A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és a gondozók körében

Új uniós szabályok

A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó új uniós szabályok 2022 augusztusában léptek hatályba. A Tanács 2019. június 13-án fogadta el ezeket.



A javaslat a magánélet és a karrier közötti megfelelő egyensúly kialakítását szolgálja, valamint egyenlőbb esélyeket kíván biztosítani a nők és a férfiak számára mind a munkahelyeken, mind az otthoni környezetben. Az uniós és nemzeti jogszabályok és szakpolitikák feladata, hogy:

• segítsék a munkavállalókat a munka és a családi élet összeegyeztetésében
• segítsék a vállalatokat a tehetségek megtartásában
• ösztönözzék a rugalmasságot mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről
• előmozdítsák az esélyegyenlőséget
• gazdasági növekedést eredményezzenek, és a társadalom egészének – így többek között a gyermekeknek és a családon belüli gondozást igénylő személyeknek is – a javát szolgálják
  
  
  
  

Miért van szükség az irányelvre?

Ennek az irányelvnek az általános célkitűzése, hogy:

• érvényre juttassa a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra vonatkozó elveket
• lehetővé tegye a szülők és a gondozási feladatokat ellátó személyek számára a munka és a gondozási feladatok jobb összeegyeztetését

A férfiak és nők közötti egyenlőség az EU egyik alapelve. Ennek ellenére az Európai Unió egészében a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak a munkaerőpiacon és a vezetői munkakörökben. Ennek az új kezdeményezésnek a célja főként az, hogy ösztönözze a gondozási feladatok egyenlőbb megosztását a nők és a férfiak között.

A nemek közötti foglalkoztatási különbségből adódó gazdasági veszteség éves mértéke az EU-ban 370 milliárd EUR. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó csomag a dolgozó szülőket és gondozókat segíti, hogy a jövőben ne kényszerüljenek választásra a családi életük és a szakmai előmenetelük alakítása között.

Bővebben a javaslatról

Jogalkotási intézkedések

A szülők és a gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló bizottsági irányelvjavaslat új vagy szigorúbb minimumkövetelményeket vezet be annak érdekében, hogy közelítse egymáshoz a tagállami szabályokat, és megőrizze, illetve kibővítse a már meglévő jogokat a következők szerint:

• apasági szabadság – uniós szinten új jog
• szülői szabadság – a javaslat értelmében ez fizetett szabadság
• gondozói szabadság – uniós szinten új jog
• rugalmas munkafeltételek – a javaslat ezeket kiterjeszti a gondozókra és naprakésszé teszi a védelem szintjét

• Irányelvjavaslat a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről

A Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament 2019. január 24-én ideiglenes megállapodásra jutott a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvjavaslat néhány központi elemére vonatkozóan.

Apasági szabadság

Az apa, illetve a második szülő a gyermek születése körüli időszakban kivehet legalább tíz munkanapot, az uniós szinten a szülési szabadságra jelenleg megállapítottal megegyező szintű díjazás mellett. Az apasági szabadságra vonatkozóan ennél nagyvonalúbb rendszert alkalmazó tagállamok megőrizhetik jelenlegi nemzeti szabályaikat.

Szülői szabadság

A szülői szabadság négy hónapos szabadsághoz való, személyhez fűződő jogot jelent, amelyből két hónap fizetett és nem ruházható át a szülők között. A díjazás mértékét a tagállamok állapítják meg.

Gondozói szabadság

Ezen uniós szinten új elképzelés alapján évente öt munkanap szabadság jár azon munkavállalók számára, akik súlyos egészségügyi okok miatt gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozóikat gondozzák. Ezt a szabadságot a tagállamok különbözőképpen alkalmazhatják: engedélyezhetik eseti alapon is, és további feltételekhez is köthetik az igénybevételét.

Rugalmas munkafeltételek

A rugalmas munkafeltételek kérésének joga ezentúl nemcsak a szülőket illeti meg, hanem a munkavállaló gondozókat is.

Nem jogalkotási intézkedések

A jogalkotási javaslat kiegészítéseként a bizottsági kezdeményezés egy sor nem jogalkotási intézkedést is tartalmaz, amelyek segítik a tagállamokat a közös célok elérésében. Idetartozik többek között:

• a hátrányos megkülönböztetéssel és az elbocsátással szembeni védelem biztosítása a szülők (ideértve a várandós nőket és a szabadságról visszatérő munkavállalókat) és a gondozók számára
• annak ösztönzése, hogy a családi vonatkozású szabadságok és a rugalmas munkafeltételek használata a nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb legyen
• az európai alapok hatékonyabb felhasználása a hosszú távú és a gyermekgondozási szolgáltatások javítása érdekében
• a második keresők tekintetében fennálló, azon visszatartó hatású gazdasági tényezők megszüntetése, amelyek különösen a nők körében akadályozzák a munkaerőpiacra való belépést vagy a teljes munkaidős foglalkoztatást

33. cikk – A család és a munka

A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez.

A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 33. cikk

A javaslat útja a Tanácson belül

A Bizottság 2016 decemberében nyújtotta be a Tanácsnak a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló új irányelvjavaslatát. A Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként együttesen döntenek az irányelv végleges tartalmáról és szövegéről. A Tanács a tagállamokat képviseli.

A Tanács szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja megvizsgálta a javaslatot.

A tagállamok miniszterei a Tanács keretében 2017 decemberében vitát tartottak az új javaslatról. A Tanács 2018. június 21-én megállapodott a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról (általános megközelítés). A Tanács elnöksége e megbízás alapján megkezdte a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

• Szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport
• Szabadság és rugalmas munkavégzés a szülők és az ápolást-gondozást végzők számára: a Tanács általános megközelítést fogadott el a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvtervezetről (sajtóközlemény, 2018. 06. 21.)
• Irányelvjavaslat a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről – Általános megközelítés

A Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament 2019. január 24-én ideiglenes megállapodásra jutott a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvjavaslat néhány központi elemére vonatkozóan.

Az Európai Unió Tanácsának keretében ülésező tagállami állandó képviselők 2019. február 6-án jóváhagyták az irányelvre vonatkozó ideiglenes megállapodást.

• A munka és a magánélet közötti egyensúly javítása az uniós polgárok számára: ideiglenes megállapodás született az elnökség és az Európai Parlament között, 2019. január 24.

A Tanács 2019. június 13-án elfogadta az irányelvet. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak ezután 2022. augusztus 2-ig három évük lesz arra, hogy elfogadják és kihirdessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az irányelvnek.

• Javul a munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és az ápolást-gondozást végzők számára: a Tanács új szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2019. 06. 13.)