Döntéshozatali eljárás: felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok
Mi is az a felhatalmazáson alapuló jogi aktus?
Olyan általános hatályú nem jogalkotási aktus, amely csak akkor fogadható el, ha a kapcsolódó jogalkotási aktus erre felhatalmazást ad.
Mi is az a végrehajtási jogi aktus?
Olyan nem jogalkotási aktus, amely részletes szabályokat állapít meg a kötelező erejű uniós jogi aktusok egységes végrehajtása érdekében.
Miért van rájuk szükség?
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus: a Bizottság gyorsan és rugalmasan tud reagálni például az alábbiak terén:
- utazási információk
- élelmiszer- és takarmánybiztonság
- állategészségügy és állatjólét
- növényegészségügy
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak a kapcsolódó jogalkotási aktusban adott felhatalmazás alapján fogadhatók el.
Mi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának módja?
Ennek során bizonyos feltételeknek teljesülniük kell: a Bizottság elkészíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét:
- az elfogadott kapcsolódó jogszabályban adott felhatalmazás feltételeinek megfelelően
- együttműködve – többek között tagállami – szakértőkkel
1. lépés: A Bizottság konzultációt folytat a szakértői csoportokkal, azután elfogadja a jogi aktust.
Ezzel egyidejűleg: A Tanács (illetékes munkacsoportja) és a Parlament (illetékes bizottsága) megvizsgálja a javaslatot [2 hónap (egy alkalommal meghosszabbítható)]
1. lehetőség: nem merül fel kifogás
Ha a kifogásolási időszak alatt nem merül fel kifogás, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályba lép.
2. lépés: A bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság egymaga határoz, hogy elfogadja-e a jogi aktus tervezetét, függetlenül attól, hogy a vélemény esetleg kedvezőtlen-e.
2. lehetőség: kifogás merül fel
A Tanács minősített többséggel elfogadott határozat útján emelhet kifogást.
Az EP a tagjainak többségével plenáris ülésen történő szavazás útján emelhet kifogást.
Ha a Tanács vagy az EP kifogást emel a jogi aktus ellen, az nem léphet hatályba.
Mi a végrehajtási jogi aktusok elfogadásának módja?
Az esetek túlnyomó többségében a végrehajtási hatásköröket az Európai Bizottságra ruházzák.
Különleges és kellően indokolt esetekben, valamint az EUSZ 24. és 26. cikkében előírt esetekben pedig a Tanácsra ruházzák azokat
A bizottsági eljárásrend elnevezésű eljárást kell alkalmazni a Bizottság végrehajtási jogi aktusai jelentős részének elfogadásakor.
A bizottságok az uniós országok képviselőiből (tagállami szakértőkből) állnak.
1. lépés: A Bizottság a végrehajtási jogi aktusok általa készített tervezetét rendszerint benyújtja a komitológiai bizottságoknak. A bizottsági eljárásoknak két típusa létezik:
Tanácsadó-bizottsági eljárás:
1. lépés: A tanácsadó bizottság egyszerű többséggel fogadja el véleményét, amely nem kötelező erejű.
2. lépés: A bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság egymaga határoz, hogy elfogadja-e a jogi aktus tervezetét, függetlenül attól, hogy a vélemény esetleg kedvezőtlen-e.
Vizsgálóbizottsági eljárás:
1. lépés: a vizsgálóbizottságnak minősített többséggel kell elfogadnia a véleményét.
1. lehetőség:
Ha a bizottság véleménye kedvező, a Bizottság elfogadja a jogi aktust.
2. lehetőség:
Ha a bizottság véleménye kedvezőtlen, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktust.
3. lehetőség:
Ha a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, a bizottsági eljárásrendről szóló rendeletben meghatározott esetek kivételével.
4. lehetőség:
Elutasító szavazat esetén a Bizottság az intézkedéstervezetet egy hónapon belül a (tagállami képviselőkből álló) fellebbviteli bizottság elé terjesztheti, vagy két hónapon belül új változatot terjeszthet ugyanazon bizottság elé.
Az azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok esetében más az eljárás:
1. lépés: a Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a bizottsági konzultációt megelőzően fogadja el a végrehajtási jogi aktust, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik.
Ütemezés: a jogi aktus azonban legfeljebb csupán hat hónapig alkalmazható, amennyiben az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik.
2. lépés: a Bizottságnak az elfogadást követő 14 napon belül konzultálnia kell a megfelelő bizottsággal.
1. lehetőség:
Amennyiben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó, és a bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a Bizottság köteles haladéktalanul hatályon kívül helyezni az adott jogi aktust.
További információk
- Végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (háttér-információk)
- Döntéshozatal a Tanácsban (háttér-információk)
- A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok intézményközi nyilvántartása
- Ossza meg velünk véleményét! – Végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (Európai Bizottság)
Legutóbbi frissítés: 2022. április 22.