Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2014. június 20.

A Tanács bezárta az adózási kiskaput

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács június 20-i ülésén a miniszterek módosították az uniós adójogszabályokat, és így bezárták azt a kiskaput, ami abból adódott, hogy a több tagállamban működő vállalatok el tudták érni, hogy egyik helyen se keletkezzen adófizetési kötelezettség.

Az anya- és leányvállalatok közös adóztatásának rendszeréről szóló 2011/96/EU irányelv most elfogadott módosítása megszünteti azt a helyzetet, amely eddig lehetővé tette, hogy egyes cégcsoportok kihasználják a tagállami adótörvények közötti különbségeket, és hibrid hitelkonstrukciók igénybevételével elérjék, hogy egyik tagállamban se kelljen adót fizetniük.

Az elfogadott szöveg értelmében az anyavállalat tagállama kizárólag abban az esetben nem adóztatja meg a leányvállalattól származó nyereséget, ha ez a nyereség nem vonható le a leányvállalat adójából.

A módosítás az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén kifejtett szélesebb körű uniós erőfeszítések és a nemzetközi kötelezettségvállalások részét képezi.

A következő lépések

A tagállamoknak 2015. december 31-ig kell átültetniük a módosító rendelkezést a nemzeti jogukba.

Az anya- és leányvállalatok közös adóztatásának rendszeréről szóló irányelv – miért volt szükség a módosításra?

A módosítás elsődlegesen a több tagállamban működő vállalatcsoportok által alkalmazott hibrid hitelkonstrukciók kérdését kezeli.

A hibrid hitelkonstrukciók olyan pénzügyi eszközök, amelyek mind a tulajdonviszonyt, mind a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok jegyeit magukon viselik.

Ebből kifolyólag egyes tagállamokban egyszerű hitelnek tekintik őket, máshol azonban tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, és így az utóbbi esetben az adott ország adótörvényétől függően adómentesek vagy levonhatóak az adóból.

Ez lehetővé tette a több tagállamban működő vállalatok számára, hogy nyereségüket ennek megfelelően osszák fel, és így minden tagállamban elkerüljék a hibrid hitelkonstrukciókból származó nyereség utáni adózást.

Az ilyen adótervezés lehetősége korábban adott volt, mivel az anya- és leányvállalatok közös adóztatásának rendszeréről szóló eredeti irányelv rendelkezései előírták a tagállamok számára, hogy mentesítsék az adó alól az anyavállalatnak a más tagállamban működő leányvállalataitól származó nyereségét.

A napirend egyéb fő pontjai

Az euróövezet bővítése – Litvánia

Az euróövezet országainak a (Tanács keretében ülésező) képviselői az EU Tanácsának címzett ajánlást fogadtak el, amelyben azt javasolják, hogy a Tanács fogadjon el Litvánia euróövezeti csatlakozásáról szóló határozatot a Bizottság, illetve az Európai Központi Bank által az országról készített konvergenciajelentés nyomán.

A javaslatot a végleges döntés előtt benyújtják az Európai Tanácsnak megvitatás céljából, illetve az Európai Parlamentnek véleménynyilvánítás céljából. Kedvező döntés esetén Litvánia 2015. január 1-jétől vezethetné be az eurót.

Az EU 2015-re szóló költségvetés-tervezete

A Tanács véleménycserét folytatott az EU 2015. évi általános költségvetés-tervezetére vonatkozó bizottsági beszámolóról. A Bizottság tervezetében a kifizetési előirányzatok teljes összege 142,1 milliárd EUR (2014-hez képest +4,9%), a kötelezettségvállalási előirányzatoké pedig 145,6 milliárd EUR (+2,1%).

A Tanács a tervek szerint július végére fogadja el a költségvetés-tervezetre vonatkozó álláspontját.

Európai szemeszter: országspecifikus ajánlások a költségvetési és gazdaságpolitikákra vonatkozóan

A Tanács jóváhagyta a nemzeti programokban ismertetett költségvetési és gazdaságpolitikákra vonatkozó, a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások tervezetét. Az euróövezet egésze számára készül egy külön ajánlás is.

Az Európai Tanács várhatóan június 27-én hagyja jóvá ezeket az ajánlásokat. A szövegek végleges változatát az EU Tanácsa valamelyik júliusi ülésén fogadja el.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás lezárása

A Tanács határozatokat fogadott el, amelyekben lezárta a Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Hollandia, Ausztria és Szlovákia ellen indított túlzotthiány-eljárásokat. A határozatok megerősítik, hogy ezek az országok a GDP 3%-a, tehát a költségvetési hiányra megállapított uniós referenciaérték alá csökkentették a deficitet.