érdekében, hogy biztosítani tudják a kiküldött munkavállalók védelmét célzó uniós jogszabályoknak való megfelelést, a fogadó ország hatóságai felkérhetik a kiküldő, másik tagállambeli munkáltatókat, hogy küldjenek értesítést (azaz „kiküldetési nyilatkozatot”) a kiküldetés kezdete előtt (vagy legkésőbb a kiküldetés megkezdésének időpontjában). Ezt a kötelezettséget minden uniós ország bevezette.

Az EU jelenleg a kiküldetési nyilatkozatok teljes digitalizálásán dolgozik. Ennek érdekében létre kíván hozni egy közös online felületet, tehát a cégeknek a jövőben nem kell majd tagállamonként eltérő nyomtatványokat kitölteniük. Ez segíteni fog a szabályok harmonizálásában és az adminisztratív terhek enyhítésében.

Ha minden tagállam csatlakozik a kezdeményezéshez, az egységes elektronikus űrlap használatával a vállalkozások által a kiküldetési nyilatkozatok elkészítésére fordított idő több mint 70%-kal, a teljes kapcsolódó adminisztratív költség pedig 81%-kal csökkenhet.

Az új benyújtási rendszer az átláthatóság növelésével is segítené a tagállami hatóságokat: könnyebben tudnák ellenőrizni a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályok betartását.

A Tanács 2025. május 22-én fogadta el az ezzel kapcsolatos bizottsági javaslatra irányuló álláspontját. A Tanács által javasolt fő változtatások a következőket érintik:

  • az online felület javítása új funkciók hozzáadásával
  • az egységes nyilatkozattételi űrlapra vonatkozó követelmények pontosítása
  • további részletek arra vonatkozóan, hogy miként kerülnek majd felhasználásra az űrlapon feltüntetett személyes adatok

A végleges szövegről jelenleg folynak a megbeszélések a Tanács és a Parlament között.

Legutóbbi frissítés: 2026. június 24.