Biztonsági és védelmi partnerségek
Az EU a hasonlóan gondolkodó nem uniós országokkal biztonsági és védelmi partnerségeket köt, hogy világszerte előmozdítsa a békét és a biztonságot.
Mire szolgálnak a biztonsági és védelmi partnerségek?
A biztonsági és védelmi partnerségek nélkülözhetetlen pillérét képezik az EU azon erőfeszítéseinek, amelyek a béke és a biztonság Európában és világszerte való előmozdítására irányulnak. Együttesen egy új együttműködési keretet alkotnak, amelynek a nem uniós országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok kölcsönösen előnyös módon történő fokozottabb megerősítése a célja.
E partnerségek a hasonlóan gondolkodó partnerekkel már régóta fennálló együttműködésre épülnek; formájukat tekintve jogilag nem kötelező erejű eszközök.
Emellett a 2022 márciusában elfogadott stratégiai iránytű egyik sarokkövét is képezik. Az iránytű elfogadásával az EU vállalta, hogy egyrészt következetesebb és átfogóbb együttműködést folytat kétoldalú partnereivel, másrészt pedig közös értékeken és érdekeken alapuló és az igényekhez igazított partnerségeket épít ki.
A biztonsági és védelmi partnerségi megállapodásokat a főképviselő írja alá az Európai Unió nevében, a Tanács felhatalmazása alapján. A partnerek részéről a szóban forgó ország külügyminisztere és/vagy védelmi minisztere írja alá őket.
A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű
Miért köt az Unió biztonsági és védelmi partnerségeket?
A biztonsági és védelmi partnerségek ambiciózus megállapodások, amelyek a fokozottabb kétoldalú biztonsági és védelmi együttműködés iránti, mind az EU, mind a partnerek részéről fennálló növekvő érdeklődést tükrözik.
Ezek a partnerségek amellett, hogy igazodnak az egyes konkrét partnerek igényeihez, az együttműködési területek széles körét fedik le – többek között a következőket:
- béke, konfliktusmegelőzés és válságkezelés
- védelmi kezdeményezések és képességek
- hibrid fenyegetések, valamint külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni fellépés
- űrbiztonság, kiberbiztonság és tengeri védelem
- terrorizmus elleni küzdelem
- nonproliferáció, leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés
- éghajlatbiztonság
- a nők, a béke és a biztonság
Hány partnerség aláírására került sor eddig?
Az EU eddig 12 biztonsági és védelmi partnerséget írt alá:
- Ghána (2026. március 24.)
- Ausztrália (2026. március 18.)
- Izland (2026. március 18.)
- India (2026. január 27.)
- Kanada (2025. június 23.)
- Egyesült Királyság (2025. május 19.)
- Albánia (2024. december 18.)
- Észak-Macedónia (2024. november 19.)
- Dél-Korea (2024. november 4.)
- Japán (2024. november 1.)
- Norvégia (2024. május 28.)
- Moldova (2024. május 21.)
A jövőben további partnerségek létrehozására is sor kerülhet.
Egyéb biztonsági és védelmi megegyezések
A biztonsági és védelmi partnerségeken kívül az EU több egyéb típusú biztonsági és védelmi megállapodást is fenntart különböző multilaterális, regionális és nemzeti partnerekkel.
Napjaink egyre összetettebb geopolitikai valóságában a közös érdekeken alapuló partnerségek továbbra is erős garanciát jelentenek a multilateralizmus fenntartására, valamint a nemzetközi együttműködés és párbeszédek folytatására.
EU–ENSZ együttműködés
Az EU szorosan együttműködik az ENSZ-szel a béketámogató műveletek és a válságkezelés terén, polgári és katonai ügyekben egyaránt.
2003-ban, amikor az EU a közös biztonság- és védelempolitika keretében elindította első polgári és katonai misszióit, illetve műveleteit, az EU és az ENSZ együttes nyilatkozatot adott ki válságkezelési együttműködéséről. A két szervezet azóta még szorosabbra fűzte a béketámogató műveletek és a válságkezelés terén meglévő stratégiai partnerségét.
EU–NATO együttműködés
Az EU–NATO stratégiai partnerség továbbra is elengedhetetlen az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának fenntartásához. Az EU és a NATO közötti kapcsolatok formalizálására a 2000-es évek elején került sor az 1990-es évek során tett lépésekre építve, annak érdekében, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon védelmi kérdésekben.
Az EU és a NATO együttesen több mint 1 milliárd lakost képvisel, és egyes tagjaik a világ legnagyobb gazdaságai közé tartoznak. Azon 23 uniós ország számára, amelyek tagjai a NATO-nak, a szervezet továbbra is a kollektív védelem alapját képezi.
Együttműködés a regionális partnerekkel
Az EU szilárdan elkötelezett a kulcsfontosságú regionális partnerekkel – többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), az Afrikai Unióval (AU), a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS), a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) és az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (ÖET) – való együttműködés iránt.
Részvétel az uniós polgári és katonai missziókban és műveletekben
A polgári és katonai missziókban és műveletekben 2003 óta, vagyis az első missziók és műveletek elindításától kezdve részt vettek nem uniós országok is. A részvételt ilyen esetekben az egyes harmadik országok és az EU által aláírt részvételi keretmegállapodás szabályozza.
E megállapodások meghatározzák mind a nem uniós országok uniós válságkezelési műveletekben való részvételének a feltételeit, mind ezen országok kapcsolatát az EU-val a missziók végrehajtása során. Az EU-nak több mint 20 ilyen megállapodása van érvényben nem uniós országokkal.
A minősített adatok cseréjére vonatkozó megállapodások
A nem uniós országokkal a minősített adatok biztonságáról kötött megállapodásoknak az a célja, hogy a minősített adatok megosztása révén, illetve azáltal, hogy mechanizmusokat vezetnek be a megosztott adatok biztonságának megőrzésére, erősítsék ezen országok polgárainak a biztonságát és védelmét. Az EU-nak több mint 15 ilyen megállapodása van érvényben.
PESCO-projektekben való részvétel
Az állandó strukturált együttműködésben (PESCO) csak uniós tagállamok vehetnek részt, azonban a Tanács 2020 novemberében kidolgozta azokat az általános feltételeket, amelyek teljesítése esetén meg lehet hívni nem uniós tagállamokat is az egyes konkrét PESCO-projektekben való részvételre.
Így például több harmadik ország is meghívást kapott, hogy vegyen részt a katonai mobilitással kapcsolatos projektben: 2021-ben Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok, 2022-ben az Egyesült Királyság, 2025-ben pedig Svájc.
Biztonsági és védelmi párbeszédek
Az EU biztonsági és védelmi párbeszédeket és konzultációkat folytat számos partnerországgal, régióval és multilaterális szervezettel. E párbeszédek célja, hogy a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos valamennyi területen előmozdítsák az együttműködést, és platformot biztosítsanak a közös kihívások és aggályok kezeléséhez.
Emellett a főképviselő szervezésében működő Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum is a nemzetközi békével, biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kérdésekről folytatott magas szintű párbeszédet hivatott elősegíteni. A fórumon uniós tagállamok, partnerországok, nemzetközi és regionális szervezetek, tudományos körök és szellemi műhelyek képviselői vesznek részt.
Lásd még
Uniós védelmi készültség
Az uniós védelem számokban
Polgári és katonai missziók és műveletek
Legutóbbi frissítés: 2026. március 24.